Rohamléptekben modernizálja magát Kína

A kínai fővárosban található Csungkuancun, amelyet a helyi Szilícium-völgynek is neveznek. A városrészt 8 milliárd jüanből fejleszti a kormány azért, hogy globális innovációs központtá váljon. A területen már most is számos IT-cég székhelye található, de ez még csupán a kezdet. A városrész 7 kilométer hosszú főutcája olyan vállalkozásoknak ad otthont, mint a Xiaomi, de itt található az Ericsson, a Google, az Intel és a Sony helyi központja is. Az elsődleges cél a városkép modernizálása, az épületek felújítása, hogy eltűnjenek a környékről az akciós és használt termékeket áruló kis boltok, s kialakítsanak egy 100 000 négyzetméter alapterületű startup-inkubátort. 

Előrejelzések alapján 2019 és 2022 között Kína lesz a világ legnagyobb kutatási és fejlesztési bázisa, vagyis megelőzi ezen a területen az Amerikai Egyesült Államokat. Az ázsiai állam 100-150 milliárd dollárt fog költeni arra, hogy az ország saját chipfejlesztési kapacitáshoz jusson. A cél az, hogy 2030-ban már Kína készíthesse a világ legfejlettebb gyártástechnológiával készülő processzorait. A helyi üzemek 2025-re biztosíthatnák a saját kereslet 70 százalékát. Ha az elképzelést sikerül megvalósítani, akkor Kína csökkentheti a külföldi gyártóktól való függőségét is.

A több milliós lakosú kínai nagyvárosokban komoly nehézségeket jelentenek a dugók, a környezetszennyezés, a biztonság és a közlekedési problémák. Ezek a dolgok sokkal jobban kihatnak az ott élők életére, mint Európában. Ezért is támogatják, hogy mihamarabb sor kerüljön a mindennapi forgalomban is az önállóan közlekedő járművek tesztelésére. 

A Volvo saját helyi projektjénél 100 autót használna - ez lesz az eddigi legátfogóbb próba, amelyet hétköznapi körülmények között hajtanak végre. A következő hónapokban megkezdődnek a tárgyalások azokkal a kínai városokkal, amelyek a vállalat szerint alkalmasak lehetnek kisérleti terepnek. A Volvo már jelenleg is tesztel például Göteborgban a forgalomban félig automatikusan közlekedő gépkocsikat, azonban először jelenne meg ilyen járművekkel Kínában. A cég egyébként azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2020-ra egyetlen hálózatba kötött autójában sem fog senki meghalni vagy súlyosan megsérülni közlekedési balesetben.


Hakan Samuelsson, a Volvo első embere kifejtette, hogy az önálló közlekedés értékes hozzájárulás lehet a közúti biztonsághoz. Minél hamarabb haladnak robotgépkocsik az utakon, annál korábban lesz biztonságosabb az életünk is. A menedzser elismeréssel beszélt azokról a lépésekről, amelyekben Kínában már eddig is történtek ezek a területen az önálló közlekedést lehetővé tévő technikák fejlesztésében és arra bátorította az országot, hogy még többet tegyen az autonóm közlekedés mielőbbi bevezetéséért.

A Volvo első embere végül leszögezte, hogy az önállóan közlekedő járműveknek sok előnyük van és pont ezért kell a kormányoknak minél előbb elfogadtatniuk olyan törvényeket, amelyek engedélyezik a robotautók közlekedését az utakon. A gyártók ezt a dolgot nem tudják egyedül megoldani, szükségük van az állam támogatására is.