Merénylet Norvégiában - "visszahozták" a terrort Európába

Az Egyesült Államok ellen 2001 szeptember 11-én végrehajtott terrorista támadások és az azóta elkövetett európai merényletek szinte kivétel nélkül "iszlamista háttérrel" rendelkeztek. A legtöbb embert, illetve a legtöbb pénzt az ő kitervelőik mozgathatták meg. Az európai hatóságok szinte minden figyelmet erre a "háttérre" fordítottak, az erősödő szélsőjobboldal csaknem teljes mértékben figyelmen kívül maradt. A hatóságoknak nem tűnt fel az sem, hogy a szélsőjobb Németországban, a skandináv államokban és több más európai országban is egyre "professzionálisabb" módon szerveződött meg, és egyidejűleg mind több követőre, illetve pénzre tett szert. Ezért a szakértők szerint a Norvégiában történtek egyik legfőbb tanulsága az, hogy a szélsőjobboldali "szintérre" Európa-szerte az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani.
Az idézett szakértők utaltak arra is, hogy a szélsőjobboldal fő táptalaja az idegenellenesség. Az elmúlt időszakban különböző szélsőjobboldali csoportok a legtöbb merényletet Németországban is ennek ürügyén követték el.
A norvégiai támadások - mint az elemzők fogalmaztak - "visszahozták" a terrort Európába. Az a tény, hogy a mostani merényleteteket a kontinens egyik, legnagyobb jóléttel rendelkező országában követték el, egyértelműen bizonyítja, hogy mennyire sebezhető minden demokratikus és nyitott társadalom.
Senkit nem nyugtathat meg Európában az, hogy ezúttal nem az al-Kaida csapott le. Természetesen a kontinens továbbra is az iszlám terrorizmus célkeresztjében áll, egyebek között az európai uniós tagállamok afganisztáni közreműködése, valamint a Líbia elleni nemzetközi katonai akcióban való részvétele miatt. Az európai országokat azonban emellett egyre inkább fenyegeti a társadalom polarizálódása. Még a legbékésebb norvég társadalomban is - amelyre a szociális feszültségek aligha jellemzők és a munkanélküliség is rendkívül alacsony - a szélsőjobboldal egyre nagyobb erőre kap, és mindenekelőtt a külföldiek, valamint a menedéket kérők ellen lép fel. Radikális jelszavaik megtűrése, a velük való egyezkedés csak táptalajt jelent további fanatizálódásukra és az erőszakos cselekmények végrehajtására - vélekedtek az elemzők, akik szerint a Norvégiában végrehajtott merényletek azért is rendkívüli aggodalomra adnak okot, mert az elmúlt években több európai országban megerősödtek a jobboldali populista, illetve szélsőjobboldali pártok.
A szakértők szerint a fokozódó külföldi-ellenesség, valamint a növekvő Európa-szkepticizmus rendkívül veszélyes vegyületet jelenthet. Ezért valamennyi európai ország feladata, hogy megvédje a társadalom szabadságjogait az új ideológiákkal, illetve populista jelszavaikkal szemben - mutattak rá az elemzők, külön hangsúlyozva: senki nem hiheti azt, hogy Németország immunis maradhat az ilyen fenyegetésekkel szemben. Erre utal, hogy a szélsőjobboldali erőszak az elmúlt években Németországban 137 halálos áldozatot követelt.
Hans-Peter Friedrich belügyminiszter a norvégiai merényletek kapcsán egy interjúban azt hangoztatta, hogy a történtek nyomán felülvizsgálják a németországi biztonsági intézkedéseket. A miniszter szerint a hatóságoknak nincs tudomásuk arról, hogy a skandináv országban történt véres eseményeknek bármilyen "német összefüggésük" lenne. Ugyanakkor még fokozottabb éberségre van szükség - hangoztatta Friedrich, utalva arra: a merényletek bizonyítják, hogy a fanatizált "magányos" tettesek - indítékaiktól függetlenül - mennyire veszélyesek lehetnek.