Obama: Oszama bin Laden halott (frissítve 20:29)

Az akciót egy kis létszámú amerikai egység hajtotta végre, tűzharcban ölte meg bin Ladent, majd elhozta a helyszínről a holttestét. Az akcióban az amerikaiak közül senki nem esett el. A katonák ügyeltek arra, hogy polgári lakosok ne essenek áldozatul a műveletnek - hangsúlyozta az amerikai elnök.

Barack Obama elmondta, hogy a múlt héten adott parancsot bin Laden megölésére, miután úgy ítélte meg, hogy elegendő hírszerzési információ áll rendelkezésre az akció végrehajtásához, és lehetőség is van rá. Az elnök szerint a műveletet a pakisztáni terrorelhárítással együttműködve hajtották végre.

A pakisztáni hírszerzés illetékesei megerősítették, hogy végeztek az al-Kaida vezetőjével Iszlámábád közelében.

Obama telefonon beszélt Aszif Ali Zardari pakisztáni elnökkel, és kifejezte neki abbéli reményét, hogy Pakisztán továbbra is segíti Amerikát az al-Kaida és szövetségesei elleni küzdelemben.

"Igazságot tettünk" - fogalmazott Obama, hozzátéve, hogy az Egyesült Államoknak az al-Kaida elleni harca nem az iszlám elleni háború, mint ahogy ez az akció sem "az iszlám ellen irányult, mert bin Laden nem volt muzulmán vezető".

Obama emlékeztetett arra: hivatalba lépése után azonnal közölte Leon Panettával, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatójával, hogy az Egyesült Államok legfőbb feladata az al-Kaida elleni harcban Oszama bin Laden elfogása vagy megölése.

A bin Laden megöléséről szóló első híradások után, még a hivatalos bejelentést megelőzően több százan spontán ünneplésbe kezdtek - amerikai zászlókat lengetve - a washingtoni Fehér Ház előtt. Az elnöki bejelentés után New Yorkból, Philadelphiából és az Egyesült Államok több más nagyvárosából is örömünneplésről érkeztek jelentések.

George W. Bush, aki az al-Kaida által 2011. szeptember 11-én New York és Washington ellen elkövetett terrortámadások idején az Egyesült Államok elnöke volt, "nagyon jelentős eredménynek minősítette" bin Laden megölését. Az al-Kaida vezetője már azelőtt is rajta volt a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) által a tíz legveszélyesebbnek tartott körözött személy listáján, hogy a terrorhálózat elkövette a négy utasszállító repülőgép eltérítésével végrehajtott és több mint háromezer halálos áldozatot követelő, összehangolt merényleteket.

Obama bejelentésének hatására a távol-keleti tőzsdéken csökkent az arany és az olaj ára, a dollár árfolyama pedig emelkedett.

Fokozott védelem alá helyezték az Egyesült Államok külföldi diplomáciai képviseleteit, és az amerikai külügyminisztérium világszerte nagyobb óvatosságra intette az utazó amerikaiakat.

A DNS-vizsgálat gyakorlatilag megerősítette az al-Kaida vezér személyazonosságát
Az első DNS-vizsgálatok "nagyon biztos egyezést" mutattak ki a pakisztáni Abbotábádban megölt személy és Oszama bin Laden, az al-Kaida vezére között - jelentette ki  Washingtonban egy névtelenül nyilatkozó amerikai hivatalos személy.
A vizsgálat az illetéses szerint "nagy valószínűséggel" megerősítette, hogy valóban bin Ladenről van szó.

Oszama bin Ladennel együtt öt ember halt meg abban az amerikai katonai műveletben a pakisztáni Abbotábádban, amelyet az al-Kaida terrorhálózat vezetője ellen indítottak vasárnap - mondta a washingtoni kormányzat egyik magas rangú tisztviselője.

A terroristavezér elleni rajtaütésben négy helikopterrel egy nagy lakóházra csaptak le a pakisztáni fővárostól légvonalban ötven kilométerre északra fekvő város Bilal nevű negyedében - közölte egy pakisztáni hírszerzési tisztviselő. Egy helikopter lezuhant, nyilvánvalóan a földről eltalálták - tette hozzá.

Esetleges sebesültekről a nyilatkozó nem tett említést. Azt azonban elmondta, hogy a rajtaütés során asszonyok és gyerekek kerültek fogságba. A helikopterek egy észak-pakisztáni légi bázisról indultak bevetésre.

Az a körülmény, hogy bin Ladent a pakisztáni főváros közelében ölték meg, felveti a kérdéseket, hogy miképpen sikerült a terroristavezérnek ilyen sokáig elkerülnie elfogatását, és hogy milyen hosszú ideje rejtőzött azon a helyen, ahol végül is megölték. Az amerikai hírszerzési szakértők korábban azt gyanították, hogy bin Laden a Pakisztán és Afganisztán közötti határvidéken, olyan területen tartózkodik, amely kívül esik a központi hatóságok ellenőrzésén.

Michael Bloomberg New York-i polgármester hétfő hajnali közleményében kifejezte abbéli reményét, hogy vigaszt jelent Oszama bin Laden al-Kaida vezető drámai körülmények között történt megölése mindazoknak, akik elvesztették szeretteiket a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokban.

"Oszama bin Laden megölése nem kisebbíti azt a szenvedést, amelyet ő okozott New York-iaknak és más amerikaiaknak, de rendkívül fontos győzelem nemzetünknek, és tiszteletadás fegyveres erőinkben és másutt annak a több millió nőnek és férfinak, akik fáradhatatlanul harcol népünkért. A New York-iak csaknem tíz évet vártak erre a hírre. Remélem, hogy ez valamelyes vigaszt jelent mindazoknak, akik 2001. szeptember 11-én elvesztették szeretteiket" - jelentette ki Bloomberg.

A világ népei számára nagy megkönnyebbülés Oszama bin Laden halála - jelentette ki David Cameron brit kormányfő hétfőn az al-Kaida vezetőjenek halálhírére reagálva.

"Bin Laden a legkegyetlenebb terrorista rémtettekért felelős, a (2001.) szeptember 11-i merényletért és még több más támadásért, amelyek emberek ezreinek - köztük sok britnek - a halálát okozták" - mondta Cameron. A miniszterelnök hatalmas sikernek nevezte, hogy a terroristavezér nyomára bukkantak, és így nem folytathatja világméretű terrorhadjáratát.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő magasztalta az Egyesült Államokat, és úgy vélte: Oszama bin Laden megölése "világra szóló diadal" Washington és a vele közös értékeket valló szövetségesei, valamint az igazságért, a szabadságért és a terrorizmus ellen küzdő többi demokratikus ország számára.

India szerint bin Laden megölése alátámasztja azt az aggodalmat, hogy a különböző szervezetekhez tartozó terroristák menedéket találnak Pakisztánban. Az újdelhi  belügyminisztérium hétfői közleményében felszólította Pakisztánt arra, hogy tartóztassa le mindazokat, akiknek közük volt a 166 ember életét kioltó 2008-as mumbai merénylethez.

Oszama bin Laden halála nem jelenti a terrorizmus elleni harc végét - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter hétfő reggel a Magyar Rádiónak adott interjújában.

A miniszter szerint az amerikai kormány komoly sikert ért el a terroristavezér kiiktatásával, de ez "korántsem jelenti a terrorizmus elleni harc végét".
Mint hozzátette: "biztos vagyok benne, hogy az erre hivatott szervek már megtették a szükséges intézkedéseket"; nem véletlen, hogy elrendelték az Egyesült Államok nagykövetségeinek fokozott védelmét a világ minden táján.

A tárcavezető szerint jelenleg kérdéses, hogy az átalakulóban lévő iszlám világ hogyan reagál a halálhírre, és az is, hogy az iszlám országok mérséklődő vagy radikalizálódó irányvonalat követnek-e majd a jövőben. "Civilizációnk egyik legnagyobb ellensége kiesett, ez jó hír, de fel kell készülni az új helyzet kezelése" - hangsúlyozta Martonyi János.

A pakisztáni televízióban hétfőn bemutatták egy eltorzult arcú férfi holttestét, azt állítva, hogy ő Oszama bin Laden, akit az amerikaiak pakisztáni akciójában öltek meg. Hivatalosan még nem erősítették meg, hogy a holttest a terrorista vezéré lenne.

A Geo TV bemondója azt mondta, hogy nyilvánosságra hozták az Oszama bin Laden holttestéről készített fotót, de azt a hatóságok még nem hitelesítették.

A képen torzonborz, szakálas férfi látható véres arccal, amely a szemüregek környékén részlegesen eltorzult.

USA! USA!" - skandálta meg-megújuló erővel több százas tömeg a Fehér Ház előtt, még jó két órával az után is, hogy Barack Obama elnök bejelentette: Pakisztánban amerikai különleges egységek megölték Oszama bin Ladent, az al-Kaida vezetőjét.

A Fehér Ház felé közeledve az éjszakai utcákon egyre gyakoribbakká váltak a tülkölő autók, amelyekből kihajolva lelkes fiatalok lobogtatták a csillagos-sávos zászlót. Az amerikai nemzeti színek minden elképzelhető méretben és formában megjelentek: kalapon, pólón és az egész testet beborító lobogón.

Az autórádióból folyamatosan szóltak az Oszama bin Laden megöléséről szóló hírek. Az NPR közszolgálati rádió az egész éjszakát az Amerikában 9 és fél éve várt eseménynek szentelte. Megszólaltak a 2001. szeptember 11-i terrortámadások túlélői, az áldozatok hozzátartozói, valamint amerikai és külföldi politikusok és szakértők. Csaknem egybehangzóan örültek bin Laden végének, de hangsúlyozták: noha a kígyó fejét levágták, ezzel még távolról sem végeztek az egész al-Kaidával. Az amerikai különleges erők által Pakisztánban végrehajtott akcióval kapcsolatban az NPR-en elhangzott, hogy a különleges erők helikopterrel érkeztek az abbotábádi lakóházhoz, amelyben bin Laden rejtőzködött és az egész akció mindössze 40 percig tartott.

Az amerikai elnök hivatala és rezidenciája körüli utcákat villogó lámpájú rendőrautók zárták le, a környéken vaskordonokkal megrakodott teherautók várakoztak, az MTI által megszólított biztonsági emberek pedig csak annyit nyilatkoztak: várnak és figyelnek, mert nem tudni, mit hozhat még ez az éjszaka.

A Pennsylvania Avenue Fehér Ház előtti, sétálóutcává alakított szakaszán spontánul összeverődött, lelkes fiatalok százai ünnepeltek. Körülöttük profi fényképezőgépek és tévékamerák tucatjai. A tömeg állandóan cserélődött: legalább annyian jöttek, mint amennyien távoztak a langyos májusi éjszakában. A levegőbe itt-ott marihuánaillat vegyült és a rend éber őrei ezúttal nem csaptak le azokra, akik sörrel ünnepeltek.

"Végre megvagy!" és "9/11 óta vártunk erre" - bekiabálások hallatszottak a "USA! USA!" skandálások közötti szünetekben. A himnusz és a többi hazafias ének hajnali kettőig már többször is elhangzott.

"Oszama bin Laden halott", "Erős Amerika", "Egyesült nemzet" - hirdették a sebtében összetákolt, vagy más rendezvényekről származó, gondosan megtervezett transzparensek, amelyeknek mondanivalóját hordozóik itt is helytállónak érezték.

A tömeg hazafias ünnepélyességet, egyfajta kielégített igazságérzetet sugárzott. A hangulat akkor hágott a tetőfokára, amikor egy fiatalember felmászott a Fehér Ház előtti, biztonsági kamerákkal felszerelt egyik lámpaoszlopra, kiemelte tartójából az amerikai zászlót és meglengette azt a feje fölött.

"USA! USA!" - hangzott a lelkes válasz sokszáz torokból.

Örömmel fogadta Oszama Bin Laden terroristavezér halálhírét az egyik legnagyobb amerikai muzulmán szervezet, amely szerint ezzel elhárult az Egyesült Államokat fenyegető veszély.

"Akárcsak honfitársaink, mi is üdvözöljük az al-Kaida-vezér Oszama bin Laden halálhírét, mivel ezzel elhárult a hazánkat és a világot fenyegető veszély" - jelentette be egy közleményben az Amerikai-Iszlám Kapcsolatok Tanácsa (CAIR) hétfőn.

"Ahogyan azt már többször elmondtuk a szeptember 11-i terrortámadások óta, bin Laden nem képviselte sem az iszlámot, sem a muzulmánokat" - hangsúlyozta a szervezet. "Az al-Kaida nem csak több ezer amerikai halálát okozta, de világszerte megszámolhatatlanul sok muzulmán haláláért is felelős".

Hamid Karzai afgán elnök Oszama bin Laden halálhírére felszólította hétfőn a lázadó tálibokat, hogy tanuljanak az al-Kaida-vezető végzetéből, és adják fel a harcot.

Karzai "fontos hírnek" nevezte országos sugárzású televíziós beszédében, hogy egy amerikai kommandó megölte Pakisztánban a terroristavezért, amelynek hálózata szövetséges az Afganisztánban és Pakisztánban fegyveres lázadó harcot folytató tálibokkal. Az elnök szerint bin Laden "megfizetett a tetteiért".

Ismeretlen helyszínen hullámsírba helyezték Oszama bin Laden holttestét az amerikai hatóságok hétfőn - jelentették amerikai hírtelevíziók.

Megfigyelők szerint az amerikai különleges szolgálatok azért temették el a tengerbe, hogy a megölt terrorista vezér földi maradványainak ne legyen ismert sírhelye, amely a későbbiekben egyfajta kegyhellyé válhat az iszlamisták számára.

Hivatalos amerikai közlés azért döntöttek a hullámsír mellett, mert időigényes lett volna olyan országot találni, amely befogadja a terroristavezér holttestét. Márpedig - mint azt egy magas rangú amerikai illetékes hangoztatta - szigorúan az iszlám törvények és szokások szerint jártak el, vagyis az halottat a lehető leghamarabb, általában huszonnégy órán belül fehér gyolcsban kell eltemetni vagy hullámsírba ereszteni.
Annyit tudni, hogy bin  Laden holttestét Pakisztánból először egy afganisztáni amerikai támaszpontra szállították.

Fawaz Gerges, a közép-keleti politikatudomány professzora a BBC-nek úgy vélekedett, hogy bin Laden "eltávolítása" nem változtat "a stratégiai realitáson". Az al-Kaida műveleti szintű irányítását már nem ő, hanem Ajman az-Zavahri, a terrorhálózat második számú vezetője látta el - tette hozzá.

David Cameron brit kormányfő hétfőn kijelentette: bin Laden halála nem jelenti a terrorveszély végét, sőt a következő hetekben "különleges éberség" indokolt. William Hague külügyminiszter közölte, hogy világszerte megerősítették a brit diplomáciai képviseletek őrizetét.


Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Oszama bin Laden személyében a világ leginkább keresett terroristáját ölték meg; halála nagy veszteség az al-Kaida számára, mert "egyik ideológusát, fő jelképét, vezéregyéniségét veszítette el a terrorszervezet.

Tálas Péter szerint az utóbbi években Oszama bin Laden szellemi vezér volt, inkább szimbolikus, mint közvetlen irányító szerepe volt, de a kettő nem zárta ki egymást. A terrorizmus viszont ezt a szimbolikát célpontjai, merényletei időpontjainak kiválasztásában nagyon fontosnak tartja - tette hozzá.

Oszama bin Ladenhez, mint természetes jelképhez a fanatikusok erősen kötődnek, így részükről lehet számítani visszavágási kísérletekre. Tálas Péter viszont nem gondolja, hogy ezekre Európában kellene számítani, mivel az al-Kaida illetve az iszlamista terrorizmus fő célpontjai még mindig az Egyesült Államok, illetve saját kormányaik.

Tálas Péter azt is elmondta, hogy az utóbbi években a merényletek és az áldozatok száma világszerte visszaszorult, így Európában is 2007 és 2010 között mintegy felére csökkent a merényletek száma.

A szakértő véleménye szerint az Oszama bin Laden vezette al-Kaida mindenképpen gyengülni fog, mivel szerinte nem valószínű, hogy tudnának hozzá hasonló "kaliberű" utódot választani. A többi úgynevezett franchise al-Kaida pedig - bin Laden halálától függetlenül - a helyi viszonyok függvényében, fog erősödni vagy gyengülni - tette hozzá.

Különleges éberségre lesz szükség a fokózódó terrorizmusveszély elleni harchoz, miután megölték Oszama bin Ladent, az al-Kaida terrorhálózat vezérét - figyelmeztetett hétfőn a lyoni székhelyű Interpol.

A világon a leginkább körözött nemzetközi terroristának a végeként nyugtázta Ronald K. Noble, a nemzetközi rendőri szervezet főtitkára bin Laden halálát, de világossá tette, hogy ez nem jelenti az al-Kaidához kötődő csoportok, vagy a szervezet befolyása alatt állók végét.

Hitetlenkedéssel, dühvel és Amerika-ellenes fenyegetésekkel fogadták Oszama bin Laden al-Kaida vezért halálhírét az internetes dzsihadista fórumokon.

Az amerikai SITE és Jihadology dzsiháddal foglalkozó honlapok fordításában megjelent hozzászólások szerint Obama vasárnap éjjeli bejelentése sokkolta a radikális iszlamistákat.

"Ha ez igaz, akkor ez egy szégyenteljes nap a pakisztániak számára, amiért nem tudták megvédeni az iszlám hősét" - írta az egyik kommentelő. "Ez egy gyásznap számunkra" - tette hozzá. "Ha Isten is úgy akarja, ez a hír nem igaz. Ha igaz, az egy katasztrófa" - vélte egy másik internetező. "Ha ez igaz, még szerencse, hogy Amerikának nem sikerült éve elfognia őt, mert akkor úgy megalázták volna, mint Szaddam Husszeint (kivégzett iraki diktátor). Így legalább teljesülhetett a leghőbb vágya, és mártírként halhatott meg".

Voltak, akik az első sokk után rögtön fenyegetőzni kezdtek. "Az oroszlánok oroszlánok maradnak, és továbbra is Oszama nyomdokaiban járnak. Ó, Allah, add, hogy Amerika olyan sokáig ne ismerje a biztonságot, mint Palesztina" - fohászkodott az egyik hozzászóló. Egy másik, az ünneplő amerikai tömeget ábrázoló képekre reagálva azt írta: "Ezek az örvendezők szórakoztatóak. Ünnepeljétek a hírt, ahogy csak akarjátok, hitetlenek. Már csak kevés időtök maradt ünnepelni, mielőtt szembe kellene néznetek a valósággal".
A kétkedők közül valaki megjegyezte: "Amerika csak azért csinálta ezt az egészet, hogy legyen egy jó indokuk kivonulni Afganisztánból még az idén".

Az al-Kaida terrorszervezet visszaszorulása miatt nem lesz komolyabb hatása az arab világra Oszama bin Laden halálának; az Egyesült Államoknak joga volt a pakisztáni célpontot támadni - mondták az MTI-nek nyilatkozó szakértők hétfőn.

Valki László nemzetközi jogász elmondta: a nemzetközi jog alapvetése, hogy idegen állam területét és politikai függetlenségét erőszakos úton megsérteni nem szabad.

Ebben az esetben azonban figyelembe kell venni, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa - a nemzetköz jogi ügyekben az egyedüli, amely kötelező döntést hozhat - már kétszer néven nevezte Oszama bin Ladent, 1999-ben és 2000-ben kötelező határozatban szólította fel Afganisztán akkori tálib kormányát, hogy adja ki a terroristavezért az Egyesült Államoknak, vagy egy harmadik országnak, ahol felelősségre vonhatják - mondta.

Az utóbbi években az al-Kaida vezetői Pakisztánban kaptak menedéket és a terrorszervezet részben onnan irányítva hajtott végre támadásokat afganisztáni amerikai célpontok ellen; jelenleg kérdéses és ellentmondásos a pakisztáni szerepvállalás az ügyben.

A pakisztáni és az amerikai kormányzat között évek óta vita folyt arról, hogy az Egyesült Államok támadhatja-e a pakisztáni al-Kaida szervezetet, amire Valki László szerint joga volt amerikának az ENSZ BT határozatok és a minden államot megillető önvédelmi jog alapján.

A nemzetközi hadijog szerint a legitim katonai célpontok közé tartozik az ellenfél katonai és politikai irányító központja is, így az az épület, amelyben a terroristavezért végül megölték - tette hozzá Valki László.

Wagner Péter, a Magyar Külügyi Intézet szakértője elmondta az afganisztáni helyzetre a terrorista halálának valószínűleg nem lesz semmilyen hatása, mivel az al-Kaida onnan már nagyrészt kiszorult.

Az említett csoporttal egy üzbég terrorszervezet - amely az észak-afganisztáni Baglán tartományban (ahol a magyarok is állomásoznak) is tevékenykedik - ugyan kapcsolatban van, de az nem jelent közvetlen veszélyt a magyar katonákra.

Ennek az az oka, hogy az ilyen terrorszervezetek nem tekintik "presztízscélpontnak" a magyar katonákat, ha támadnak, akkor inkább németeket, amerikaiakat vagy a helyi erőket - fűzte hozzá.

Mint mondta, a hírt egyelőre még fel sem dolgozták az "érintettek"; a szélsőséges, dzsihádista fórumokon azt lehetett olvasni, hogy "ezzel a hírrel akarják előkészíteni az amerikaiak a kivonulásukat Afganisztánból" - idézte az egyik véleményt a szakértő.

Wagner Péter azzal kapcsolatban, hogy a WikiLeaks szerint az al-Kaida úgynevezett piszkos bombát tervezett robbantani Európában Oszama bin-Laden halálakor, azt mondta, ez teljesen kizárt, mivel tudomásunk szerint valójában a terroristák kezében nincs hasadóanyag; illetve ezt a hírt egy évekkel ezelőtti kihallgatási jegyzőkönyvre alapozzák, amikor a terrorcsoport még szervezettebb volt.

A szakértő szerint nem elhanyagolhatóak a különböző államok terrorelhárító szervezetei sem, amelyek mára nagyon felkészültek, így ezért sem valószínű egy ilyen támadás végrehajtása Európában.

Hozzáfűzte azt is, az arab világban tapasztalható demokratizálódási kísérletek arra engednek következtetni, hogy abban a szélsőséges csoportoknak nem lesz szerepük, így bin Laden halála is inkább a demokratikus átmenetet erősítheti.

A Terrorelhárítási Központ főigazgatója szerint Oszama bin Laden halála után átmenetileg világszerte nőhet a terrorfenyegetettség. Hajdu János az MTI-nek elmondta, arra utaló adat jelenleg nincs a birtokukban, hogy konkrétan Magyarország nagyobb veszélyben lenne a vasárnapról hétfőre virradó éjjel történtek után.

Hajdu János közölte: a Terrorelhárítási Központ folyamatosan értékeli a rendelkezésére álló információkat, és állandó kapcsolatban áll külföldi társszerveivel. "Ha bármilyen értesülést kapunk magyarországi terrorcselekmények veszélyéről, azonnal megtesszük a szükséges lépéseket, készen állunk bármilyen vészhelyzet kezelésére" - hangsúlyozta.

Hétfőn délelőtt szinte valamennyi gabonaféle ára csökkent a nemzetközi árutőzsdéken Oszama bin Laden halálának hírére. Elemzők szerint az elsőszámú terroristavezér halálával csökkent az ügyletek kockázati felára.

A kukorica ára 1,80 százalékkal 7,40 dollárra esett a meghatározónak tartott chicagói gabonatőzsdén bushelenként (egy bushel = 25,4 kilogramm), a búza 1 százalékkal lett olcsóbb, és 7,60 dolláron jegyezték hétfőn délelőtt bushelenként. A szója ára 0,5 százalékkal csökkent, 13,87 dollárra.

Az Európai Unió vezetői üdvözölték hétfőn, hogy sikerült megölni Oszama bin Ladent, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet vezetőjét.

José Manuel Barroso, az EU legfőbb végrehajtó testületének, az Európai Bizottságnak az elnöke, valamint Herman Van Rompuy, a tagállamok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatban emlékeztetett arra, hogy Oszama bin Laden olyan bűnöző volt, akinek a lelkén ártatlan emberek ezreinek a halála szárad. Megölése Barroso és Van Rompuy szerint jelentős eredményt jelent a terrorizmus elleni harcban.

Az Európai Unió - hangsúlyozta a két vezető - az Egyesült Államokkal, nemzetközi partnereivel, valamint a muzulmán világbeli barátaival vállvetve harcol tovább a globális szélsőségesség ellen.

Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke szintén nyilatkozatot tett, és abban úgy vélekedett, hogy a fejlemény nyomán valamelyest biztonságosabbá vált emberek millióinak az élete, bár - tette hozzá - ez korántsem jelenti a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem végét.

Az MTI-Sajtóadatbank összeállítása a nemzetközi terrorhálózat történetéről:

A homályos hátterű, laza szervezeti kapcsolódású, alapvetően az iszlámra, mint összetartó erőre és vezérfonalra épülő al-Kaida hálózat kemény magját a szovjetek ellen 1979-től 1989-ig Afganisztánban harcoló mudzsáhidok alkották. Az al-Kaida (az arab szó jelenthet bázist, átvitt értelemben pedig szabályt, modellt, mintát) megalakulása 1988-ra, az afganisztáni szovjet kivonulást megelőző év tájékára tehető. A szervezetet pár év múlva a nyugati hírszerző szolgálatok már kapcsolatba hozták az amerikai erők ellen a Közel-Keleten és Szaúd-Arábiában elkövetett merényletekkel. A fordulópontot az 1991-es öbölháború jelentette a szervezetet irányító szaúd-arábiai milliárdos, Oszama bin Laden számára: ekkor vezényeltek tömegesen amerikai katonákat az Arab-félszigetre, Mohamed próféta szülőföldjére. Az amerikai jelenlét ellen tiltakozó bin Ladent kiutasították hazájából és megfosztották szaúdi állampolgárságától, ő Szudánba, majd 1996-ban a szélsőséges iszlám tálibok kormányozta Afganisztánba ment.
Bin Laden 1998 nyarán tanácskozásra hívta mintegy 150, különböző országokban tevékenykedő, szélsőséges, radikális iszlám szervezet vezetőjét, akiknek bejelentette: frontot hozott létre "a keresztesek és a zsidók elleni dzsihádra". Ekkortól számítható az al-Kaida tényleges megalakulása. 2001 októberéig Afganisztán volt az al-Kaida háttérbázisa, bin Laden, a tálibok "tiszteletbeli vendége" itt hozta létre kiképzőtáborait. A szervezet számtalan súlyos terrorcselekményt követett el, ezek közül a legsokkolóbb a 2001. szeptember 11-i támadássorozat volt az Egyesült Államok ellen.
Az al-Kaida sokak számára jelent vonzerőt az iszlám világban, mert egyszerű magyarázatot kínál bajaikra, amikor minden rossz forrásának a nyugati civilizációt és főként az Egyesült Államokat teszi meg. A szervezet célja minden muszlim egyesítése és egy teokratikus állam kialakítása, a dzsihád, a szent háború keretében igazolhatónak tartja az erőszakot, az ártatlan emberek életét is kioltó terrort. Ugyanakkor e középkorias célok elérése érdekében felhasználja a legmodernebb technikai és pénzügyi eszközöket: Bin Laden nagy mozgósító erővel bíró üzeneteit a világhálón terjesztették, sokszor angol felirattal, s egyre több az al-Kaida eszméit angol nyelven, a Nyugaton élő muzulmánok között népszerűsítő honlap. Az al-Kaida működésének anyagi fedezetét iszlám jótékonysági szervezetek gyűjtései, az ellenőrzése alatt álló vállalatok tevékenysége, pénzhamisítás és bankkártya-csalások teremtik meg.
A szervezet más vonatkozásban is kettős arculatot mutat: egyrészt tapasztalt terroristákból, a Nyugat ellen vívott dzsihád évei alatt megedződött emberekből áll, másrészt kapcsolódnak hozzá olyan kisebb csoportok, amelyek bin Ladenhez közvetlenül kevésbé kötődnek, így nehezebben fellelhetők. Ez utóbbiak azért is rendkívül veszélyesek, mert akcióikat sokszor a nyugati társadalmakba integrált önkéntesek, "alvó ügynökök" révén hajtják végre, akik nem kaptak hosszú kiképzést és nem kerültek a biztonsági szervek látókörébe. Az al-Kaida számos országban pénzel, képez ki és használ fel helybeli, iszlám alapokon álló csoportokat pl. Csecsenföldön, Mianmarban (Burmában), Eritreában, Üzbegisztánban, Algériában, Boszniában, Pakisztánban, Indonéziában, Irakban, Kasmírban, Szomáliában és Jemenben. Sejtjei a világban szétszórtan tevékenykednek, ráadásul minden olyan akciót magára vállal, amelyet a nemzetközi dzsihád jegyében követnek el, hogy fenntartsa befolyását és újabb támogatókra tegyen szert.

Az Egyesült Államok terrorizmusellenes hadjárata során az al-Kaida több vezetőjét fogták már el vagy vették őrizetbe. A csapások ellenére a szervezet nem tűnt el, hálózatát nem sikerült felmorzsolni, ellenkezőleg: még megfoghatatlanabb, még veszélyesebb lett.

Franciaország üdvözli "az Egyesült Államok kitartását" Oszama bin Laden al-Kaida-vezér halálhíre kapcsán, s azt "a terrorizmus elleni világküzdelem jelentős eseményeként" értékeli - jelentette ki hétfőn Nicolas Sarkozy francia államfő.

"(Barack) Obama bejelentése Oszama bin Laden haláláról a Pakisztánban végrehajtott kiváló amerikai kommandós akciót követően a terrorizmus elleni világküzdelem jelentős eseménye. Franciaország üdvözli az Egyesült Államok kitartását, amellyel tíz éven át keresték (az al-Kaida-vezért) - olvasható a francia elnökség által kiadott közleményben.

Sarkozy arra hívta fel a figyelmet, hogy "a 2001. szeptember 11-i merényletek legfőbb felelőse, Oszama bin Laden a gyűlölet ideológiájának hirdetője és egy olyan terrorszervezet vezetője volt, amely több ezer ember halálát okozta a világban, nevezetesen a muzulmán országokban".

Párizs - az amerikai elnök szavait átvéve - hangsúlyozta, hogy "az áldozatoknak igazság szolgáltatott", s "Franciaország ma délelőtt rájuk és a családjaikra gondol" - tette hozzá a francia elnök.

Sarkozy ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy bár Oszama bin Laden "történelmi vereséget szenvedett", halála nem jelenti az al-Kaida végét. A francia elnök szerint a bűnözők elleni harcnak "fáradhatatlanul folytatódnia kell".

Alain Juppé külügyminiszter egy rádióinterjúban Oszama bin Laden halálát minden olyan demokrácia győzelmének nevezte, amely a terrorizmus ellen harcol. A francia diplomácia vezetője szintén azt emelte ki, hogy az al-Kaida vezetőjének halála nem jelenti a terrorfenyegetettség végét.

"Óvatosabbak leszünk, mint valaha. A terrorveszély magas, ahogy megtapasztalhattuk néhány napja Marrakesben ... A küzdelem bizonyosan nem ért véget az ellen, ami a legnagyobb gyávaság: ártatlan emberekre támadni" - mondta Juppé a France Inter közszolgálati rádióban.

Gérard Longuet védelmi miniszter annak a reményének adott hangot, hogy bin Laden halála pozitív következményekkel fog járni az Afganisztánban 2009 decembere óta fogva tartott két francia újságíró, Stéphane Taponier et Hervé Ghesquiere sorsára.

Noha a pályán semmi szenzációs nem történt a kilencedik szakaszban (inning) a nézől mégis óriási üdvrivalgásban törtek ki a Philadelphia Phillies-New York Mets profi baseballmérkőzésen, amelyet Oszama bin Laden halálhíre váltott ki.

Az espn.com híre szerint a vasárnapi rangadón a philadlephiai Citizens Bank Parkban telt ház, 45.713 szurkoló figyelte az összecsapást, s amikor terjedni kezdett az al-Kaida terrorhálózat vezetőjének halálhíre, hirtelen mindenki mobiltelefonján ellenőrizte az információt, majd kisvártatva az egész stadion zúgott a "USA-USA" skandálástól.

"Nem szokásom a Phillies szurkolóit dicsérni, de erre egészen szenzációsan reagáltak" - méltatta a drukkereket David Wright, a Mets játékosa.

Terry Collinsnak, a Mets mesterének egyetlen fájdalma az volt, hogy együttesének csak a negyedik extraszakaszban sikerült kiharcolnia a győzelmet a négy és fél órás összecsapáson, így nem láthatták élőben Barack Obama elnök hivatalos bejelentését:

"Ez egy nagyszerű nap az Egyesült Államoknak, és nagyon sajnálom, hogy nem végeztünk két órával korábban, hogy hamarabb ünnepeljünk."

Az indiai kormány mérföldkőnek nevezte hétfőn a terrorizmus elleni harcban Oszama bin Ladennek, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat vezetőjének a megölését.

Palaniappan Csidambaram belügyminiszter ugyanakkor aggodalmát is hangoztatta, miszerint az, hogy a terroristavezérrel "mélyen Pakisztán belsejében" végeztek, megerősíti az indiaiak félelmét attól, hogy különböző terrorszervezetek tagjai menedéket találnak a szomszédos országban.

India a pakisztáni hátországgal működő Laskar-e-Taiba radikális iszlamista terrorszervezetet teszi felelőssé azért a 2008 végi mumbai (Bombay) merényletsorozatért, amely több mint 170 ember életét követelte. Újdelhi ezenkívül sok év óta felrója szomszédjának azt is, hogy a vitatott hovatartozású Kasmírban szélsőségeseket támogat.   

A moszkvai Kreml Oszama bin Laden megölését komoly sikernek tartja, de úgy véli, hogy a kívánt eredményt a világméretű terrorizmus elleni harcban csakis közös összefogással lehet elérni - közölték az orosz elnöki hivatal sajtószolgálatánál hétfőn.

Oroszország - amely nem csak hallomásból ismeri az al-Kaidát - kész erre, és meggyőződése, hogy az összes terrorista megkapja megérdemelt büntetését - szögezte le a Kreml.

Dmitrij Rogozin, Oroszország NATO-nagykövete úgy vélte: kétségtelen siker bin Laden likvidálása, de ez önmagában nem old meg semmit. A terroristavezér már csak szimbóluma volt az Egyesült Államok elleni iszlamista-fundamentalista harcnak, de lényegében régen felhagyott az aktív tevékenységgel, és felnőttek azok a fiatalok, akik átvették az irányítást.

Egy orosz különleges szolgálati vezető az ITAR-TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélte: bin Laden megölése annak a bizonyítéka, hogy a terrorista bűncselekmények nem évülnek el. Az emberiségre ellen mérhetetlen szenvedéseket zúdító terroristákat előbb vagy utóbb utoléri az igazságszolgáltatás - mondta a nyilatkozó.

Oszama bin Ladent, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat vezérét Iszlámábád közelében, egyes források szerint két- mások szerint pedig egy háromszintes erődítményszerű luxusházban érte a halál.

Az épület hozzávetőleg száz méterre van egy pakisztáni katonai akadémiától. Négy amerikai helikopter csapott le helyi idő szerint hétfő hajnalban a házra.

Lángok csaptak fel az épületből a terrorellenes kommandó támadása után. Ezt követően megerősítették, hogy a világ leginkább keresett terroristáját nem egy barlangban, hanem egy katonai akadémiájáról ismert pakisztáni városban ölték meg. Az amerikai hírszerzés korábban úgy vélte, hogy bin Laden Pakisztán és Afganisztán határvidékén rejtőzködik.

Az Abbotábádban városában lévő házat körülbelül öt éve építették 1 millió dolláros megrendelésre, de telefonvonalat nem vezettek be, és internet-hozzáférés sem volt benne. Az amerikai hírszerzés egyelőre nem tudta megállapítani, hogy bin Laden mióta tartózkodott ott. Az épületet magas falak és tetejükön lévő drótkerítések veszik körül.

Az amerikai hírszerzés 2010 szeptemberében jutott olyan információk birtokába, hogy a terroristavezér ebben a házban bujkálhat. A hírszerzés akkor bin Laden futárjai közül egyet beazonosított, akiről elfogott terroristák azt vallották, hogy a férfi vagy bin Ladennel élhet együtt, vagy a terroristavezér védelme alatt lehet. Felkeltette a figyelmet az is, hogy a férfi a néhol öt méternél is magasabb fallal körülvett szuperbiztos házban lakik a fivérével és a családjával. A hírszerzés azonban úgy vélte, hogy kiemelten védett személy lakhat az épületben, és erősen gyaníthatóan bin Laden lehet ez a személy.

Pakisztáni illetékesek és szemtanúk beszámolója szerint bin Laden testőrei a háztetőről lőttek a támadó helikopterekre, amelyek közül egy lezuhant. A támadás mintegy negyven percig tartott, és a kommandósok megölték bin Laden egyik - meg nem nevezett - fiát, valamint még három másik férfit is, akiknek személyazonosságáról sem tettek említést.

A kommandósok elfogták bin Ladán két feleségét és négy gyermekét. A pakisztáni hírszerzés szerint a terroristavezér közvetlen környezetébe tartozók közül is őrizetbe vettek néhány személyt, és ugyancsak megölték néhány arab testőrét. Az amerikai támadók közül senki sem sebesült meg.

Egy helybeli lakos arról számolt be, hogy hajnali 1 óra után 15 perccel mennydörgésszerű robbanás, majd heves lövöldözés zaját hallotta. A fegyverek hirtelen elhallgattak, majd még egy hatalmas robbanás döreje hallatszott - mondta a szemtanú, aki szerint reggel helikopterroncsokat láttak a ház körüli mezőn.

Abbotábád a pakisztáni fővárostól, Iszlámábádtól 50 kilométerre északkeletre fekszik, félnapi autóútra az afgán határvidéktől, amelyet sokáig bin Laden rejtőzködési helyének tartottak. A város 1260 méteres magasságban fekszik egy hegyek által körbevett völgyben.

A pakisztáni hadsereg legalább egy ezrede állomásozik a Abbotábádban, ahol sok katona él. Ez a tény erősíti azokat a hangokat, amelyek azzal vádolják a pakisztáni hatóságokat, hogy segítették a terroristavezért a bujkálásban. Mindenesetre sokan furcsának találják, hogy a helyi katonai akadémiától alig száz méterre magasodó valóságos erőd senkinek sem keltette fel a fegyelmét.

Az Egyesült Államok felkérte Szaúd-Arábiát Oszama bin Laden holttestének befogadására, de a szaúdi hatóságok ezt elvetették - közölte hétfőn, meg nem nevezett forrásait idézve a BBC.

A brit közszolgálati médiatársaság szerint ezután született a döntés arról, hogy az al-Kaida terrorhálózat néhai vezérét a tengerbe temetik, "az iszlám hagyományok maradéktalan figyelembevételével".

Megkönnyebbüléssel fogadták Oszama bin Laden halálhírét a német vezetők.

Szóvivője útján közzétett első nyilatkozatában Angela Merkel kancellár az al-Kaida, illetve a nemzetközi terrorizmus elleni, rendkívül jelentős csapásról beszélt.
Mindez azonban egyáltalán nem jelenti a nemzetközi terrorizmus vereségét - figyelmeztetett a kancellár.
Hasonló állásfoglalást tett közzé a német külügy-, valamint a belügyminiszter.

Az al-Kaida hálózatra "valószínűleg hatással lesz" vezetőjének, Oszama bin Ladennek a halála - vélekedett hétfőn a jordániai Muzulmán Testvériség szóvivője, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy más hasonló mozgalmak is megjelenhetnek.

Dzsamíl Abu Bakr rámutatott, hogy ha a nemzetközi közösség nem változtat magatartásán az iszlámot, a palesztin kérdést és a korrupt zsarnokok támogatását illetően, akkor más, az al-Kaidához hasonló mozgalmak jönnek létre.

A Muzulmán Testvériség szóvivője utalt arra, hogy az iszlamisták "nem osztják bin Laden hozzáállását és taktikáját", de üdvözölte az al-Kaida-vezér "halálig tartó elkötelezettségét és odaadását ideológiája iránt".

Bosszút esküdtek a pakisztáni tálibok arra az esetre, ha bebizonyosodik, hogy Oszama bin Ladent megölték egy amerikai kommandós akcióban.
Nem tudjuk megerősíteni Oszama bin Laden mártírhalálát. Ha a saját forrásaink megerősítik, akkor megbosszuljuk a halálát, támadásokat indítunk az amerikai és a pakisztáni kormány ellen, valamint a biztonsági erőik ellen, mert ezek az emberek az iszlám ellenségei - mondta hétfőn a Pakisztáni Tálib Mozgalom (TTP) szóvivője telefonon egy ismeretlen helyről a francia hírügynökségnek.
A TTP 2007-ben lépett szövetségre bin Laden al-Kaida nevű terrorszervezetével, és még abban az évben "szent háborút" hirdetett az iszlámábádi kormány ellen, mert Washingtont támogatja a terrorizmus elleni küzdelemben.

Tudtán kívül, élőben közvetített az Oszama bin Laden elleni amerikai akcióról egy közeli házban lakó pakisztáni twitterező.
A 33 éves számítógépes programozó, Szohaib Athar a forgalmas Lahorban lakik családjával, de autóbalesetük miatt úgy döntött, hogy egy időre a csendes kisvárosba költözik feleségével és gyerekével.
Hétfő hajnalban egy helikopter zaja verte fel álmából, majd úgy tett, ahogy mindenki, aki szinte állandóan az internetes közösségi oldalakon lóg: twitteres üzenetekben tudósította a többieket az Abottábádban szokatlan eseményről.
Hamarosan további helikopterek érkeztek, lövések és robbanások voltak hallhatók. Athar üzeneteit először még csak néhányan vették. Megkérdezte tőlük, hogy szerintük milyen helikopterek lehetnek a város felett, és milyen célból. Azt a választ kapta, hogy az egyik helikopter nem pakisztáni. Aztán arról küldött üzenetet, hogy az egyik légi járművet lelőtték, majd azt, hogy további két helikopter érkezett oda.
Többször megemlítette, hogy a gép lezuhanása után a városban az a hír terjedt el: gyakorlatozás közben történt a baleset, és hogy ebben meghalt valaki.
Abottábádban katonai akadémia működik.
Olyan híresztelés is lábra kapott, hogy az egyik gép egy pilóta nélküli repülőgép volt. A pakisztáni hadsereg katonái pedig elkezdték sorra járni a házakat.
Állítólag egy repülőgép hangja is hallatszott.
Athart már 14 ezer twitterező olvasta, és üzenetei hatására több média megkereste, hogy alaposabban kikérdezze, de ő nem kapta meg ezeket az üzeneteket, mert mint később írta, szűrőt használ a tömérdek kéretlen üzenet ellen.
Nemsokára azonban a nemzetközi hírekből megtudta, hogy minek volt a tanúja. "Szerintem az abottábádi helikopter-baleset és Obama elnök váratlan bejelentése összefügg" - írta. Nyolc és félóra elteltével már bizonyosságot szerzett: "Oszama bin Ladent megölték a pakisztáni Abottábádban. Én pedig ott lakom".


A pakisztáni televíziókban bemutatták Oszama bin Laden holttestét, de a kép hamisnak bizonyult
A pakisztáni televíziókban hétfőn bemutatták egy eltorzult arcú férfi holttestét, azt állítva, hogy ő Oszama bin Laden, akit az amerikaiak pakisztáni akciójában öltek meg. A fotó utólag hamisnak bizonyult.
A képen torzonborz, szakállas férfi látható véres arccal, amely a szemüregek környékén részlegesen eltorzult. A Geo TV óvatos kommentárja szerint a képet a hatóságok még nem hitelesítették.
Nem sokkal később kiderült, hogy ez a fénykép már 2009-ben körben járt az interneten, vagyis nem készülhetett a hétfő hajnali akcióban. A Geo és a többi pakisztáni tévétársaság ezután eltávolította a fotót a képernyőkről.


A párizsi nagymecset meglepetésének adott hangot hétfőn az amerikai hírtelevíziók azon bejelentését követően, hogy Oszama bin Laden holttestét az amerikai hatóságok hullámsírba helyezték, mert "ez teljesen ellentétes az iszlám vallási szabályaival".
Dalil Boubakeurnek, a nagymecset rektorának környezetébe tartozó forrás "nagyon meglepődött" a híren, és annak ellenőrzését kérte.
A forrás szerint a muzulmán hagyományok azt írják elő, hogy az elhunyt holttestét először szappanos, majd tiszta, végül pedig kámforos vízzel le kell mosni, mielőtt azt három gyolcsdarabba betekernék. A sírba tétel pedig földben, koporsó nélkül kell hogy történjen. A holttestet Mekkával párhuzamosan kell elhelyezni, a fejet kissé jobbra, Kába szentélye, a mekkai nagymecset felé fordítva - hangsúlyozta a párizsi forrás.
A CNN és az MSNBC azt jelentette, hogy az amerikai különleges szolgálatok azért temették el a tengerbe bin Ladent, hogy a megölt terrorista vezér földi maradványainak ne legyen ismert sírhelye, amely a későbbiekben egyfajta kegyhellyé válhat az iszlamisták számára.

NATO: siker minden tagország biztonságának szempontjából

A NATO-tagországok biztonságának szempontjából sikernek nevezte Anders Fogh Rasmussen főtitkár az al-Kaida nemzetközi terroristahálózat vezetője, Oszama bin Laden elleni hadműveletet.
"Ez nagy siker a NATO-szövetségesek és mindazon országok biztonságának szempontjából, amelyek csatlakoztak a nemzetközi terrorizmus fenyegetése elleni fellépéshez, és biztonságosabbá teszi a világot mindenki számára" - fogalmazott Brüsszelben kiadott közleményében a főtitkár, Barack Obama amerikai elnöknek és a műveletben érintetteknek külön gratulálva.
Emlékeztetett arra, hogy a szövetség a 2001. szeptemberi - amerikai célpontok elleni -, Bin Ladenéknek tulajdonított merényleteket az összes NATO-tag elleni támadásnak tekintette, amint azt alapszerződése előírja.
Rasmussen egyúttal megemlékezett arról a több ezer ártatlan áldozatról, amelyeket a terrortámadások követeltek világszerte.
Leszögezte azt is, hogy a terrorizmus továbbra is közvetlen fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságra és stabilitásra. Emiatt a nemzetközi együttműködés továbbra is kulcsfontosságú, és a NATO a középpontjában áll ennek az együttműködésnek - tette hozzá.
Anders Fogh Rasmussen hangoztatta, hogy a NATO és szövetségesei folytatják küldetésüket, hogy biztosítsák: Afganisztán többé nem lesz a szélsőségesség melegágya, hanem békében fejlődik tovább.
Kiáll a szövetség a szabadság, a demokrácia és az emberiesség értékei mellett is, amelyeket Bin Laden szét akart rombolni - emelte ki a dán politikus.

Az al-Kaidával harcban álló jemeni kormány üdvözölte, a nemzetközi terrorhálózat helyi szervezete "katasztrófának" nevezte hétfőn Oszama bin Laden megölését.
"Reméljük, hogy bin Laden halála a terrorizmus végének kezdetét jelenti" - nyilatkozott név nélkül az AFP hírügynökségnek a jemeni elnöki hivatal egyik illetékese.
Ali Abdalláh Száleh elnök és kormányzata, akinek és amelynek a távozását január óta erőteljes utcai tüntetések követelik, harcot vív az Arab-félsziget al-Kaidája (AQPA) nevű helyi szervezet ellen, amely a hálózat jemeni és szaúdi ágának fúziójával jött létre.
Oszama bin Laden a tizenkettedik gyermeke volt a jemeni származású Mohamed bin Laden építőipari mágnásnak, aki Szaúd-Arábiában vált dúsgazdaggá. Miután a szaúdi hatóságok csapásokat mértek a királyságban a terrorhálózat ottani ágára, az 2009 januárjában egyesült a jemeni ággal, s Jemen déli és keleti részén telepedett meg.
Az AQPA egyik tagja a halálhírre reagálva "katasztrófának" minősítette a történteket. "Ő volt a szellemi atyánk - mondta a nevét nem közlő férfi. - Először el sem hittük az információt, de aztán kapcsolatba léptünk pakisztáni testvéreinkkel, akik megerősítették."

Irán szerint nincs többé ürügy az amerikai jelenlétre
Oszama bin Laden halála megfosztotta "az Egyesült Államokat és szövetségeseit minden mentségtől, hogy a terrorizmus elleni harc ürügyével katonai erőt tartsanak a Közel-Keleten" - jelentette ki hétfőn a teheráni külügyminisztérium szóvivője.
"Irán reméli, hogy ez az esemény segít békét és biztonságot teremteni a térségben... Irán szigorúan elítéli a terrorizmust a világon mindenhol" - mondta Ramin Mehmanparaszt az angol nyelvű iráni Press-TV szerint.
A síita többségű Irán a saját biztonságát is fenyegető tényezőnek tekintett a szunnita Oszama bin Laden vezette al-Kaida nemzetközi terrorszervezetre, és nem tiltakozott, amikor a 2001. szeptember 11-i merényletek után az amerikai erők elfoglalták Afganisztánt, és megdöntötték az al-Kaidának menedéket nyújtó tálib kormányt. Ezután azonban hamar bírálni kezdte a nyugati szövetségesek hosszú távú berendezkedését a szomszédos országban, mondván, hogy ez megakadályozza a konfliktus tárgyalásos rendezését. Szintén bírálta az amerikai erők jelenlétét a Perzsa/Arab-öbölben, mert szerinte feszültséget keltenek a térségben.

Kenya: bin Laden megölése "igazságot szolgáltat" az 1998-as merénylet áldozatainak
Mwai Kibaki kenyai elnök üdvözölte hétfőn Oszama bin Laden al-Kaida-vezér megölését, ami szavai szerint "igazságot szolgáltatott" az Egyesült Államok nairobi nagykövetsége ellen 1998-ban végrehajtott gyilkos merénylet halálos és sebesült áldozatainak.
"A Kenyai Köztársaság kormánya és népe nevében üdvözlöm mindazokat, akik sikerrel felkutatták és megsemmisítették Oszama bin Ladent - hangzik a kenyai államfő közleménye. - Oszama halála közel 13 évvel a nairobi (és Dar es Salaam-i) merényletek után következett be, amely merényletek több mint kétszáz embert öltek meg, s amelyeknek Oszama bin Laden volt a feltételezett kitervelője."
1998. augusztus 7-én egy-egy, robbanószerrel megrakott gépkocsi robbant fel csaknem egy időben az Egyesült Államok Nairobiban és a tanzániai Dar es Salaamban lévő nagykövetsége előtt, összesen 224 ember halálát és több mint ötezernek a sebesülését okozva.

Az egyiptomi iszlamisták távozásra szólítják fel az amerikai erőket
Oszama bin Laden halálhírének nyomán az iszlám országokból való távozásra szólította fel az amerikai erőket az egyiptomi Muzulmán Testvériség, egy iszlamista vezető pedig "az ellenséget eddig csak agresszívabbá változtató taktikájának" átgondolását javasolta az al-Kaidának.
A hétvégén pártot alapító Muzulmán Testvériség szerint a Közel-Keleten átsöprő forradalmak bebizonyították, hogy a demokráciának helye van a térségben, és nincs tovább szükség külföldi megszállásra.
Eszám al-Erján, a legnagyobb egyiptomi ellenzéki erő egyik vezetője kijelentette: eljött az ideje, hogy Barack Obama amerikai elnök hazavezényelje az Afganisztánban és Irakban tartózkodó amerikai csapatokat, "az amerikai és nyugati erők véget vessenek a megszállásnak szerte a világban, amivel oly sokáig ártottak a muzulmán országoknak".
Egy másik egyiptomi iszlamista mozgalom, az al-Gamáa al-Iszlámija helytelenítette bin Laden módszereit. A konzervatív szalafista tanításokat hirdető csoport az 1990-es években fegyveres lázadást robbantott ki azzal a céllal, hogy színtiszta muzulmán országot teremtsen Egyiptomban. A csoport azonban már akkor elvetetette azt az erőszakot, amelyet Oszama bin Laden és az általa vezetett al-Kaida nemzetközi terrorhálózat testesített meg.
"Ezzel a módszerrel még agresszívabbá tette az ellenséget. A semlegesekből ellenséget csinált, a barátok pedig haboztak segíteni a módszerhiba miatt" - fejtette ki Aszem Abdel-Maged sejk, az al-Gamáa tanácsadó testületének egyik tagja. Vezetőtársa, Tárik az-Zumar úgy véli, hogy megtorló akciók várhatóak, de ezeket semlegesítik az arab és muzulmán forradalmak.
"Bin Laden a megszállással szembeni ellenállás jelképévé válik. Az, hogy az amerikaiak megölték bin Ladent, kétségtelenül reagálásra és a megtorlási kísérletekre készteti a nyugati megszállás elleni tiltakozókat" - mondta az-Zumar, aki mindazonáltal úgy ítéli meg, hogy az arab és muzulmán országokban elterjedt békés forradalmaknak köszönhetően nem lesznek erőszakos megtorló akciók.
Eszám al-Erján szerint erőszakos reagálás inkább csak ott várható, ahol az al-Kaida megvetette lábát, azaz Afganisztánban, Pakisztánban, Marokkóban és Algériában. Hangsúlyozta azonban, hogy eljött az ideje annak, hogy a világ megértse, az iszlámnak és az erőszaknak nincs köze egymáshoz.

Szaúd-Arábia is üdvözölte bin Laden halálát
Oszama bin Laden szülőhazája, Szaúd-Arábia reményét fejezte ki, hogy az al-Kaida vezér halála segíteni fogja a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelmet - adta hírül a szaúdi nemzeti hírügynökség (SPA) hétfőn egy hivatalos forrásra hivatkozva.
A hírügynökség információi szerint Rijád azt is reméli, hogy bin Laden halála elősegítheti az al-Kaida terrorszervezet különböző sejtjeinek felbomlását, és megsemmisítheti azt a "téveszmét", amely a terrorizmus mögött áll. A szaúdi nép egyébként az al-Kaida egyik kiemelt célpontja volt - írta az SPA ugyanarra a forrásra hivatkozva.
Bin Laden egy gazdag szaúdi családból származott, de megfosztották állampolgárságától, miután kritizálta a királyi családot, amiért igénybe vette az amerikai hadsereg segítségét a szomszédos Kuvait iraki megszállása után.
A sivatagi királyság az elsőként reagált Oszama halálhírére az Öböl menti arab országok közül.

A CIA igazgatója szerint a terroristák megpróbálnak bosszút állni
Terrorista csoportok "csaknem biztosan" megpróbálnak bosszút állni amiatt, hogy amerikai kommandósok megölték Oszama bin Ladent, az al-Kaida vezetőjét - figyelmeztetett a hétfőn Washingtonban kiadott közleményében Leon Panetta, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója.
"Még ha bin Laden halott is, az al-Kaida nem az. A terroristák csaknem biztosan megpróbálnak majd bosszút állni érte és nekünk ébernek és határozottnak kell maradnunk, és azok is leszünk" - hangsúlyozta Leon Panetta.
A CIA igazgatója szerint sikerült "borzasztó csapást" mérni az ellenségre, amit az "öröm pillanatának" és "történelmi győzelemnek" minősített. Rámutatott, hogy, hogy az elfoghatatlannak kikiáltott terroristát elfogták és megölték.
"Nem lesz nyugtunk addig, amíg az utolsó terroristát is az igazságszolgáltatás elé nem állítjuk" - szögezte le Panetta, akit a múlt héten védelmi miniszterré nevezett ki az amerikai elnök. Új hivatalát a tervek szerint július elején veszi át.
Oszama bin Ladent az amerikai tengerészgyalogság különleges egysége, a Navy SEALs kommandósai ölték meg, fejlövéssel - jelentette ki hétfőn Washingtonban egy névtelenséget kérő amerikai tisztségviselő. (A SEAL elnevezés az angol sea, air és land - tenger, levegő és föld - szavak első betűiből áll össze.)
Egy másik illetékes szerint a tengerészgyalogos kommandót a támadás éjszakáján valószínűleg a CIA parancsnoksága alá helyezték. Mint mondta, a Navy SEALs által végrehajtott akcióért a felelősséget Leon Panetta viselte.
A források szerint az amerikai kormány a rajtaütésről előzetesen senkit, így az iszlámábádi vezetést sem értesítette. Megerősítették, hogy Oszama bin Laden holttestét hullámsírba süllyesztették, hogy nyughelye ne válhasson zarándokhellyé.
Bin Laden "ellenállást tanúsított, ahogy azt előre feltételeztük" - jelentette ki az egyik amerikai hivatalos személy, aki ugyanakkor nem erősítette meg, hogy a kommandósok feladata elsősorban a terrorista vezér megsemmisítése, nem pedig elfogása volt.

Riadókészültség az indiai-pakisztáni határon
Riadókészültségbe helyezték hétfőn az indiai biztonsági erőket Pandzsáb államban, az indiai-pakisztáni határ 533 kilométeres szakaszán, miután amerikai kommandósok Pakisztánban megölték Oszama bin Ladent, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet vezetőjét.
A határvédelem megerősítése mellett biztonsági óvintézkedéseket tettek a Pandzsáb "kapuinak" számító főbb közlekedési csomópontokon, így a Szri Guru Ramdasz-i nemzetközi repülőtéren, az attari nemzetközi vasútállomáson, valamint az attari határátkelőnél is. A hatóságok fokozottan ellenőrzik a Pakisztánból érkezőket annak érdekében, hogy kiszúrják a pakisztáni hátországgal rendelkező terrorszervezetek által Indiába küldött szélsőségeseket, akik gyakran turistának vagy üzletembernek adják ki magukat.
Az északnyugat-indiai állam a pakisztáni terrorszervezetek célpontjai közé tartozik. 2009 júliusa óta már legalább négy esetben csaptak le szélsőségesek pandzsábi településekre. Himmat Szingh, a területi határrendészet egyik illetékese hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben "jobb résen lenni".
Hétfőn Kasmír India által ellenőrzött részén is készültségbe helyezték a rendőröket és a hadsereget, tartva az al-Kaida-vezér halálának hírére kirobbanó esetleges tüntetésektől.
"Hadrendbe állítottuk a csapatainkat a lehetséges erőszakos zavargások elkerülése érdekében. Eddig nem voltak tüntetések, de elővigyázatosnak kell lennünk" - mondta el Kuldeep Khuda, a területi rendőrség vezetője.
Bár a kasmíriak többsége az iszlám mérsékelt ágának követője, a lakosság egy kis hányada köztudottan a szélsőséges iszlám, illetve Oszama bin Laden hívei közé tartozik.
Az indiai kormány mérföldkőnek nevezte a terrorizmus elleni harcban Oszama bin Ladennek, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat vezetőjének a megölését. Palaniappan Csidambaram belügyminiszter ugyanakkor aggodalmát is hangoztatta, miszerint az, hogy a terroristavezérrel "mélyen Pakisztán belsejében" végeztek, megerősíti az indiaiak félelmét attól, hogy különböző terrorszervezetek tagjai menedéket találnak a szomszédos országban.

Irak: a kormány örül bin Laden halálának, merényletektől tartanak
Az iraki kormány örömmel fogadta Oszama bin Ladennek, az al-Kaida nemzetközi terrorista szervezet vezetőjének megölését - közölte hétfőn Hosjar Zebari külügyminiszter. Az iraki hadsereget és rendőrséget közben fokozott készültségbe helyezték, attól tartva, hogy a terrorhálózat merényletekkel torolja meg vezetője halálát.
Hosjar Zebari az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy "Oszama bin Laden ideológiája miatt irakiak ezreit gyilkolták meg." Úgy vélte, ha bin Laden halálával a terrorista hálózat nem is tűnik el, akkor is jelentős csapást mértek rá.
A terrorista hálózat iraki szárnya, amely magát Iraki Iszlám Államnak nevezi, az elmúlt években számos látványos bagdadi, illetve más iraki városokban végrehajtott merénylet elkövetőjeként jelentkezett.
Ali Muszávi, az iraki miniszterelnök kommunikációs tanácsadója úgy vélte, az al-Kaida minden másnál többet ártott az iszlám és a muzulmánok hírnevének a világon, s a terrorhálózat áldozatai többségében muzulmánok közül kerültek ki.
Közben merényletektől tartva fokozott készültségbe helyezték az iraki rendőrséget és hadsereget. A síita többségű arab ország az egyike azon területeknek, ahol az iszlám szunnita ágát követő terrorszervezet a legaktívabb. Biztonsági források szerint olajipari létesítmények, erőművek és hidak is a terroristák célpontjaivá válhatnak, mert az al-Kaida vélhetően bizonyítani akarja, hogy bin Laden halála nem bénította meg a tevékenységét.
George W. Bush amerikai elnök Irak 2003-as lerohanása előtt azt állította, Szaddám Huszein akkori diktátor terroristáknak ad menedéket, bár később nem találtak kapcsolatot Irak és az al-Kaida művének tartott 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrorcselekmények között. Irak megszállása után az al-Kaida kiterjesztette tevékenységét az arab országra, s bár az amerikai és az iraki haderő azóta számos csapást mért a terrorhálózatra, az havonta mégis több tucat támadást követ el.

Bosszút hirdetett az al-Kaida egyik vezető személyisége
Bosszút hirdetett Oszama bin Laden halála miatt az al-Kaida terrorszervezet egyik vezető személyisége hétfőn internetes oldalán megjelent kommentárjában.
Az Asszad al-Dzsihád2 néven ismert, szélsőséges internetes oldalakon az iszlám szent háborúja, a dzsihád kérdésében rendszeresen megszólaló férfi hosszan méltatta a Pakisztánban megölt terrorista vezért, s azt ígérte, hogy "bosszút állunk az iszlám sejkjének megöléséért". "Azoknak, akik a dzsihád végét vagy meggyengülését kívánják, azt mondom, várjanak még. Hosszú a harc köztünk és a nemzetközi zsarnokság között, és nem ér véget az iszlám szeretett oroszlánjának mártíromságával" - fogalmazott az al-Kaida egyik vezető ideológusának tartott férfi.
Szakértők valószínűnek tartják, hogy Oszama bin Laden követői megpróbálnak bosszút állni vezérük haláláért, s a támadások lehetséges kiindulópontjai között említik Pakisztán északnyugati törzsi területeit, Dél-Algériát, s különösen Jement, ahol az egyik legaktívabb, Amerika-ellenes és az al-Kaidával szimpatizáló terrorista szervezet működik. A jemeni csoport küldött öngyilkos merénylőt egy Egyesült Államokba tartó repülőgépre 2009 karácsonyán (az akció nem sikerült), s a múlt év őszén két amerikai teherszállító gépet is kis híján felrobbantott.

Clinton: az afganisztáni tálibok szakítsanak az al-Kaidával
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter hétfőn Washingtonban kiadott közleményében felszólította az afganisztáni tálibokat, hogy Oszama bin Laden megölése után fordítsanak hátat az al-Kaidának.
Az amerikai diplomácia vezetője leszögezte, hogy a terrorista vezér likvidálása bebizonyította: a tálibok nem tudnak győzni az Egyesült Államok ellen. Clinton hangsúlyozat, hogy Washington folytatja a harcot a tálibok ellen.
"Afganisztánban folytatjuk a harcot az al-Kaida és tálib szövetségeseik ellen, s eközben dolgozunk majd azon, hogy támogatást nyújtsunk az afgán népnek az erősebb kormányzat kiépítésében és abban, hogy elkezdjék átvenni a saját biztonságért viselt felelősséget" - hangsúlyozta Clinton.
"Üzenetünk a tálibok számára változatlan marad, de ma a korábbinál is nagyobb lehet a visszhangja: önök nem tudják kivárni a távozásunkat, önök nem tudnak legyőzni bennünket, de dönthetnek amellett, hogy szakítanak az al-Kaidával és részt vesznek a békés politikai folyamatban" - hangzott Hillary Clintonnak az afgán tálibokhoz intézett üzenete.
Clinton szerint a "szoros" amerikai-pakisztáni kapcsolatok elősegítették a kommandós akció sikerét.
Az amerikai külügyminiszter rámutatott, hogy az észak-afrikai és a közel-keleti demokráciapárti mozgalmak az al-Kaida elutasítását jelentik.

Bin Laden - A felkelők Kadhafi meggyilkolására kérték Washingtont
A líbiai felkelők hétfőn üdvözölték az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat első emberének, Oszama bin Ladennek meggyilkolását, és úgy vélik, hogy "nagy ajándék" lenne, ha az Egyesült Államok Moammer el-Kadhafi líbiai vezetővel is végezne.
Bin Laden hétfői halálával "a nemzetközi terrorizmus nagy részének is annyi" - jelentette ki Ahmed Omar Bani, a lázadók politikai szervezetének, a líbiai Átmeneti Nemzeti Tanácsnak (ÁNT) a katonai szóvivője.
"Nagy ajándék lenne, ha az Egyesült Államok Kadhafival is végezne" - tette hozzá Bani.
Oszama bin Ladent hétfőre virradóra ölték meg az amerikai különleges erők a pakisztáni Abbotábádban.

Oszama bin Laden halálával a legújabb kori nem állami terrorizmus egyik legerőteljesebb szimbóluma "tűnt el a színről", ám az al-Kaida terrorhálózatot már vezérének megölése előtt is "megtizedelték" az amerikai terrorellenes akciók - vélekedett hétfői kommentárjában az egyik vezető londoni stratégiai kutatóközpont térségi szakértője.
Maha Azzam professzor, a Királyi Külügyi Intézet - londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House - közel-keleti és észak-afrikai kutatási programjának elemzője az MTI-hez eljuttatott értékelésében kifejtette: az al-Kaidát jelentős mértékben meggyengítették a folyamatos amerikai katonai támadások, alvezéreit elfogták vagy megölték, a felső vezetés száműzetésbe kényszerült, és a hálózat műveleti képessége komoly mértékben szétzilálódott.
Az al-Kaida megbénításának azonban megvolt az ára: kikezdte a polgári szabadságjogokat a nyugati demokráciákban, demokratikus kormányokra vetült a kínvallatás gyanúja, és a guantánamói táborban önkényesen tartanak fogva őrizeteseket - fejtegette a Chatham House szakértője.
Maha Azzam szerint az al-Kaida az arab világban is meggyengült, sőt "látványos kudarcot vallott" az a kísérlete, hogy megnyerje az arab országok lakosságának rokonszenvét, bár a az arab társadalmak "peremvidékéről" egyeseket magához tudott vonzani.
Az al-Kaida egész ideológiáját és vonzerejét az arab országokban elkezdődött társadalmi megmozdulások is jelentősen tovább gyengítették, mivel e megmozdulások a terrorizmus és az erőszak alkalmazása nélküli, mélyről induló, alapvető politikai változások lehetőségét vetítették előre.
A Chatham House elemzője szerint ugyanakkor valószínűtlen, hogy az afganisztáni helyzetre bin Laden halála komolyabb hatást gyakorolna. Ott a tálibok - saját értelmezésük szerint - külföldi megszállók ellen vívnak háborút. Ha egyáltalán lesz valamilyen hatás, az jó eséllyel abban nyilvánul majd meg, hogy növekedni fog a nyomás az Egyesült Államokra és szövetségeseire a mielőbbi kivonulás érdekében - jósolta a londoni stratégiai és külpolitikai kutatóműhely szakértője.
Maha Azzam professzor szerint Pakisztánban valószínűleg "kínos kérdések" merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy Oszama bin Laden miként élhetett egy jómódú városrészben, egy katonai iskola tőszomszédságában, anélkül, hogy a pakisztáni hírszerző szolgálatok felfigyeltek volna rá.
A szakértő szerint az a kérdés is felmerül, hogy bin Ladent halálával véget érnek-e az Egyesült Államok által pilóta nélküli repülőgépekkel Pakisztánban végrehajtott támadások.
Halála előtt Oszama bin Laden már egyre inkább "a Közel-Kelet tágabb politikai küzdőterének partvonalára szorult". Az al-Kaida néhai vezére radikális csoportok laza szövedékű hálózatát hagyta hátra, amelynek tagjai csak azért követnek el terrorcselekményeket, hogy ezzel is jelezzék létezésüket. Követői azonban talán soha nem lesznek képesek forradalmat szítani a térségi Nyugat-barát rezsimek ellen az arab és egyéb muszlim országok utcáin olyan módon, ahogyan azt bin Laden minden bizonnyal hitte és reménykedett benne hadjárata kezdetén, hiszen azokban az országokban, amelyekben forradalmak kezdődtek, a részvevők az erőszakmentességet választották - vélekedett a Chatham House elemzője.


Oszama bin Laden terroristavezér halála a vasárnap boldoggá avatott néhai II. János Pál pápa "első csodája" - mondta hétfőn Alan García Perez perui elnök.
"Az első csodája az volt, hogy megszabadította a világot a gonosz megtestesülésétől, a bűn és a gyűlölet megtestesülésétől" - jelentette ki a mélyen vallásos, katolikus ország vezetője újságírók előtt.
"Még boldoggá avatásának napján azt a hírt hozta nekünk, hogy a tornyokat és épületeket felrobbantó férfi nincs többé a világon, s reményeink szerint a gyalázat és a neheztelés is távozik vele együtt" - folytatta García. "Reméljük, hogy (bin Laden) halálával a nemzetközi terrorizmust terjesztő csoport is elveszti minden jelentőségét."
Az Egyesült Államok szövetségesének számító perui államfő "nagyszerű hírnek" nevezte a terroristavezér halálát, amely szerinte legitimálja George W. Bush előző amerikai elnök bin Laden megbüntetésével kapcsolatos döntését.


Rogge: az olimpián a biztonság marad a legfontosabb
Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke szerint a továbbiakban is a résztvevők és a nézők biztonságának garantálása marad a legfontosabb szempont az olimpiai játékokon, s ezt nem befolyásolja Oszama bin Laden halála.
A 69 éves belga sportvezető nem kívánta kommentálni az al-Kaida terrorhálózat vezetőjének vasárnapi halálhírét, ez szerinte "politikai ügy."
Rogge hozzátette, a NOB hozzáállása a biztonság kérdéséhez az 1972-es müncheni játékok óta - amikor izraeli atlétákat gyilkoltak meg - változatlan.
"Ameddig a biztonság kérdését kiemelt szempontként kezeljük, az érintett kormányok és tagszövetségek feladata ennek garantálása" - fogalmazott az elnök.

Oszama bin Laden Szaúd-Arábia egyik leggazdagabb családjának tagja, de a forradalmat keresve elhagyta otthonát, a fanatizmus útjára lépre egy olyan gyilkos szervezetet hozott létre, amely terrorizálta a Nyugatot, s végül a világ legnagyobb erőkkel üldözött emberévé vált.
A történelem legintenzívebb embervadászata végül elvezetett bin Ladenhez, akinek a pénze és dühödt igehirdetése ösztönözte a szeptember 11-i terrorista támadásokat, amelyek New Yorkban, Washingtonban  és Pennsylvaniában csaknem 3000 ember halálát okozták, s lyukat ütöttek Amerika biztonságérzetén.
A Nyugaton a gonosz megtestesülésének tartott bin Ladent csodálták és mélyen tisztelték egyes radikális mohamedánok, akik magukévá tették az általa hitetlennek minősített Egyesült Államok és egyes arab kormányok elleni végeérhetetlen dzsihádról alkotott vízióját.
Bin Laden olyan események láncolatát indította el, amelyek az Egyesült Államokat belevitték az Afganisztán, majd az Irak elleni háborúba, s az iszlám szélsőséges hívei elleni küzdelembe, amely országok tucatjait érintette minden kontinensen, leszámítva az Antarktiszt. Amerika teljes hírszerző apparátusát arra mozgósították, hogy számolja fel az újabb otthoni terrortámadások veszélyét.
Bin-Laden al-Kaida nevű szervezetét vádolták az Egyesült Államok afrikai követségei ellen 1998-ban elkövetett, 231 ember halálát okozó bombatámadásokért és a Cole amerikai hadihajó ellen 2000-ben Jemenben végrehajtott támadásért, amelynek 17 amerikai tengerész esett áldozatul, valamint számos egyéb, részben sikeres, részben kudarcot vallott merényletkísérletért.
Valószínűleg ugyanilyen fontos volt bin Ladennek az a képessége, hogy - még rejtőzködve is - képes volt ösztönözni a nevében gyilkoló terroristák új nemzedékét. Az al-Kaida magas rangú vezetőinek többségét megölték vagy elfogták a 2001. szeptember 11-e óta eltelt időszakban, s az európai és ázsiai titkosszolgálati vezetők szerint ma már a bin Laden által ösztönzött hazai radikális csoportok jelentik a nagyobb veszélyt, nem maga az al-Kaida.
Az iraki háború - amelyet részben azokkal a hibás titkosszolgálati megállapításokkal indokoltak, amelyek szerint Szaddám Huszein ottani vezetőnek tömegpusztító fegyverei voltak és kapcsolatban állt az al-Kaidával - vált azzá a kiképzőtereppé, amelyen az új generációhoz tartozó terroristák egy része képességeit kifejlesztette.
Az al-Kaida kihasználta a Szaddám utáni Irakban uralkodó káoszt arra, hogy belerángassa az Egyesült Államokat egy olyan ingoványba, amelyben már mintegy 5000 amerikai katona és sok ezer iraki halt meg.
Bin Laden öröksége egy továbbra is rendkívül ideges, felajzott világ.
A piszkos bomba, a teljes test vizsgálata és a tömegpusztító fegyverek a globális szótár részeivé váltak, míg más szavak és kifejezések, mint például a Guantánamo, az Abu Graib és a foglyok más országnak történő kiszolgáltatása perzselő dühöt váltottak ki az arab világból.
A sovány, szakállas, több mint 183 cm magas bin Laden az 1980-as években csatlakozott a támadó szovjet csapatok elleni afganisztáni háborúhoz, s bátor, találékony parancsnokként vált ismertté. Az építőipari vállalkozásból szerzett jelentős családi vagyona kétségtelenül növelte tekintélyét a mudzsahedin harcosok között.
Amikor bin Laden visszatért Szaúd-Arábiába, dicséretekkel és adományokkal árasztották el, s számos felkérést kapott arra, hogy beszédet mondjon mecsetekben és családi otthonokban. Azonban nem sok időbe telt, hogy céljai elkanyarodjanak a korábbi nyugati támogatói által követett céloktól.
"Amikor amerikai termékeket vásárlunk, palesztinok meggyilkolásának részeseivé válunk" - hallható egy kazettán, amely abban az időben mondott beszédeit tartalmazza.
Bin Laden életében 1990-ben jött el a "megtermékenyítő pillanat": ekkor amerikai csapatok érkeztek Szaúd-Arábiába, hogy onnan támadva kiűzzék az irakiakat Kuvaitból.
Bin Laden megpróbálta lebeszélni a rijádi kormányt arról, hogy nem mohamedán katonákat engedjen oda, ahol Mohamed próféta megalapította az iszlámot, ám a szaúd-arábiai vezetés az Egyesült Államokhoz fordult, hogy védje meg hatalmas olajtartalékát. Amikor bin Laden tovább bírálta Rijád és Washington szoros szövetségét, megfosztották szaúdi állampolgárságától.
"Láttam a személyiségében végbement radikális változást, azt, ahogy nyugodt, békés és szelíd, a mohamedánokat segíteni akaró emberből olyan személlyé vált, aki hitte, hogy képes lesz összegyűjteni és elvezetni egy Kuvaitot felszabadító hadsereget. Felszínre került gőgje és fennhéjázása" - nyilatkozta Turki herceg, a korábbi szaúd-arábiai titkosszolgálati főnök 2001 végén egy interjúban.
A herceg, aki Pakisztánban és Szaúd-Arábiában évekkel korábban többször is találkozott vele, az akkori bin Ladent még úgy jellemezte, hogy "szelíd, lelkes, kevés szavú fiatalember, aki beszéd közben sose emeli fel a hangját".
Abdel-Bari Atuan, a Londonban megjelenő Al-Kudsz Al-Arabi című újság szerkesztője 1996-ban tíz napot töltött bin Laden társaságában egy afganisztáni barlangban. Szerinte bin Laden "az arab világban élő milliók fájdalmának gyökeréig hatolt", amikor alternatívaként kínálta magát az arab rezsimekkel szemben, amelyek nem tudták megszabadítani az arab földet az izraeli megszállástól, s képtelenek voltak helyreállítani népeik büszkeségét.
Szerinte bin Laden és követői sose féltek a haláltól.
Úgy beszéltek róla, "ahogy fiatal emberek beszélnek arról, hogy diszkóba mennek. Irigyelték a harcban elesetteket, mert Isten ügyének mártírjaiként haltak meg" - mondta.

Az amerikai erők muszlim szertartás szerint, egy repülőgép-hordozó fedélzetén, az Arab-tengeren adták meg a végtisztességet Oszama bin Ladennek - közölte hétfőn Washingtonban egy névtelenül nyilatkozó amerikai hivatalos forrás.
"Ma az elhunyt számára vallási szertartást tartottak a Carl-Vinson amerikai hadihajó fedélzetén. Ezt az iszlám hagyományok szerinti temetés követte. A halottat megfürdették és testét fehér szövetbe burkolták" - jelentette ki a tisztségviselő.
"A testet egy súlyokkal megrakott zsákba helyezték. Egy katonatiszt előre megírt vallási beszédet mondott, amit  arabra fordított az anyanyelvű tolmács. A beszéd elhangzása után a holttestet egy előre kikészített pallóra tették és arról a tengerbe bocsátották" - tette hozzá.