Prágai megemlékezés a bársonyos forradalom 25. évfordulójáról

1989 november 17-én Prágában a hivatalosan engedélyezett diáknagygyűlés az akkori rendszer elleni tüntetéssé változott, amelyet a rendőrség erővel oszlatott fel. Ez a "bársonyos forradalom" kezdete, melynek következtében a kommunista rendszer Csehszlovákiában is megbukott.

"Csehszlovákiába 25 évvel ezelőtt visszatért a szabadság és a demokrácia" - jelentette ki Bohuslav Sobotka miniszterelnök. Kifejtette: a demokratikus politikai rendszer és a piacgazdaság kiépítése nem volt könnyű folyamat, a sikerek mellett számos hiba is történt. A kormányfő szerint a demokratikus rendszert ma is veszélyek fenyegetik, elsősorban "a közöny demokráciája", mert csökken a lakosság érdeklődése a közügyek iránt.

Az ünnepi megemlékezést a cseh parlament két háza szervezte közösen, és külföldi vendégek is részt vettek rajta. Magyarországot Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke képviselte. Érdekes, hogy Václav Havel korabeli ellenzéki drámaíró nevét, aki 1989-ben napokon belül az események kulcsszereplőjévé vált, csak a felszólalók kisebbik része említette.

A politikusok beszédeiben az 1989-es rendszerváltás méltatása mellett aktuálpolitikai vélemények is elhangzottak. Zdeněk Škromach, a szenátus szociáldemokrata alelnöke szerint le kell számolni az 1989 körüli mítoszokkal, s nem kellene már az események kapcsán győztesekről és legyőzöttekről beszélni, mert a hatalom átadásában az akkori rendszer számos képviselője együttműködött az ellenzékkel.

"Eljött az ideje annak, hogy befejezzük a társadalom megosztását és minősítsük, hogy ki méltó, illetve nem méltó 1989 novembere eszméjének hordozására" - jelentette ki Pavol Paška, a szlovák parlament elnöke, aki a külföldi vendégek közül egyedül kapott felszólalási lehetőséget a megemlékezése. 

Jiří Dolejš, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának alelnöke szintén történelmi szükségszerűségnek minősítette a rendszerváltást, de leszögezte, hogy az sok területen nem hozta meg a remélt eredményeket.

Petr Fiala, a Polgári Demokratikus Párt elnöke szerint ma a demokráciát az autokrata vezetők és a oligarchák veszélyeztetik. Ugyanakkor élesen bírálta a kormányt és azt állította, hogy az ukrán-orosz konfliktusban az oroszok oldalán áll.

Tomio Okamura, az Úsvit (Virradat) mozgalom elnöke volt az egyedüli, aki az ünnepségen az 1989 novemberi eseményeket "államcsínynek" minősítette. Élesen bírálta Kijevet, hogy erőszakot alkalmaz a kelet-ukrajnai helyzet rendezésére. Kifejtette: Európában ma két nagyobb népcsoport - a nagy-britanniai skótok és az ukrajnai oroszok - követelnek nagyobb önállóságot. A helyi vezetés hozzáállása gyökeresen eltérő. Míg Skóciában népszavazást rendeztek a kérdésről, addig Kijev tankokat és hadsereget küldött Kelet-Ukrajnába. "Ebből mindenki levonhatja a következtetést" - szögezte le Okamura.

Csehországban november 17-e hivatalosan egyébként kettős ünnep: az 1989-es prágai események mellett megemlékezés azokról a diákokról is, akiket a cseh egyetemek bezárása elleni 1939 novemberi prágai tüntetések során lőttek agyon a nácik.

A közszolgálati Cseh Televízió által egyenesben közvetített ünnepség elején levetítettek néhány percnyi eredeti filmfelvételt is az akkori eseményekről. A november 17-i diáknagygyűlésről bejátszották azt a felvételt is, amelyen a prágai magyar diákok transzparense is jól látható. "A veletek vagyunk! Magyar nemzetiségű diákok" szövegű cseh nyelvű transzparenst az Ady Endre Diákkör tagjai készítették, akik szintén részt vettek a gyűlésen és a tüntetésen.