Kövér: Esterházy János az öntudatos magyar jogvédő politika példaképe

Ezt Kövér László mondta az Országházban hétfőn azon az ünnepségen, ahol az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának terme felvette a felvidéki magyar politikus nevét, és ez alkalomból a teremben leleplezték emléktábláját is.

    Az Országgyűlés elnöke kiemelte: Esterházy János mélyen keresztény, öntudatosan európai és felelősen magyar politikus volt. Három olyan érték, emberi minőség ez, amelyek a kommunista és a fasiszta diktatúrák korában egyenként is halálos bűnnek számítottak - mutatott rá, hozzátéve: Esterházy Jánost ezért gyűlölte egyaránt a szlovák és a magyar nemzetiszocialista rendszer, börtönözte be a KGB, ítélte a szovjet bíróság szibériai kényszermunkára, és ezért ítélte később halálra a kommunista szlovák népbíróság.

    Felidézte, hogy utóbb a halálos ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták, majd miután válogatott kínzásokkal 1957-ben testét végleg megtörték, megtagadták földi maradványainak kiadását. Az 1947-es szlovák kommunista népbírósági ítélet ma is hatályban van - emelte ki az Országgyűlés elnöke, megjegyezve: Esterházy János a szlovák jogrend szerint ma is háborús bűnösnek minősül. Esterházy Jánosnak, aki a legnehezebb időkben is védte és mentette üldözött embertársait, lengyeleket, zsidókat, cseheket, ez a sors jutott - mutatott rá. Kiemelte: a felelős magyar utókor sorsa pedig az, hogy megvédje Esterházy János emlékét és szellemiségét.

    A Házelnök megköszönte a Magyar Közösség Pártjának, elnökének, Berényi Józsefnek, hogy vállalják Esterházy igazát és küzdenek érte, és Köves Slomó rabbinak, valamint az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségnek, hogy támogatják a felvidéki magyar politikus igazának nemzetközi elismertetését.

    Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke azt mondta: rehabilitálni kell nemcsak Esterházy Jánost, hanem a felvidéki magyarságot is, hiszen a szlovák jogrendből a kollektív bűnösséget sosem törölték el, és a mintegy félmilliós felvidéki magyarság ma is ennek a terhe alatt él.

    Hozzátette: nagy dolog az emléktábla avatása, de nemcsak itt kellene emléktáblának lennie, hanem a szlovák törvényhozásban is. Esterházy János ülhetett volna a magyar parlamentben is, de nem ezt választotta, hanem Csehszlovákiát, majd a szlovák államot, még ha ez volt a keményebb, a nehezebb út is.

    Nagyon fontos ugyanakkor, hogy Magyarországon az elismerés, a rehabilitáció újabb fokára tudnak lépni, és az Országházban lesz emlékszobája és emléktáblája Esterházy Jánosnak. Megjegyezte: a rehabilitáció ugyan várat magára Szlovákiában, de ez nem azt jelenti, hogy feladnák azt, vagy elfelednék.

    Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke rámutatott: Esterházy János mindig a magyar és a szlovák nép kiegyezésének szószólója volt. Kiemelte: a felvidéki magyar politikus magyar közösség érdekében tett szolgálatát és a magyar iskolák működése érdekében kifejtett tevékenységét. Az elnök reményének adott hangot, hogy Esterházy János szellemisége minél többeknek követendő példa Magyarországon és Szlovákiában egyaránt.

    Potápi Árpád János, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke arról beszélt: Esterházy Jánosról méltán lehet mondani, hogy a legnagyobb felvidéki magyar, aki életével bizonyította nemzetéhez való kötődését.

    Az ünnepségen részt vett Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a kormány több tagja és számos parlamenti képviselő.

    Esterházy János a két világháború közötti Csehszlovákia legismertebb politikusa volt. A szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én a zsidóság kitelepítéséről szóló törvény ellen szavazott. A szovjet titkosszolgálat, majd a csehszlovák hatóságok egyebek között azért hurcolták meg, mert Esterházy nyilvánosan elítélte a szovjetek által 1940-ben elkövetett katinyi (katyni) vérengzést, amelyben több mint 20 ezer lengyelt mészároltak le. Esterházy János Csehszlovákia több börtönében raboskodott, és 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg.