<p>Párizs reméli hogy, kapcsolatba tud lépni az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel annak érdekében, hogy tárgyalások kezdődjenek a Nigerben múlt héten elrabolt francia állampolgárok kiszabadításáról.</p>
Párizs kapcsolatba kíván lépni az al-Kaidával a Nigerben elrabolt franciák miatt
"Jelenleg elsősorban azon dolgozunk hogy kapcsolatba tudjunk lépni az al-Kaidával azért, hogy megtudjuk mik a követeléseik" - mondta a francia védelmi miniszter az RTL kereskedelmi rádiónak csütörtökön adott interjújában.
Hervé Morin elismerte, hogy Franciaországnak nincsenek bizonyítékai arról, hogy a túszul ejtett külföldiek életben vannak, de "megvan minden okunk rá, hogy azt gondoljuk, hogy élnek".
Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet beismerte kedden, hogy észak-afrikai szárnyának emberei rabolták el a múlt héten Nigerben a francia állampolgárokat. A bejelentés csak az Areva vállalat uránbányájában dolgozó öt franciáról szólt, a velük együtt elhurcolt togói és madagaszkári alkalmazottat az üzenet nem említette, és egyéb részletet sem tartalmazott.
"Azt reméljük, hogy az al-Kaida előbb-vagy utóbb legalább tisztázza, hogy mik a követeléseik ... Más esetekben tárgyaltak" - hangsúlyozta a védelmi tárca vezetője.
A foglyokat különféle források szerint valószínűleg Mali északkeleti, sivatagos hegyvidékén rejtegetik. A térségben mintegy száz francia terrorelhárító foglalkozik az ügy megoldásával. Az al-Kaida azonban óva intette Franciaországot bármilyen katonai akció megindításától, s csak annyit közölt, hogy majd később eljuttatja "legitim kéréseit" Párizsnak.
Morin nyilatkozata egyébként teljes ellentétben áll a francia hatóságok korábbi hivatalos álláspontjával.
Francois Fillon kormányfő júliusban még az "al-Kaida elleni háborút" emlegetett. Augusztus végén pedig Nicolas Sarkozy államfő nyíltan kritizálta, hogy szintén az al-Kaida észak-afrikai szárnya, az Iszlám Magreb (Aqmi) által elrabolt két spanyol túszt a kért váltságdíj kifizetésével sikerült kiszabadítani. "Nem lehet az az egyetlen stratégia, hogy váltságdíjat fizetünk vagy szerencsétlen ártatlanokért cserébe foglyokat engedünk el" - hangoztatta a francia elnök.
Párizs azonban nem ellenezte mindig a tárgyalásokat a terroristákkal, legalábbis közvetett módon. Egy Maliban elrabolt francia túszt februárban az Aqmi négy, az afrikai országban fogva tartott iszlamista szabadon bocsátása cserében engedte el.
Júliusban viszont ugyanez a szervezet kivégezte egy 78 éves francia túszát, Michel Germaneau-t, miután a mauritániai katonai erők francia segítséggel megpróbálták kiszabadítani. A sikertelen akcióban hét iszlamista vesztette életét.
Szerdán egyébként három francia tengerészt is elraboltak a Nigerrel szomszédos Nigériában. Ez utóbbi támadást Morin a térségben gyakori "klasszikus kalózakciónak" nevezte, amelyet Párizs teljesen különkezel a nigeri túszejtéstől.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.