Több ezer ukrán katona esküdött már hűséget az új krími vezetésnek

A szimferopoli tájékoztatás szerint - írja az orosz állami hírügynökség - Krímben állomásozó ukrán belügyi erők több mint ezerötszáz katonája, valamint a határőrség mintegy 1700 munkatársa tett esküt.    Az új, oroszbarát kormány nevében nyilatkozó tisztségviselő szerint az átállás rendkívül békésen zajlott.    Hozzátette, az elkövetkező napokban várható, hogy a krími hatóságok oldalára átáll számos ukrán katonai parancsnok, akivel erről már folynak tárgyalások. Konkrét neveket nem említett.    Az ukrán flotta alig néhány napja kinevezett új parancsnoka, Gyenyisz Berezovszkij ellentengernagy vasárnap jelentette be, hogy felesküdött az oroszbarát krími hatóságokra. Kijevben válaszul közölték: hazaárulásért vádat készülnek emelni ellene. Ellenzi katonai erő bevetését Ukrajnában az orosz emberi jogi tanácsAz orosz elnök mellett működő emberi jogi tanács vasárnap közleményben szögezte le, hogy az orosz katonai erő alkalmazása a Krímben egyáltalán nem áll arányban az ottani orosz állampolgárok emberi jogainak tényleges megsértésével, egyúttal hangsúlyozta, hogy Ukrajna problémáit politikai eszközökkel, nem pedig a hadsereg bevetésével kell megoldani. A tanács utalt az orosz Szövetségi Tanács (felsőház) szombati határozatára, amellyel "az orosz állampolgárok védelmében" felhatalmazta Vlagyimir Putyin elnököt Oroszország fegyveres erőinek alkalmazására Ukrajnában.    A testület elismeri, hogy valóban előfordultak erőszakos megnyilvánulások, amelyeket a különböző politikai erők képviselői követtek el. Mindamellett úgy véli, hogy külső katonai erő alkalmazása egy szomszédos állam szuverenitásának megsértésével ellentétben áll Oroszország nemzetközi kötelezettségeivel, és egyáltalán nem áll arányban a jogsértések mértékével.    A támadásokról, zavargásokról és gyilkosságokról szóló értesülések a Krím területén "nem hitelesek és túlzóak" - áll a nyilatkozatban.    Az emberi jogi tanács hivatkozik Andrej Jurovra, a tanács Krímben tartózkodó tagjára, akinek tanúsága szerint az elmúlt két napban a békés lakosság és a hadsereg körében nem voltak áldozatok és sebesültek, szemben arról, amiről a Szövetségi Tanács ülésén esett szó.     "A fegyveres erők felhasználása mindig az erőszak további kiszélesedésével és az emberi jogok még tömegesebb megsértésével fenyeget" - figyelmeztetett a tanács.    A közlemény szerint Ukrajna problémáit politikai rendezéssel és a legfontosabb vitatott kérdések (például a kisebbségi nyelvek státusa) ügyében a kompromisszum keresésével, nem pedig a hadsereg bevetésével kell megoldani.    "Ebben az értelemben szükségesnek tartjuk a fegyveres erők alkalmazásának teljes kizárását az ukrajnai belpolitikai konfliktus megoldásának folyamatában" - fejeződik be az emberi jog tanács közleménye. A NATO nem fog fellépni Oroszország ellen a cseh sajtó szerintA NATO a Krím miatt nem fog katonailag fellépni Oroszország ellen - véli egybehangzóan a hétfői cseh sajtó. "Vlagyimir Putyin elnök tudja, hogy az USA és a NATO a Krím miatt nem fog katonai erőt alkalmazni. Erről 2008 augusztusában győződött meg, amikor az oroszok megtámadták Grúziát" - írja a Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilap.    Kifejti: ahogy több okból elképzelhetetlen volt egy NATO-Oroszország konfliktus Grúzia miatt, úgy most sem lehet ezt komolyan mérlegelni.    "A háborús konfliktus kirobbantásának ára nem felelne meg a vita nemzetközi jelentőségének, még akkor sem, ha az drasztikus következményekkel jár Ukrajna számára. Ezt a hűvös igazságot a Nyugat és Moszkva is tudatosítják" - írja az újság. Megjegyzi: Moszkva kihasználja a demokrácia gyengeségeit.    A liberális Mladá Fronta Dnes úgy véli: Oroszország pillanatnyilag nem akar háborút, s abban bízik, hogy Ukrajnában nem ütközik komoly ellenállásba. Putyin jelenleg megelégszik azzal, hogy a Kijevtől elszakítja a Krím félszigetet. Miután Krím teljesen orosz ellenőrzés alá kerül, Oroszország tárgyalásokat kezd Ukrajnával és a Nyugattal. "És Moszkva lesz az, aki meghatározza a játékszabályokat" - mutat rá a lap.    A Lidové Noviny szerint a nemzetközi közösség tehetetlen, mert az ENSZ-ben az oroszok minden ellenük irányuló erőbevetést megvétóznak. Az orosz külügyminiszter szerint Moszkva és Kína azonosan látja a helyzetetSzéles körű a nézetazonosság az ukrán válsággal kapcsolatban Szergej Lavrov orosz és Vang Ji kínai külügyminiszter között - közölte az orosz külügyminisztérium Moszkvában a két tárcavezető hétfői telefonbeszélgetése után. A két miniszter véleménye nagymértékben egybeesik az Ukrajnában és környékén tapasztalható helyzetet illetően - áll a közleményben.    A kínai tárca szintén sajtókommünikét adott ki, és ebben azt emelte ki, hogy Moszkva és Peking egyetért abban: a helyzetet oly módon kell kezelni, hogy megmaradjon a régió stabilitása és a békéje.    Az orosz minisztérium szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának két, vétójoggal is rendelkező tagja továbbra is folyamatosan egyeztetni fog a témáról.    A nemzetközi közösségben aggodalmat váltott ki, hogy az orosz parlament felhatalmazást adott az ország vezetésének egy ukrajnai katonai beavatkozáshoz.    Kína és Oroszország több diplomáciai kérdésben szorosan együttműködik, például közösen vétóztak meg több, a szíriai válság rendezésével kapcsolatos BT-határozattervezetet.    Szergej Lavrov hétfőn Genfben részt vesz az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén, és ott Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral is találkozik. Büntetőeljárás Oroszországban az ukrán Jobboldali Szektor vezetője ellenBüntetőeljárást indítottak Oroszországban Dmitro Jaros, a Jobboldali Szektor nevű ukrán radikális szervezet vezetője ellen - jelentette be hétfőn Vlagyimir Markin, az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság szóvivője. Az eljárást szélsőséges cselekményekre és terrorizmusra való nyilvános felszólítás gyanújával indították Jaros ellen.    Az orosz hatóság ezt arra alapozta, hogy szombaton a VKontaktye orosz közösségi portálon, a Jobboldali Szektor vezetőjének oldalán megjelent egy Doku Umarov csecsen hadúrhoz intézett felhívás, hogy a több oroszországi terrorakciót is magára vállaló kaukázusi lázadóvezér támogassa Ukrajnát, és hívei fokozzák tevékenységüket Oroszország ellen.    A Jobboldali Szektor tagadta, hogy a felhívás Dmitro Jarostól származik, szerintük hackerek támadták meg vezetőjük közösségi oldalát.