Szabályellenes a Volkswagen-törvény

Luxemburg. Az Európai Bíróság tegnap nyilvánosságra hozott ítélete értelmében Németország nem teljesítette az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettségeit, amikor hatályban tartotta az úgynevezett Volkswagen-törvény egyes rendelkezéseit.

Az Európai Bizottság a VW-törvény – az autógyártó cég társasági részesedéseinek privatizációjáról szóló törvény – miatt indított kötelezettségszegési eljárást Németországgal szemben. E törvény értelmében a VW részvényeseire és menedzsmentjére a részvénytársaságokról szóló törvény rendelkezéseitől eltérő, különleges szabályok vonatkoznak. A brüsszeli bizottság szerint e különleges szabályok alkalmazása sérti a letelepedés szabadságának és a tőke szabad mozgásának elvét.

A bizottság által vitatott rendelkezések szerint egy részvényes a szavazati jogok csak maximum 20 százalékát birtokolhatja. Németország és Alsószászország tartomány két-két tagot delegálhat a VW felügyelő bizottságába, mindaddig, amíg a társaságban részvényekkel rendelkezik. A VW közgyűlési határozatainak meghozatalához a képviselt tőke 80%-os többsége szükséges, ellentétben a részvénytársaságokról szóló törvény szerinti 75%-os többséggel, aminek következtében a szavazati jogok 20%-át birtokoló Alsószászország tartomány gyakorlatilag valamennyi határozat meghozatalánál vétójoggal rendelkezik.

Ruiz-Jarabo Colomer főtanácsnok február 13-án megtett indítványában úgy vélte, hogy a Volkswagen-törvény korlátozza a tőke szabad mozgását. Véleménye szerint a német szabályozás a szövetségi kormány és Alsószászország tartomány kormányának helyzetét erősíti, megakadályozva bármilyen beavatkozást a társaság ügyvitelébe. A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság mind a szavazati jogok 20%-ban történő limitálását, mind a „blokkoló kisebbség” 20%-ban történő megállapítását kifogásolta. Az ítélet szerint ugyancsak ütközik az EU-joggal az, hogy a szövetségi állam és Alsószászország 2-2 tagot delegálhat a felügyelő bizottságba.