Öngyilkos merénylet egy taxival

A halál taxija. Négy amerikai utasért jött. ČTK/AP-reprofoto „Ez csak a kezdet. Később még sokkal kellemesebb híreket is fognak hallani” – mondta újságíróknak Taha Jaszin Ramadan iraki alelnök és további öngyilkos merényletekkel fenyegetett. Közölte, hogy a szombati robbantást az iraki hadsereg egyik altisztje követte el, megnevezte őt, s elmondta, hogy több gyermek apja volt. Ramadan szerint az öngyilkos merénylet mostantól az iraki hadsereg bevett taktikája lesz. „Minden eszközt be fogunk vetni, hogy megöljük az ellenséget országunk területén, és követni fogjuk saját hazájába is. Az Egyesült Államok az egész világot ellene forduló mártírrá teszi. Arab önkéntesek ezrei érkeznek Irakba, hogy harcoljanak a betolakodó amerikai és brit erők ellen” – hangoztatta Ramadan.

Szemtanúk szerint Nedzsef város közelében egy taxi állt meg és vezetője segítséget kért az amerikai ellenőrző pontnál, majd az autóhoz közelítő katonákat felrobbantotta. Az iraki televízió szerint tizenegy katona életét oltotta ki a merénylet. Az amerikai hadsereg először öt halottról adott hírt, majd később úgy pontosított, hogy négy amerikai katona vesztette életét.

Iraki ellenzékiek és arab sajtójelentések szerint Szaddám Huszein iraki elnök kiképző tábort állított fel olyan arab önkéntesek számára, akik készek öngyilkos merényletek végrehajtására amerikai katonák ellen. Öngyilkos merényletekre szólította fel az irakiakat korábban Oszama bin Laden, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet vezetője és több szélsőséges arab szervezet is kilátásba helyezett ilyen támadásokat.

KALASNYIKOVOT RÁZÓ IMÁM

Az amerikai katonák ellen végrehajtott öngyilkos merénylet fenyegető figyelmeztetés a szövetséges erőknek Irakban, ahol a Szaddám Huszein rendszere elleni felkeléshez fűzött remény elhalványulásával megszaporodtak a szent háborúra (dzsihádra) buzdító felhívások. A háború még el sem kezdődött, amikor bagdadi felvonulásokon önkéntesek százai mondták magukat késznek arra, hogy kamikazék legyenek egy végső áldozatra, országuk és Szaddám Huszein védelmében. Az iraki rezsim olajozottan működő propagandagépezete bizonyára ott van ezen elhivatottság mögött, de a négy amerikai katona életét követelő öngyilkos merénylet, amelyet a síita szent város, Nedzsef közelében hajtottak végre, bebizonyította, hogy néhányan képesek is ilyen tettekre . Alig 24 órával korábban, Bagdad egyik legismertebb imámja totális háborút hirdetett az amerikai és brit támadókkal szemben. „Istennel szembeni engedetlenség nem részt venni a dzsihádban” – mondta Abdel Gafur al-Kaiszi, aki Kalasnyikovval a kezében prédikált. Közvetlenül a támadás után pedig az iraki ulémák szövetségének elnöke, Abdel Karim al-Mudaresz fatvát, vallási rendeletet hirdetett ki, dzsihádra szólítva az irakiakat.

AKI ELPUSZTUL, MÁRTĺR LESZ

A mártíromság ígérete, a velejáró Paradicsommal, gyakran elhangzik konzervatív vallási vezetők hívőkhöz intézett beszédeiben, amikor erőszakos cselekményekre próbálják ösztönözni őket, jóllehet a dzsihád nem jelent szükségszerűen önfeláldozást az ulémák többsége szerint, akik változatlanul vitatkoznak az ilyen tett megengedett vagy nem megengedett jellegéről. Az olyan harcosok számára, akik nem rendelkeznek bonyolult fegyverekkel, az öngyilkos merénylet jelentős érzelmi hatást jelent. Ezt a módszert alkalmazzák az Izraellel szembeszálló palesztinok, és ezt vetik be Libanonban, Kasmírban és Srí Lankán.

A 2001. szeptember 11-i öngyilkos merényletek megrengették a legyőzhetetlen Amerika mítoszát és elterjedt a felismerés, hogy az amerikai célpontok a látszatnál sokkal sebezhetőbbek. Az amerikai és brit katonák elleni újabb öngyilkos merényletek és a gerillataktika kockázata nem elhanyagolható, annál is inkább, mert Irak állítja: március 25-én már volt egy ilyen, a maga nemében első öngyilkos merénylet a Fáó-félszigeten. A szövetséges erők azonban nem erősítették meg ezt a támadást, és nem számoltak be sem halálos áldozatokról, sem sebesültekről.

A szövetségesek 10 napos veszteséglistája Irak szerint

Több mint száz amerikai és brit katona halt meg

Irak kilőtt:

5 vadászgépet

4 helikoptert

74 harckocsit

143 robotrepülőgépet

A szövetségesek szerint:

48 katona halt meg,

28 amerikai, 20 brit;

eltűnt 16 amerikai, 2 brit