Mi lesz a Krím félszigettel?

A krími parlament elvi döntést hozott csütörtökön arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz. Az ukrán gazdasági miniszter ezt törvénytelennek nevezte.  Az Európai Unió állam- és kormányfői Brüsszelben kezdtek tanácskozást az ukrajnai helyzetre adandó uniós válaszról és az Oroszországgal szembeni esetleges büntetőintézkedésekről. Előzőleg megbeszélést folytattak Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfővel.

    A krími képviselők határozatot hoztak arról is, hogy a régió státusáról népszavazáson kell dönteni, amelyet március 16-án rendeznek meg. Rusztam Temirgalijev, az új krími kormány első elnökhelyettese a döntést követően megszálló hadseregnek nyilvánította a Krím félszigeten állomásozó ukrán erőket.

    "A Krímnek az Oroszországi Föderációhoz történt csatlakozása hatályba lépett " – jelentette ki Temirgalijev, hozzátéve, hogy a március 16-ra előre hozott, a Krím státusával kapcsolatos népszavazásra e parlamenti döntés megerősítése miatt van szükség.

    Orosz kormánypárti politikusok támogatták a krími törvényhozásnak az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz csatlakozásáról hozott elvi döntését. Nem sokkal a szimferopoli döntés megszületése után az Egységes Oroszország párt több törvényhozási képviselője és vezető politikusa úgy nyilatkozott: ha azt a népszavazás megerősíti, készek egyszerűsített eljárásban a csatlakozást megtárgyalni.

    Ukrajna ragaszkodik függetlenségéhez és szuverenitásához, ugyanakkor békés eszközökkel kívánja megoldani a jelenlegi válságot - hangsúlyozta Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő csütörtökön Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján.

    Jacenyuk jogellenesnek nevezte a krími törvényhozás elvi döntését a Krím félsziget Oroszországhoz való csatlakozásáról, és leszögezte, hogy az erről kiírt népszavazásnak nincs jogi alapja.

    Az ukrán miniszterelnök szerint a mostani politikai, gazdasági és katonai válság nem csupán Ukrajnát, hanem egész Európát érinti. Azt mondta, hálás az EU-nak az Ukrajna számára kidolgozott pénzügyi csomagért. Megerősítette, hogy Ukrajna kész aláírni az EU-val a kidolgozott társulási megállapodást, és azt szeretné, ha erre az aláírásra minél hamarabb sor kerülhetne.

    Jean-Marc Ayrault francia miniszterelnök szerint az uniós csúcson nem fognak szankciókat bejelenteni Oroszország ellen, de "Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megőrzését" fogják követelni.

    Ha az ukrán-orosz feszültségek rendezésére tárgyalócsoport alakul, abban Romániának is szerepet kell vállalnia - jelentette ki Traian Basescu román államfő az uniós csúcsértekezletre indulva. Országa ajánlkozását Basescu azzal indokolta, hogy Ukrajnában 400 ezres román kisebbség él, Románia nem függ az orosz gáztól, s az uniós országok közül Romániához van legközelebb a Krím-félsziget, valamint egy másik befagyott konfliktusövezet, a Moldovai Köztársasághoz tartozó szakadár Dnyeszter menti Köztársaság.

    Viktor Janukovics, az Oroszországba menekült, megbuktatott elnök is azon 18 ukrán ember között van, akinek az Európai Unióban elérhető vagyonát befagyasztották - derül ki az EU hivatalos közlönyéből.

    Az Egyesült Államok elnöke vízumkorlátozást rendelt el az Ukrajna területi egységét veszélyeztető oroszokkal és krímiekkel szemben. Barack Obama aláírt egy olyan rendeletet is, amelynek értelmében befagyasztják az Ukrajnát destabilizálók Egyesült Államokban lévő vagyonát.

    Ukrajna NATO-csatlakozása nem lehetséges - kommentálta a Kijevben előző nap beterjesztett törvényjavaslatot Vaszilij Nyebenzja orosz külügyminiszter-helyettes. A diplomata szerint nem csak Moszkva, hanem a Nyugat is tisztában van azzal, mit jelentene Oroszország számára, ha a vele szomszédos ország a szervezet tagjává válna.

Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő délután közölte, hogy Moszkva az orosz ajkúak számára egyszerűsítené az állampolgárság megszerzését, de ehhez le kellene mondaniuk eredeti állampolgárságukról. A törvény a tervek szerint azokra az orosz nyelven beszélő emberekre vonatkozna, akik korábban állandó jelleggel Oroszországnak vagy az 1917-es bolsevik forradalom előtti, vagy a Szovjetunió létezése idején hozzá tartozó területén éltek.

    A krími tatár parlament (medzslisz) azzal a kéréssel fordult a nemzetközi szervezetekhez, hogy küldjenek ENSZ-békefenntartó kontingenst a térségbe. Eközben ismeretlen fegyveresek feltartóztatták az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Krím-félszigetre tartó katonai megfigyelőit.

    A Pentagon több mint kétszeresére emeli azoknak az amerikai harci gépeknek a számát, amelyek a balti államoknak a NATO által biztosított légtérellenőrzésében vesznek részt - közölte az amerikai kormány egyik illetékese. Az ukrajnai válságra adott amerikai válaszlépések keretében az Egyesült Államok egy légi utántöltő gépet is küld a misszió megerősítésére.

A Krímben bevezetnék az orosz rubelt, esnek a moszkvai tőzsdemutatók
A Krím fizetőeszközként bevezetné az orosz rubelt, és "nemzetivé" tenné az állami tulajdont - jelentette be Rusztam Tyemirgalijev krími miniszterelnök-helyettes.

    A politikus erről azután beszélt, hogy csütörtökön a krími parlament elvi döntést hozott a félsziget csatlakozásáról Oroszországhoz.

    A képviselők már eldöntötték, hogy a félsziget legyen Oroszország része, de határozatot hoztak arról is, hogy a régió státusáról népszavazáson kell dönteni. Ezért a krími parlament döntése értelmében március 16-án népszavazást tartanak az Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság státusáról.

    A krími miniszterelnök-helyettes rámutatott arra, hogy "minden ukrán állami céget nemzetivé tennének és a krími autonóm terület tulajdonába kerülne".

    A moszkvai értéktőzsdék mutatóinak esése felgyorsult a hírekre. A dollárban jegyzett részvények kereskedését tükröző RTS index 3,14 százalékkal gyengült a szerdai záróértékhez képest, miközben a likvidebb rubelkereskedésű MICEX tőzsdemutató 2,38 százalékkal esett délután 13.30 órára.

Krími vezető: az "ukrán hadsereg" megszálló a Krím területén
Megszálló hadseregnek nyilvánította csütörtökön a Krím félszigeten állomásozó ukrán erőket a múlt héten kinevezett új krími kormány első elnökhelyettese – jelentette a Szabadság Rádió (a Szabad Európa Rádió ukrán nyelvű adása).

    Rusztam Temirgalijev azután beszélt erről, hogy előzőleg a krími parlament elvi döntést hozott arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz.

    "A Krímnek az Oroszországi Föderációhoz történt csatlakozása hatályba lépett " – jelentette ki Temirgalijev, aki szerint a március 16-ra előre hozott, a Krím státusával kapcsolatos népszavazásra a ennek megerősítése miatt van szükség.

http://www.radiosvoboda.org/content/article/25287719.html
http://translate.google.com/translate?hl=ru&sl=uk&tl=ru&u=http%3A%2F%2Fwww.radiosvoboda.org%2F

Medvegyev: az orosz ajkúaknak egyszerűsítenék az állampolgárság megszerzését
Oroszország az orosz ajkúak számára egyszerűsítené az állampolgárság megszerzését, de ehhez le kellene mondaniuk eredeti állampolgárságukról - közölte Dmitrij Medvegyev kormányfő a kabinet csütörtöki ülésén.

    A módosításra váró szövetségi törvény a tervek szerint azokra az orosz nyelven beszélő emberekre vonatkozna, akik korábban állandó jelleggel Oroszországnak vagy az 1917-es bolsevik forradalom előtti, vagy a Szovjetunió létezése idején hozzá tartozó területén éltek.

    Dmitrij Medvegyev magyarázata szerint azt, hogy ki minősül orosz ajkúnak, egy külön erre a célra létrehozandó bizottság dönti majd el az orosz állampolgárságért folyamodó személlyel történt elbeszélgetés alapján. Aki sikerrel "megy át" ezen a megmérettetésen, speciális vízumot kap, amellyel beutazhat Oroszországba, és annak alapján rögtön állandó tartózkodási engedélyhez juthat. Az ilyen, egyszerűsített állampolgárság megszerzése nem tarthat majd tovább három hónapnál.

    Az orosz kormány a múlt pénteken már jóváhagyta azt a törvénymódosítási javaslatot, amely szerint egyszerűsített eljárásban kapnának orosz állampolgárságot a külföldi befektetők, vállalkozók és a jól képzett szakemberek. Ennek legalább három éves oroszországi tartózkodás a feltétele.

    Az orosz parlament alsóházának több állampolgársági törvényt módosító tervezetet is benyújtottak a képviselők azóta, hogy Ukrajnában a parlament nemrég megszavazta az orosz és más kisebbségi nyelvek regionális státusának megszüntetését. A jogszabályt ugyanakkor nem írta alá Olekszandr Turcsinov ukrán ügyvivő államfő, és a Verhovna Rada kedden munkacsoportot állított fel egy új kisebbségi nyelvtörvény kidolgozására.

    Az Igazságos Oroszország párt parlamenti képviselőcsoportja az orosz dumában azt szeretné elérni, hogy nem több mint két hónap alatt azok az ukránok is megkaphassák az orosz állampolgárságot, akik nem élnek Oroszország területén és nincs "törvényes megélhetési forrásuk". Az Igazságos Oroszország párt javaslata szerint az orosz állampolgárság fejében az érintetteknek nem kellene lemondaniuk az ukrán állampolgárságról.

A krími tatárok nem ismerik el a népszavazást, és a külföld segítségét kéri
A krími tatár kisebbség nem ismeri el törvényesnek az Oroszországhoz való csatlakozásról tervezett népszavazást, és a nemzetközi közösséghez fordul segítségért - közölte csütörtökön az egyik vezetőjük.

    Most nagyon fontos, hogy a nemzetközi közösség már az első órákban tegyen gyakorlati lépéseket. A helyzet esztelen gyorsasággal halad a szakadék felé - mondta az ukrán Hromadszki TV csatornának Refat Csubarov, a krími tatárok parlamentjének (medzslisz) az elnöke.

    Csubarov felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajnában nincs törvény a helyi népszavazásokról, emiatt abszurdnak minősítette a referendum kiírását, miközben "az utcákat fegyveresek és páncélosok lepik el". A döntést szerinte "néhány őrült hozta".

    Csubarov előzőleg közölte: a medzslisz azzal a kéréssel fordult a nemzetközi szervezetekhez, hogy küldjenek ENSZ-békefenntartó kontingenst a Krími Autonóm Köztársaságba. A tatárok a Krím lakosságának 12 százalékát teszik ki.