Rekordkevesen bíznak az állam cselekvőképességében Németországban

A német köztisztviselők érdekvédelmi szervezetének (DBB) megbízásából ötödik alakommal elvégzett kutatás szerint a felnőtt lakosság csupán 27 százaléka tartja alkalmasnak az államot feladatai ellátására. Ez új mélypont, 2 százalékpontos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest, a 2020-ban – a koronavírus-világjárvány első szakaszában – regisztrált 56 százalékos csúcshoz viszonyítva pedig 29 százalékpontos visszaesés.

Az állami intézményrendszert túlterheltnek tartók aránya új csúcsra, 69 százalékra emelkedett 2023-ban. Egy évvel korábban 66 százalék volt ez az arány, az állam tekintélyét erősítő első járványkezelési intézkedések idején, 2020-ban pedig rekordalacsony, 40 százalék.

Az állam cselekvőképességébe vetett hit az ország keleti részén élőknél, a legalacsonyabb végzettségűeknél és az Alternatíva Németországnak (AfD) párt szavazóinál a leggyengébb.

A jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló AfD szavazóinak 93 százaléka érzi úgy, hogy a feladatok és gondok túlterhelik az állami intézményrendszert, és csupán 6 százalék tartja kellőképpen cselekvőképesnek a német államot. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők 78 százaléka érzékel túlterheltséget, és 16 százalékuk bízik az államban. A ország keleti részén, a volt NDK területén 77 százalék, míg a nyugati tartományokban az országos átlagtól elmaradó, 68 százalék az államot túlterheltnek tartók aránya.

A Forsa közvélemény-kutató társaság által készített felmérés szerint a leggyakrabban említett gond a menekültügy, a megkérdezettek 26 százaléka érzi úgy, hogy az állam túlterhelt ezen a területen. A második helyen az oktatás áll 17 százalékkal, a harmadik a klímapolitika és a környezetvédelem területe, ahol a németek 17 százaléka szerint nem képes ellátni feladatait az állam.

Manfred Güllner, a Forsa vezetője szerint az adatok azt is jelzik, hogy a német társadalom erősen megosztott. Ezt mutatja a többi között az állami feladatok fontossági sorrendjéről alkotott vélemények eltérése. Így például míg a nyugati tartományokban a lakosság 47 százaléka tartja kiemelten fontosnak a klímavédelmi beruházásokat, keleten csak 37 százalék, és míg keleten 50 százalék tartja nagyon fontos állami feladatnak a drágulással járó terhek csökkentését, főleg az energiaárak területén, nyugaton csak 37 százalék ez az arány – fejtette ki a szakember az ARD országos köztelevíziónak.

Hozzátette: különösen erős eltérés figyelhető meg a Zöldek és az AfD támogatóinak véleményében. A megújuló forrásokra építő energiatermelés bővítése például az AfD táborában szinte egyáltalán nem számít jelentős ügynek, a párt támogatóinak csupán 11 százaléka tartja fontosnak, a Zöldek táborában viszont 88 százalék a legfontosabb kérdésnek tartja. „Rémisztő, hogy ennyire erős, szélsőséges a polarizáció” – mondta Manfred Güllner.