Lengyelország az "uniós szolidaritástól" várja kárpótlását

Lengyelországot elsőként sújtották a moszkvai ellenlépések, amelyekkel Oroszország az ellene bevezetett európai uniós szankciókra válaszolt, ezek keretében importtilalmat rendelt el a lengyel gyümölcs- és zöldségtermékekre. Varsó ezt politikai megtorlásnak minősítette és most az Európai Unió 300 millió eurós Szolidaritási Alapjától vár kárpótló támogatást. Brüsszel már előzetesen hozzájárult a kárpótlás odaítéléséhez, egyelőre felméri a lengyel mezőgazdasági piac helyzetét.

A mezőgazdasági miniszter jelezte, hogy Lengyelország augusztus végén, szeptember elején fordul hivatalosan az EU-hoz támogatásért. Marek Sawicki tárcavezető szerdán egy minisztériumközi bizottság létrehozását jelentette be, amely csütörtökön tárgyal Brüsszelben a kérdésről. A miniszter új piacok felkutatásával is enyhíteni akar a mezőgazdaság állapotán. Mint jelezte, a lengyel élelmiszer-exportőrök a jövőben az ázsiai, arab, amerikai piacok felé fordulnak. Sawicki az ország területén működő kereskedelmi hálózatok képviselőivel is tárgyal a lengyel termékek megvásárlásáról.

Jaroslaw Kaczynski, a legnagyobb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke az orosz tilalom elrendelése után arra hívta fel Donald Tusk minszterelnököt, hogy kormánya határozottabban lépjen fel a lengyel gazdák érdekében. A PiS elkésettnek tartja a kormány jelenlegi intézkedéseit, szerinte már az orosz-ukrán konfliktus elején kellett volna válságstábot létrehozni.

A termelők nevében Miroslaw Maliszewski, a lengyel gyümölcstermelők egyesületének elnöke - aki egyben a kisebbik kormánykoalíciós párt, a Lengyel Parasztpárt (PSL) parlamenti képviselője – úgy vélekedett: az orosz importtilalom annak a következménye, hogy Lengyelország – az uniós szankciókhoz csatlakozva - "helytelenül" állt hozzá az ukrajnai helyzethez. Erre Maliszewski szerint a gyümölcstermelők fizetnek rá.     

A lengyel fogyasztók szempontjából kedvezőek az alacsony gyümölcs- és zöldségárak, melyekre nemcsak az orosz piac "elzárása", hanem az idei jó termés is kihatott. A közvélemény többsége nem kifogásolta eddig a kormánynak a szankciókkal kapcsolatos lépéseit. Országszerte népszerűvé vált az Az Egyél almát akció, melyet a Puls Biznesu című lengyel gazdasági lap indított el a Twitteren a múlt pénteken. Ennek keretében az almatermelőkkel való szolidaritásra szólította fel a lengyeleket, sürgetve őket, hogy fogyasszanak több almát és igyanak almabort.     

Az Oroszország által kivetett, augusztus 1-én érvénybe lépett tilalom kedvezőtlenül hatott a lengyel makrogazdasági adatok alakulására. A lengyel szakértők – például  Rafal Benecki, az ING bank elemzője - szerint az euróövezet válsága mellett az ukrajnai válság következményei is kihatnak arra, hogy az év második félévében a várhatónál alacsonyabb lesz a GDP növekedése.     

Janusz Piechocinski lengyel gazdasági miniszter, miniszterelnök-helyettes 0,6 százalékos GDP-csökkenéssel számol (az eddig prognosztizált 3,5 százalékhoz képest). Piechocinski szerint az importtilalom miatt összességében 200 millió dollár veszteség érheti a lengyel vállalatokat. Amennyiben a tilalmat Oroszország az élelmiszerekre, ezen belül a hústermékekre is kiterjeszti, a lengyel vállalatok idei vesztesége "legalább 700 millió dollár lesz" - mondta. Sawicki viszont Dacian Colos agrárügyi uniós biztoshoz múlt csütörtökön címzett levelében azt írta: a lengyel termelők 500 millió euróra becsülik a tilalom okozta veszteségüket.     

A lengyel statisztikai hivatal adatai szerint Lengyelország oroszországi exportja 2013-ban 10,8 milliárd dollár volt, ebből a gyümölcs- és zöldségkivitel 432 millió dollárt tett ki, ami az egész lengyel gyümölcs- és zöldségexportnak mintegy 54 százaléka. A mezőgazdasági minisztérium adatai szerint az orosz piac a lengyel élelmiszerexport 7 százalékát veszi fel.