Összetartozás napja - Lázár János: a jelzős szerkezetes magyarságnak vége

Ez az utolsó alkalom, amikor a ma esküt tevőket bárki megkülönböztetheti nemzettársaitól - emelte ki Lázár János.
A magyar parlamenti képviselőknek az a céljuk itthon és Brüsszelben is, hogy igazságot szolgáltassanak azoknak, akik az elmúlt évtizedekben kisebbségbe szorultak.
Hangsúlyozta: „a mai nemzeti összetartozás napja nem Trianon lezárása, hanem a 2004. decemberi népszavazás igazságtalanságának a kiküszöbölését jelenti. Nem kevesebb és nem több ennél”. Az igazságtalanság és a jogtalanság időszaka az, amelyet a magyarság maga mögött hagyott. 
Ez azonban csak az első lépés, az Országgyűlésnek most már meg kell teremtenie a határon túli magyarok állampolgárságának tartalmát is. „Nagy a felelősségünk abban, hogy önök ne csak a felelősséget érezzék (...), hanem élvezzék a jogot is, amelyet Magyarország állampolgárainak biztosít” - mondta Lázár János.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke beszédében úgy fogalmazott, hogy ugyanaz a nemzeti szövetség újul meg most - igaz, más formában, és most nem vérrel pecsételik meg -, amelyet annak idején megkötöttek az ősök. Ezt Trianonban szétrombolták. „Krisztus teste megtöretett, leszaggatták tagjait, de most eljött az ideje a húsvéti alkotmány szellemében a feltámadásnak, az egyesülésnek” – jelentette ki.
Hódmezővásárhelyen hetvenöten tettek állampolgársági esküt Marosvásárhelyről, Nagybecskerekről, Szabadkáról, Horgosról, Péterrévéről, Zentáról, Adáról, Óbecséről, Magyarkanizsáról - és Nagyváradról is, köztük Tőkés László fiai és lánya.
Az Országgyűlés tavaly május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a nemzeti összetartozás napja.