Németországból több mint 18 ezer menedékkérőt toloncoltak ki

A német sajtó által közöl, kiszivárgott adatok szerint az országban az év elejétől november végéig 18 363 elutasított menedékkérőt toloncoltak ki, míg 2014-ben 10 884-en jutottak erre a sorsra. A legnagyobb arányú növekedést Bajorországban regisztrálták, ahol a tavalyi 1007-nek több mint a háromszorosára, 3643-ra emelkedett a száma.

A kitoloncolások száma ennek ellenére továbbra sem jelentős a Németországba érkező menedékkérők, illetve a menekült státus megszerzésével nagy valószínűséggel sikertelenül próbálkozó menedékkérők számához képest. November végéig 964 574 ezer menedékkérőt regisztráltak, és csak februárban nagyjából 25 ezer menedékkérő érkezett a nyugat-balkáni országokból. Ezt az országcsoportot tekintve csaknem 100 százalékos az elutasított menedékjogi kérelmek aránya. A legfrissebb hírek szerint ugyanakkor decemberben a novemberihez

Hétfői híradások szerint Németországban a hét végén is több incidens történt a menekültválsággal kapcsolatban. Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban két település menedékkérő-szállásán is tűz ütött ki vasárnapra virradó éjjel. Az Alsó-Szászország tartományi Lingenben kartondobozokat gyújtottak fel ismeretlenek a helyi menekültszállás - egy gimnázium tornacsarnoka - mellett. Sérülés egyik helyen sem történt. A szászországi Freitalban - ahol nyáron zavargásba torkolltak a menedékkérők elszállásolása ellen szervezett tüntetések - szombaton ismeretlenek egyebek között a polgármester meggyilkolására szólító feliratokat mázoltak házak oldalára, a Szász-Anhalt tartományi Gräfenhainichenben pedig rendkívül kellemetlen szagú vajsavat locsoltak szét egy téren, ahol "A világra nyitott Gräfenhainichenért" címmel terveztek demonstrációt.

Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár az Ö1 rádió reggeli műsorában hétfőn azt mondta, Ausztria évente legfeljebb százezer menekültet tud fogadni, többet nem lehet ésszerűen elhelyezni. 

Ha már sátrakat kell felállítani, az azt jelenti, hogy már a befogadási kapacitásának határaihoz jutott az ország - vélekedett az alkancellár, aki egyúttal az uniós határok mielőbbi védelmét is szorgalmazta. Mitterlehner leszögezte: a megoldással nem lehet várni februárig, hiszen márciusban érkezhet a menekültek következő nagy csoportja. A néppárti politikus úgy vélte, hogy amely országok nem akarnak menekülteket befogadni, azokkal szemben növelni kell az uniós nyomást.

A svéd állami vasúttársaság bejelentette hétfőn, hogy január 4-től ideiglenesen leállítja a személyszállítást Dánia és Svédország között, mivel képtelen eleget tenni az utasok ellenőrzését előíró kormányzati rendelkezésnek, amely a menekültáradat megfékezését célozza. A vállalat közleménye szerint a vasúttársaság járatai a svédországi Malmö és Koppenhága, illetve a kastrupi repülőtér között nem közlekednek majd.

A svéd parlament múlt csütörtökön döntött arról, hogy a kormány január 4-től az utasok személyi okmányának ellenőrzésére kötelezheti egy legfeljebb hathónapos időtartam erejéig az Öresund tengerszoroson át közlekedő buszok, vonatok és kompok munkatársait. Dánia előzőleg óva intette Svédországot az intézkedéstől.

Szintén hétfőn az Európa Tanács (ET), az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája (ODIHR) kommünikéjében hangnemváltást szorgalmazott Magyarországon a menekültekkel kapcsolatban.

A nemzetközi szervezetek azt kérik, hogy Magyarország tartózkodjon az olyan politikáktól és gyakorlatoktól, amely az intoleranciát, a félelmet és az idegengyűlöletet táplálja a menekültekkel és migránsokkal szemben. Az ET, az UNHCR és az EBESZ ODIHR álláspontja az, hogy a kormány által a közelmúltban indított tájékoztatási kampány a háború és más konfliktusok elől menekülőket bűnözőnek, behatolónak, határsértőnek, terroristának állítja be vallási meggyőződésük és származásuk alapján. A szervezetek szerint: "nem ez az első ilyen kormányzati kommunikációs kampány Magyarországon".

Hétfői híradások szerint a hétvégén a horvát-szlovén zöldhatáron felállított pengés drótkerítés ellen tüntettek szlovén és horvát civilek, közéleti személyiségek és sportolók a határ több szakaszán. Horvát és szlovén olimpikonok és más sportolók egy barátságos röplabda mérkőzést is játszottak a drótkerítés felett, tiltakozásuk jeleként.

A cseh kormány hétfőn arról döntött, hogy 25 rendőrt és 20 millió cseh korona (230 millió forint) összegű pénzügyi támogatást küld Macedóniába a migránsválság terheinek enyhítésére. A kormány egyúttal meghosszabbította a Szlovéniában szolgáló cseh rendőri alakulat mandátumát a jövő év végéig.

A Rzeczpospolita című lengyel lap hétfői cikke szerint a lengyel kormány ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is Varsó legyen az Európai Unió határőrizeti szervének, a Frontexnek a székhelye. Az intézmény költözést fontolgat, miután az utóbbi években nem rendezték székházának használati feltételeit.