Szigorúan ellenőrzött törökök

Olli Rehn, az EU bővítési biztosa pár nappal az ominózus kedd hajnali szavazás után felkereste Ankarát, ahol hangsúlyozta: Törökországnak javulást kell elérnie az emberi jogok érvényesülése terén, és erősítenie kell a jogrendet a csatlakozási tárgyalások megkezdésével párhuzamosan. A bővítési biztos Abdullah Gül török külügyminiszterrel tárgyalt, és a megbeszéléseket követő sajtóértekezleten hangsúlyozta: a csatlakozási tárgyalások megkezdése ellenére az uniós tagság előzetesen nem biztosított, és nem is automatikus. A tárgyalások várhatóan 10-15 évig elhúzódnak, sikerük mindenekelőtt attól függ, milyen mértékben teljesíti Törökország az EU feltételeit, és milyen mértékben képes arra, hogy a több mint 70 milliós, szegény, túlnyomóan muzulmán nemzetet valóban európai szintre emelje.

„Törökország minden korábbinál szigorúbb ellenőrzés alatt áll majd” – jelentette ki. A bővítési biztos elismerően szólt az eddig megvalósított reformokról, ugyanakkor hozzáfűzte, a csatlakozás érdekében ennél többre van szükség. Ennek kapcsán mindenekelőtt arra utalt: „A tárgyalások befejezése és a tagság elérése érdekében Törökországnak teljesítenie kell a politikai feltételeket, ami elsősorban az emberi jogok érvényesítését és a jogrend tiszteletben tartását jelenti.” Felsorolta a az Ankara előtt álló feladatokat, s hangsúlyozta, összhangba kell hoznia törvénykezését az EU jogrendjével, harmincöt területen eleget kell tennie az európai szabványoknak, az élelmiszerbiztonságtól kezdve egészen a kisebbségi jogokig. Utalt arra is, hogy Törökországnak meg kell nyitnia kikötőit és repülőtereit a ciprusi görög hajók és utasszállító repülőgépek számára, ami az első lépést jelentheti Ciprus Törökország által történő elismerésének útján.

Abdullah Gül külügyminiszter a sajtókonferencián jóval visszafogottabban nyilatkozott, és mindössze azt hangoztatta: „Új folyamat kezdődött, és intenzív munka áll előttünk”.

Rehn az elmúlt hétvégén Isztambulban is járt, itt találkozott a török hatóságok által üldözött Orhan Pamuk íróval, aki ellen büntetőeljárás folyik hazájában Törökország rágalmazása címén. A bővítési biztos a török íróval folytatott beszélgetés után ismét figyelmeztette Ankarát: a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető érték az EU számára, és minden csatlakozni szándékozó országnak tiszteletben kell tartania ezt a szabadságjogot.

Pamuk – akinek ügye nagy nemzetközi visszhangot váltott ki – egyébként azt állította, nem esett szó közte és Rehn között az ellene indított bűnvádi eljárásról. Beszélgetésük állítólag részben az irodalomról szólt, részben pedig a demokrácia és az emberi jogok törökországi helyzete körül forgott. Pamuk külön nyilatkozatban is üdvözölte, hogy az unió megkezdte tárgyalásait Ankarával a csatlakozásról. (m, ek, ú)

Próbaidőre felfüggesztve

Isztambul. Hathónapi szabadságvesztésre ítélték egy törökországi hetilap főszerkesztőjét, amiért állítólag becsmérelte a török nemzetet. Hrant Dink ellen azért emelt vádat az ügyészség, mert bő másfél évvel ezelőtt az Agos című kétnyelvű (örmény és török) hetilapban megemlékezést írt az Oszmán Birodalom területén élő örmények körében elkövetett 1915. évi népirtásról. Cikkében felhívta az örményeket: vessék le a törökökkel szembeni ellenséges érzelmeiket, mert az „megmérgezi a vérüket”. A bíróság a fenti kitételt, illetve annak török nyelvű fordítását úgy értelmezte, hogy a török vér maga a méreg... Ez adott okot a becsmérlési vádpontra. Dink a tárgyaláson könnyek között tagadta a terhére rótt vádat. A büntetés végrehajtását a bíró próbaidőre felfüggesztette, mert a vádlott büntetlen előéletű. (MTI)