Medvegyev: Oroszország nem akar kapcsolatot a szerinte alkotmánysértő módon hatalomra került ukrán vezetéssel

Az orosz kormányfő azt írta: "Ukrajna számunkra nem az embereknek az a csoportja, amely vért ontott a Majdanon (a kijevi főtéren), magához ragadta a hatalmat az alkotmány és országa más törvényeinek megsértésével. Ez (Ukrajna) az egész ország. Nagyon különböző emberek: ukránok, oroszok, tatárok, zsidók. Más népek, akik egyetértésben élnek".    Dmitrij Medvegyev elismerte, hogy Viktor Janukovics megbuktatott ukrán államfő tekintélye "gyakorlatilag megsemmisült", de ez az orosz miniszterelnök szerint nem változtat azon a tényen, hogy az ukrán alkotmány alapján ő (Janukovics) Ukrajna törvényes elnöke. Medvegyev szerint ha az ukrán politikust országában bűnösnek tartják, akkor alkalmazzák vele szemben a közjogi felelősségre vonási eljárást és állítsák bíróság elő az ukrán alaptörvény 11. cikkelye alapján. "Minden más önkény. Hatalomátvétel. Az ilyen rend igen bizonytalan és újabb államcsínnyel, újabb vérontással végződik" - vélekedett az orosz kormányfő.    Dmitrij Medvegyev először nyilvánított véleményt azóta, hogy a Kijevben nemrég megbuktatott Viktor Janukovics pénteken a dél-oroszországi Rosztov-na-Donban először megjelent a nyilvánosság előtt, miután elmenekült Ukrajnából. A politikus a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy továbbra is törvényes ukrán államfőnek tartja magát és küzd országa jövőjéért.     Az orosz kormányfő azzal kapcsolatosan is először fejtette ki véleményét, hogy országa parlamentjének felsőháza szombaton felhatalmazta Vlagyimir Putyin elnököt, hogy fegyveres erőt alkalmazzon Ukrajna területén "a társadalmi-politikai helyzet stabilizálásáig" az ott élő "orosz honfitársak" védelmében. NATO: a katonai akció a nemzetközi jog megsértéseAz Ukrajna területén végrehajtott orosz katonai akció sérti a nemzetközi jogot - állapítják meg vasárnap este kiadott közös közleményükben a NATO-szövetségesek. A NATO elítéli az orosz katonai eszkalációt a Krímben, és súlyos aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az orosz parlament felhatalmazást adott erő alkalmazására Ukrajna területén.    "Az orosz fegyveres erők által Ukrajna ellen végrehajtott katonai akció sérti a nemzetközi jogot és ellentétes a NATO-Oroszország Tanács, valamint a Partnerség a békéért elveivel" - jelentette ki a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.    A közös nyilatkozat felszólítja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben vállalt nemzetközi kötelezettségeit, az ENSZ alapokmányában lefektetett szabályokat, az 1994-ben Budapesten aláírt, biztonsági garanciákat tartalmazó orosz-amerikai-brit memorandumot és az 1997-es orosz-ukrán barátsági szerződést.    A nyilatkozat emellett arra is felszólítja Moszkvát, hogy vonja vissza csapatait bázisaikra, tartsa tiszteletben a fekete-tengeri flotta működését szabályozó jogi keretet, és tartózkodjon a további beavatkozástól Ukrajnában. A dokumentum felszólítja Oroszországot a feszültség mérséklésére, valamint mindkét féltől azonnali hatállyal azt követeli, hogy nemzetközi közvetítéssel, az ENSZ Biztonsági Tanácsa vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet közvetítésével kezdjenek kétoldalú tárgyalásokat a kialakult helyzet békés rendezése érdekében.    A dokumentum olyan, minden érintett bevonásával történő politikai folyamatot sürget a demokratikus értékek, a jogállamiság, az emberi jogok és a kisebbségek tiszteletben tartásával, amely eleget tesz az egész ukrán nép demokratikus vágyainak.    A tanácskozás után Anders Fogh Rasmussen szervezési és praktikus okokra hivatkozva gyakorlatilag kizárta, hogy külügyminiszteri szintű tanácskozást tartsanak hétfőn Brüsszelben a NATO-szövetségesek. Kitért viszont arra, hogy Oroszországgal szeretnének egyeztetni a tagállamok, a NATO-Oroszország Tanács keretében.    Egy név nélkül nyilatkozó NATO-forrás a tanácskozást követően úgy nyilatkozott, hogy ha Oroszország pozitív választ ad, akkor a NATO-Oroszország Tanács ülését már hétfőn meg lehet tartani. Úgy értékelte ugyanakkor, nem túl valószínű, hogy az oroszok intézményesített keretek közé óhajtják helyezni a témát a NATO-val, ahol 28 szövetségessel konfrontálódhatnának.    A forrás arra is rámutatott: a tanácskozáson Rasmussen világossá tette, hogy a vasárnapi tanácskozást nem a washingtoni szerződés 4. cikke alapján, a saját biztonságát fenyegetve érző valamelyik tagállam kérésére, hanem saját kezdeményezésként hívta össze a kialakult helyzetre való tekintettel. A név nélkül nyilatkozó tisztviselők szerint ugyanis annak sokkal súlyosabb diplomáciai-politikai üzenete lett volna, ha az Észak-Atlanti Tanács azért ül össze, mert az egyik szövetséges saját biztonságát érzi fenyegetve.    A hét óra hosszúra nyúlt ülésezést követően kiadott kommünikében a NATO-szövetségesek mindemellett megerősítik, hogy továbbra is támogatják Ukrajna szuverenitását, területi egységét és függetlenségét, és az egész ukrán nép jogát, hogy külső beavatkozás nélkül dönthessen országa jövőjéről. Putyin Merkelnek: az orosz lépések megfeleltek az Ukrajnában kialakult rendkívüli helyzetnekOroszországnak az Ukrajnával szemben tett lépései teljes mértékben megfelelnek az ott kialakult rendkívüli helyzetnek - jelentette ki vasárnap Vlagyimir Putyin orosz elnök az Angela Merkel német kancellárral folytatott telefonbeszélgetés során. A Kreml sajtóirodája által kiadott közlemény szerint a beszélgetést Merkel kezdeményezte. A kancellár aggodalmának adott hangot a Krímben és az Ukrajna egész területén zajló események miatt. Putyin ugyanakkor felhívta Merkel figyelmét arra, hogy - mint fogalmazott - a "szélsőségesen nacionalista" erők továbbra is erőszakos cselekményekkel fenyegetnek, veszélybe sodorva az orosz állampolgároknak és az orosz ajkú lakosság egészének az életét, sértve törvény által védett érdekeiket.     Az orosz elnök hangsúlyozta: az Oroszország által hozott intézkedések "teljes mértékben megfelelnek a kialakult rendkívüli helyzetnek". A sajtóközlemény szerint Oroszország és Németország államfője megegyezett arról, hogy mind kétoldalú, mind többoldalú kereket között folytatják a konzultációkat az ukrajnai társadalmi-politikai helyzet rendezése érdekében.    A német kormány vasárnapi közleményében azt írta: a telefonbeszélgetés során Putyin elfogadta Merkelnek azt a javaslatát, hogy hozzanak létre egy "kontaktcsoportot"  az ukrajnai rendezésről szóló  "politikai párbeszéd" megkezdése érdekében. Elmarad az Oscar-díj átadásának közvetítése az orosz állami tévébenAz ukrajnai események miatt elmarad az Oscar-díj átadásának élő közvetítése a Pervij Kanal nevű orosz televízióban - jelentette be az állami csatorna vasárnap. A volt Szovjetunió tagköztársaságaiban is fogható orosz tévé vezetése azzal indokolta a döntést, hogy "a Krími Autonóm Köztársaság és Ukrajna körül kialakult helyzettel kapcsolatos, hatalmas mennyiségben beérkező hírek és az irántuk megnőtt érdeklődés okán" nem tehetik meg, hogy öt óra hosszan az Oscar-díj átadását közvetítsék. "Különösen a reggeli órákban, amikor a legtöbb hír kerül adásba" - magyarázták a tévénél.    Az Oscar-díj átadásának élő közvetítése hétfőn hajnali négy órakor kezdődött volna az orosz Pervij Kanalon. Ehelyett politikusok és szakértők fognak vitázni az ukrajnai helyzetről az országos csatorna adásában.     Jurij Glagyilsikov filmkritikus, aki az Oscar-díj átadását Los Angelesből eredetileg élőben kommentálta volna, a Facebook közösségi oldalon ezzel kapcsolatban azt írta: "Én is épp arra gondoltam, hogy is fogunk ott üldögélni a rózsaszín stúdióban és arról beszélgetni, ki kapja a szobrocskát, amikor körülöttünk minden a pokolba tart?"    A Pervij Kanal állami tévé heti politikai magazinműsora vasárnap "Barna február" címmel számolt be az ukrajnai változásokról és arról, hogy szerinte miért éppen Ukrajna került az Egyesült Államok az Európai Unió és a NATO figyelmének középpontjába. A kommentátor párhuzamot vont a Szerbia bombázása, a NATO koszovói beavatkozása, Koszovó függetlenségének elismerése, valamint a Krím félsziget helyzete és az ukrajnai változások között. Mindezt törvénytelen agressziónak nevezte.    A Pervij Kanal politikai magazinműsorában azt is bemutatták, amit  Viktor Janukovics megbuktatott ukrán államfőnek pénteken a dél-oroszországi Rosztov-na Donuban tartott sajtótájékoztatóján nem mutattak a kamerák, hogy a rendkívül ideges politikus eltörte a tollát és az asztalra csapott. A megnyilvánulást a tévé nem kommentálta. Nem várhatók szankciók Oroszország ellen a hétfői EU-külügyminiszteri tanácskozásonAz EU-országok külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben, Ukrajna ügyében összehívott rendkívüli értekezletükön a NATO vasárnap esti állásfoglalásához hasonlóan minden bizonnyal elítélik majd Oroszország ukrajnai fellépését, és kiállnak Ukrajna szuverenitása, területi épsége mellett, de Moszkva elleni szankciókat valószínűleg nem hoznak - mondta nevének mellőzését kérő uniós diplomáciai forrás az MTI-nek. Tájékoztatása szerint uniós körökben felmerült az a gondolat, hogy rendkívüli csúcstalálkozót is tartsanak kedden, de ez a jelek szerint - egyelőre legalábbis - lekerült a napirendről. Az említett forrás felhívta a figyelmet arra, hogy a nagyobb uniós országok közül jelenleg Németország megnyilatkozásai tekinthetők a leginkább meghatározó súlyúnak az EU-álláspont kialakításakor. Utalt arra, hogy Angela Merkel német kancellár vasárnap a feszültség további élezésétől óvta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, ugyanakkor pedig Frank-Walter Steinmeier, a német  diplomácia irányítója John Kerry amerikai külügyminiszter azon felvetésével szállt szembe, hogy közösítsék ki az oroszokat a világ vezető nemzetgazdaságait tömörítő G8-as csoportból. Steinmeier szerint helyes lenne megőrizni ezt a kommunikációs csatornát az orosz vezetéssel.     EU-diplomaták egybevágó közléseiből arra lehet következtetni, hogy az uniós országok közül a németek, a franciák és az olaszok elsősorban a feszültség enyhítését tartják kiemelt célnak, míg a baltiak, a románok, a lengyelek és a britek úgy vélik, hogy nagyon határozott figyelmeztető jelzést kellene adni az oroszoknak.