Megemeli az unió a tengeri mentésre szánt pénzt

A tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács rendkívüli találkozóját annak nyomán hívta össze Donald Tusk, a testület elnöke, hogy múlt vasárnap Líbia és Olaszország közöttt felborult egy illegális menekültekkel zsúfolt hajó, és feltehetően mintegy nyolcszázan életüket vesztették.

A tanácskozást záró sajtótájékoztatón Tusk és a vele együtt az újságírók elé álló Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a felvetett kérdések nyomán egybehangzóan leszögezte: a Triton elnevezésű tengeri mentőműveletre eredetileg adott felhatalmazást nem kellett most kiterjeszteni, mert az eddig is vonatkozott az életmentő tevékenységre a nemzetközi vizeken is.

A Triton eddig havonta mintegy 2,9 millió euróba került, ezentúl közel 9 millióval lehet majd számolni havonta. A művelet főként az olasz és a görög partok felé közeledő vízi járművekre összpontosít. Jelenleg 21 tagállam vesz részt benne, eddig hét hajót, négy repülőgépet, egy helikoptert és valamivel több mint 60 szakembert bocsátottak rendelkezésre.

Juncker elmondta, hogy az eredeti javaslat csupán az összeg megduplázására vonatkozott, de a tagállami csúcsvezetők úgy döntöttek, hogy ennél nagyobb arányú növelésre van szükség. Így most a Triton művelet összevethető nagyságrendű lesz azzal a Mare Nostrum tengeri mentőművelettel, amelyet korábban az olaszok folytattak.

A tagországok újabb hajókat, repülőgépeket és helikoptereket is felajánlottak az EU határőrizeti támogató ügynöksége, a Frontex által koordinált Triton művelet céljaira. Németország és Franciaország két-két, az Egyesült Királyság pedig három hajót, köztük az HMS Bulwarkot ajánlotta fel, más eszközök mellett.

Angela Merkel német kancellár az állam- és kormányfők tanácskozását követően azt mondta, hogy a találkozó "elsősorban a szolidaritásra és a felelősségre összpontosított". A vezetők arról is döntöttek, hogy felkérik az unió külügyi főképviselőjét, Federica Mogherinit, vázolja fel annak lehetőségeit, hogy az EU-tagországok katonai eszközöket vethessenek be az embercsempészek hajóinak elpusztítására.

Merkel arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása vagy egy líbiai egységkormány felkérése alapján lehetséges, de hozzátette, hogy egyelőre egyik sem létezik.

Francois Hollande francia államfő a csúcstalálkozót követően közölte: hazája más országokkal együtt határozati javaslatot terjeszt majd elő az ENSZ BT-ben, hogy a testület felhatalmazást adhasson az akcióra.

A német kancellár arról is beszélt, hogy a menekültek egyenlőtlenül oszlanak el a tagállamok között, öt országban nyújtják be a menedékkérelmek kétharmadát. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy szerinte nem alkalmazzák minden tagállamban megfelelően az uniós menedékjog előírásait, nem mindenkit regisztrálnak ujjlenyomattal, holott kellene.

Merkel azt is elmondta, a menekültek tagországok közötti elosztása csak önkéntes alapon lehetséges, és ennek tesztelésére egy kísérleti programot indítanak el. Francois Hollande tudatta: Párizs 5-700 szíriai menekültet fogad be ennek keretében.

A német kormányfő arra is kitért, hogy a migráció kiváltó okait is kezelni kell, ehhez pedig szoros együttműködésre van szükség az unión kívüli kiindulási és tranzitországokkal. Merkel közölte, Málta vállalta, hogy vendégül látja az uniós tagállamok és az érintett afrikai országok vezetőinek csúcstalálkozóját.

David Cameron brit miniszterelnök már a csúcstalálkozó előtt bejelentette hazája felajánlását, ugyanakkor nyíltan közölte, hogy ennek az a feltétele, hogy Földközi-tengeren kimentett vagy elfogott embereket a legközelebbi országba vigyék, s ne kaphassanak automatikusan lehetőséget arra, hogy az Egyesült Királyságban folyamodjanak menedékjogért.

 Orbán Viktor miniszterelnök a csúcstalálkozóra érkezésekor azt mondta: "Mi azt gondoljuk, hogy ha ránk bízzák - mármint a Magyarországra érkező menekültekre vonatkozó szabályozás megalkotását -, akkor mi ezt megoldjuk". Szerinte ma a probléma az, hogy "olyan brüsszeli szabályok kötnek bennünket gúzsba, amelyek lerontják a menekültügyi kérdés magyar kezelésének a hatékonyságát". Ezért - folytatta - amellett érvel, "hogy a tagállamok kapjanak minél inkább szabad kezet ahhoz, hogy megoldják a saját problémáikat. A közös problémák felmerülése esetén pedig Magyarország kész az együttműködésre.