Nobel-békedíj – A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet a kitüntetett

A Nobel-díjjal kitüntetett szervezetnél idén február óta tevékenykedő magyar diplomata elmondta, hogy eddig a világon ismertté vált vegyifegyver-készletek mintegy 80 százalékát sikerült megsemmisíteniük az OPCW munkatársainak, "nem túl látványos, de kitartó munkával".      Amikor egy állam csatlakozik a szervezethez - magyarázta - egyfelől bejelenti, hogy vannak-e vegyi fegyverei, ha igen, akkor milyen anyagok, milyen mennyiségben. Ha van az országnak vegyi fegyvere, akkor be kell nyújtania a megsemmisítési ütemtervet is, leírva a megsemmisítés tervezett módozatait. Végül pedig a csatlakozó államnak lehetővé kell tennie, hogy az OPCW ellenőrei rendszeresen ellenőrizzék a kettős rendeltetésű - tehát polgári és katonai célra egyaránt felhasználható - veszélyes anyagokat gyártó üzemeit.      A legnagyobb vegyifegyver-készletek - közölte Zimonyi Attila - nem meglepő módon Oroszországban és az Egyesült Államokban voltak. E két ország megfelelő műszaki berendezésekkel rendelkezik a megsemmisítéshez. Ez a munka jelenleg is folyik, az ismert készletek 80-90 százalékát semmisítették meg eddig, és belátható időn belül befejeződhet.     Az igazgató közlése szerint szintén rendelkezett vegyi fegyverrel India és Albánia, valamint jelenleg is zajlik még az ilyen fegyverek megsemmisítése Líbiában és Irakban.     Zimonyi elmondta, hogy a megsemmisítés alapvetően kétfajta módon történik: elégetéssel, illetve feloldással. Ahol helyben nem adott a megfelelő műszaki háttér, ott külön létre kell hozni a megsemmisítő berendezéseket. Ez a tevékenység - jegyezte meg - békés körülmények között sem könnyű, Szíria esetében viszont további nehézséget okoz a polgárháború. A megfelelő nyugodt körülményeket az OPCW-szakemberek munkájához az ENSZ-nek kell biztosítania.      A hágai székhelyű szervezet közel ötszáz alkalmazottja közül mintegy kétszáz főállású ellenőr. Az OPCW tehát nem akkor kezd el toborozni, amikor valamilyen küldetéssel bízzák meg, hanem állandó szakembergárda áll rendelkezésére.      Zimonyi Attila kitért arra, hogy 2015 áprilisában fognak megemlékezni a vegyi fegyver első harci alkalmazásának századik évfordulójáról: a tragikus esemény az első világháborúban Ypernnél történt. Szórványosan később is alkalmaztak még vegyi fegyvert, ezen esetek közül a legsúlyosabb az volt, amikor Szaddám Huszein iraki diktátor rendszere 1988-ban a kurdok ellen vetett be mérgesgázt.