Lapvélemények az isztambuli merényletről

A baloldali lap emlékeztetett: az iszlám-konzervatív török kormány sokáig azt gondolta, hogy a dzsihadisták hatékonyak lesznek Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje ellen - amelynek megdöntése elsődleges Törökország számára -, de a kurdok ellen is. Ankara azzal nem számolt kezdetben, hogy rá nézve is veszélyes lesz az IÁ, és csak tavaly nyáron kezdett el fellépni a terrorszervezet ellen. A katolikus La Croix szerint Törökország beleesett egy "szíriai csapdába", az elmúlt hónapok törökországi terrortámadásai annak a jele, hogy Recep Tayyip Erdogan államfő politikája Szíriával szemben zsákutcába jutott .    Ezt az álláspontot osztja a konzervatív Le Figaro is, amely szerint a török kormány mostanig számítóan visszafogott volt az Iszlám Állammal szemben, erélyesen csak a kurdokkal szemben lépett fel. A szerkesztőségi írás szerint Erdogannak egyetlen lehetősége maradt arra, hogy "kievickéljen abból a hálóból, amelybe belegabalyodott: bekapcsolódik a harcba, amelyet NATO-partnerei már megkezdtek, feladva illúzióit és kompromisszumait".    Nem igazságos, de érthető, hogy ha a turisták körében kedvelt városban, Isztambulban történt merénylet az európaiakat jobban megérinti, mint egy előző napi, amelyben tízszer annyi iraki ember halt meg - olvasható a Der Standard című osztrák napilap szerdai számának kommentárjában.     Minél közelebb történnek a támadások hozzánk, annál valóságosabban érezhető a veszély - írja a szerző, aki szerint abból a körforgásból, amelybe az iszlám terror belekényszerítette Európát, már nem lehet többé kiszállni. Úgy véli, hogy minden más fenyegetettség, a kisebb vagy nagyobb veszélyhelyzetek vagy a környezeti katasztrófák mind a háttérben maradnak ehhez képest.     Nem lehet tudni, hogy a Párizsban vagy Isztambulban történtek megismétlődnek-e, azonban a "déja vu élmény" megtapasztalása nem csökkenti a félelmet, sőt - olvasható a cikkben.    A Právo című cseh baloldali napilap jegyzetében úgy vélte, bár kétségtelen, hogy Törökország a menekültválságban kulcsfontosságú Európa számára, az isztambuli robbantás után az Európai Uniónak tudatosítania kellene, hogy a török kártyának is megvannak a maga korlátai.    Mérvadó nemzetközi elemzések egybehangzóan azt jelzik, hogy Törökországban a következő években belpolitikai bizonytalansággal kell számolni. Törökország két tűz közé került, mert a kurdokkal fennálló konfliktust nem sikerült politikai eszközökkel rendeznie, és csődöt mondott az Iszlám Állammal szembeni kétszínű politika is - mutatott rá Milos Balabán neves cseh biztonságpolitikai elemző.     A bizonytalan török belpolitikai helyzetnek komoly figyelmeztetésnek kell lennie az EU számára, mert a térségben más államra nemigen tud építeni. Ugyanakkor "határozott követelmény", hogy Görögországban nem virtuális, hanem valódi külső schengeni határt kell létrehozni. További probléma, hogy az isztambuli robbantással Törökország is felsorakozott Egyiptom és Tunézia, tehát azon államok mellé, ahol a turizmus jövője bizonytalanná vált az európaiak számára - zárja jegyzetét a cseh Právo.    A liberális hátterű román Adevarul elemzése a párizsi merényletek és a szilveszteri kölni erőszakos cselekmények folytatását látja a keddi isztambuli robbantásban, megállapítva, hogy Európa bizonytalan, rettegéssel teli korszakba lépett, a válság pedig Romániát is elérheti.    A szerző szerint a félelem terjedését Európa kulturális identitásának válsága táplálja, a terrorcselekmények pedig az iszlámgyűlöletet erősítik, önbíráskodáshoz, civil milíciák szerveződéséhez vezetnek. A lap szerint Romániát éppen "rossz híre" védte eddig a migránsok tömegétől és az isztambulihoz hasonló támadásoktól, de az ország hosszú távú biztonságát csak az garantálhatja, ha Európa egységes marad és képes lesz megfelelő választ adni a migránsválságra.    A The Guardian kommentárjában azt írta, hogy az isztambuli turistanegyedben elkövetett öngyilkos merénylet egyértelműen annak a következménye, hogy Erdogan "megszállottan és makacsul csak a kurd szeparatisták elleni vendettára összpontosítja figyelmét". A vezető baloldali brit napilap szerint Erdogan és miniszterelnöke, Ahmet Davutoglu még akkor is "rossz irányba nézett", amikor a terroristák már az isztambuli robbantásra készültek. Davutoglu a kormánypárt hétvégi kongresszusán is arról beszélt, hogy a török biztonsági erők nagy elszántsággal folytatják terrorellenes hadjáratukat, mindaddig, amíg a hegyekből, síkságokról és városokból "el nem takarítják ezeket a gyilkosokat". A "gyilkosok" azonban, akikről beszélt, az autonómiáért küzdő kurdok voltak, nem az Iszlám Állam dzsihadistái - áll a The Guardian elemzésében.    A lap szerint az isztambuli merénylet a török biztonsági szolgálatok olyan kudarca, amelyért egyértelműen Erdogan tehető felelőssé.    A konzervatív The Times kommentárja szerint Törökország népszerű turistacélpontból gyors ütemben süllyed terrorizmus tépázta országgá, és ez felveti a kérdést, hogy a török kormány miért nem tudja elejét venni az egyre szaporodó merényleteknek. A The Times is megjegyzi, hogy Erdogan szemében nincs sok különbség az Iszlám Állam és a kurd szakadárok között. Az öngyilkos merénylőt az a szándék vezérelhette, hogy tovább szűküljön a nyugati emberek számára biztonságosnak tekinthető világ - írta a Rzeczpospolita. Jerzy Haszczynski, a lengyel napilap kommentátora szerint az európaiak félelme a támadás után valóban növekedhet. Ugyanakkor a tragédiának pozitív következménye is lehet, amennyiben arra készteti Törökországot, hogy a Nyugat kiszámíthatóbb szövetségesévé váljon. Erdogan elnöknek eddig az volt az elsőrendű érdeke, hogy a "borzalmas közel-keleti káoszból" ne szülessen egy önálló kurd állam. Törökország a kalifátus képviselőinek, sőt vezérének bujkálását, az új dzsihadisták toborzását is megtűrte saját területén - írta a szerző, hozzátéve: amennyiben bebizonyosodik, hogy a keddi merénylet mögött az Iszlám Állam állt, a török vezetés tudatosíthatja, hogy rosszul végződnek a dzsihadistákkal fenntartott taktikai szövetségek, tevékenységük eltűrése. A belga lapok a merénylet célpontjainak egyértelműen a turistákat nevezik, de hozzáteszik, hogy az elfogott gyanúsítottak dzsihadista kötődése nem bizonyított. Emlékeztetnek viszont arra, hogy Törökország tavaly nyáron csatlakozott az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióhoz, és emiatt a terroristák célpontjává válhatott. Ankara állítása szerint már több merényletet meghiúsított.    A Háárec című izraeli újság szerint a keddi merénylet abban tért el a Törökországot eddig sújtó terrorakcióktól, hogy ezúttal nem szektás vallási vagy etnikai okokból, hanem egyértelműen nacionalista indítékból robbantottak. A nyugati koalícióhoz történt csatlakozása miatt maga a török állam vált célponttá. Ezentúl már három fronton kell szembenéznie a terrorakciók lehetőségével: a kurdokkal szembeni hagyományos harc miatt, a szunnita Szaúd-Arábia vezette koalícióhoz történő csatlakozása révén Iránnal szemben, valamint a nyugati koalícióhoz történő társulás után az Iszlám Állam ellen is. Ez utóbbihoz az IÁ beszervezheti a kétmilliós szíriai menekültáradat városokban tengődő tagjait is. A keddi merénylet válságba sodorhatja a török gazdaság egyik hajtóerejének számító idegenforgalmat.