Obama: Amerika egy katonáját sem hagyja hátra

A katona fogolycsere keretében nyerte vissza szabadságát szombaton, s mint Obama mondta, fogva tartása alatt sem feledkeztek meg róla. "Az Egyesült Államok soha nem hagyja hátra az egyenruhát viselő férfiakat és nőket" - hangsúlyozta az elnök. Úgy fogalmazott, Amerika elkötelezett az afganisztáni háború befejezése és a guantánamói börtöntábor bezárása mellett, de ugyanúgy amellett is, hogy hazahozzák a hadifoglyokat. "Alapvető kötelességünk ez a hadseregben, és most - legalábbis ebben az esetben - ez egy olyan ígéret, amelyet sikerült is teljesíteni" - mondta. 

Kiszabadulásakor Bergdahl volt az egyetlen fogva tartott amerikai katona Afganisztánban és Irakban. A fehér házi eseményen részt vettek az őrmester szülei. Apja, Bob Bergdahl megköszönte mindazoknak, akik közreműködtek fia kiszabadulásában, és úgy fogalmazott, nehéz szavakba önteni érzéseit. Elmondta, hogy fia már nem ért és beszél jól angolul, afganisztáni dialektusban szólt hozzá, amikor alkalmuk nyílt beszélni. 

Katar közvetítésével hónapok óta folytak tárgyalások az Egyesült Államok és a tálibok között a fogolycseréről. A megállapodás értelmében az őrmesterért cserébe az amerikai fél szabadon engedett öt magas rangú tálib vezetőt, akiket a kubai Guantánamón lévő amerikai börtöntáborban tartottak fogva. Obama a fogolycserével kapcsolatban hangsúlyozta, a katari kormány garanciát adott arra, hogy intézkedéseket hoz az amerikai nemzetbiztonság védelmében. Részleteket azonban nem közölt.

Közben a washingtoni törvényhozás két republikánus tagja, Howard "Buck" McKeon, a képviselőház fegyveres erők bizottságának elnöke és James Inhofe, a szenátus fegyveres erők bizottságának rangidős republikánus tagja azzal vádolta az elnököt, hogy megkerülte a törvényt, amikor beleegyezett a fogolycserébe. Közösen jegyzett közleményükben emlékeztettek arra, hogy a törvény értelmében az elnöknek 30 nappal azelőtt értesítenie kell a kongresszust, hogy egy terrorista elhagyja a guantánamói tábort. Obamának arról is tájékoztatást kellett volna adnia, hogy szabadon engedett terroristák jelentette veszélyt miként sikerült jelentősen csökkenteni - írták. A Fehér Ház elismerte, hogy a döntés nem felelt meg a jogi feltételeknek, indoklásul azonban "egyedülálló és sürgető" körülményekre hivatkozott.