Politikai foglyokat engedtek szabadon Fehéroroszországban

Lukasenka irodája szerint az államfő emberiességi megfontolásokból döntött a közkegyelem meghirdetése mellett. A sajtóban gyakran Európa utolsó diktatúrájának nevezett Fehéroroszországban a 2010 decemberében tartott elnökválasztásokat követően drámain romlott a szabadságjogok helyzete. A Lukasenka újraválasztása ellen tartott demonstrációkon a tömeget oszlató rendőrök több száz ellenzéki aktivistát fogtak le. A fehérorosz hatóságok az elnökválasztáson induló tíz jelölt közül hetet őrizetbe vettek. Sztatkevicset tömeges rendzavarás szervezésének vádjával később hatéves börtönbüntetésre ítélték. A békés tüntetések véres elfojtását és az ellenzéki jelöltek elleni megtorló intézkedéseket elítélte az Egyesült Államok és az Európai Unió, amelyek szankciókkal sújtották Aljakszandr Lukansenka rendszerét. Elemzők értékelése szerint a fehérorosz elnök gesztust kívánt gyakorolni a politikai okokból bebörtönzötteknek adott amnesztiával annak reményében, hogy javulhatnak a kapcsolatok Minszk és a Nyugat között. "A politikai foglyok szabadon bocsátásával Lukasenka világos jelzést küldött a Nyugatnak, hogy szeretné javítani a kapcsolatokat" - vélte Aljakszandr Klaszkovszkij politikai elemző. "Minszknek a gazdaság összeomlása miatt óriási szüksége van nyugati hitelekre" - tette hozzá. A volt szovjet tagköztársaságban októberben elnökválasztást tartanak, amelyen Mikalaj Sztatkevics is indulni szeretett volna, a választási bizottság azonban elutasította a jelöltségét. Aljakszandr Lukasenka 1994 óta irányítja a 10 milliós lélekszámú volt szovjet köztársaságot.