<p>A krakkói ügyészség csütörtökön átadta a bíróságnak Anders Högström ügyét; a férfit azzal vádolják, hogy megszervezte az "Arbeit macht frei" (A munka szabaddá tesz) felirat ellopását az egykori auschwitzi náci haláltábor bejáratáról. Akár tíz év börtönbüntetéssel is sújthatják.</p>
Tíz évre ítélhetik az auschwitzi felirat ellopásának értelmi szerzőjét
A 34 éves svéd Högström két lengyel állampolgárral együtt áll majd a bíróság elé, közülük az egyiket szintén rablásra való felbujtással, míg a másikat a bűntényben való részvétellel vádolják. Högström tagadja, hogy ő lett volna a bűntény értelmi szerzője és megszervezője. A svéd média szerint a férfi a kihallgatásokon többször is hangoztatta, hogy a felirat ellopását egy milliomos emléktárgy-gyűjtő, egy bizonyos Lars-Göran Wahlström rendelte meg tőle.
Az "Arbeit macht frei" feliratot tavaly decemberben lopták el a ma már múzeumként működő auschwitzi munka- és haláltábor bejárata fölül. A mondat az emberek millióit legyilkoló nácik cinizmusát tükrözi. A 30 kilogrammos, 5 méter hosszú öntöttvas feliratot a lopás után három nappal megtalálták. Az üggyel kapcsolatban öt lengyel állampolgárt vettek őrizetbe, hármat közülük már el is ítéltek rövidebb börtönbüntetésre.
Högströmöt februárban tartóztatták le Stockholmban, majd nem sokkal később kiadták Lengyelországnak. A férfi 1994 és 1999 között megalapította, illetve vezette a Nemzetiszocialista Front elnevezésű neonáci pártot, de később eltávolodott a radikális jobboldali eszméktől.
A hírhedt auschwitzi felirat ellopása nagy felháborodást keltett. Auschwitzban és a szomszédos birkenaui (Brzezinka) megsemmisítő táborban a nácik legkevesebb 1,1 millió embert - túlnyomórészt Európából oda deportált zsidókat - öltek meg.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.