Konferencia a népek közötti megbékélésről az Európai Parlamentben

 

A kereszténydemokrata politikus felvezetőjében arról beszélt, hogy a két világháború után, ma elképzelhetetlen, hogy Franciaország és Németország között háború robbanjon ki. Elmondta, hogy jelenleg az Európai Unió gazdasági nehézségeken megy át, ami társadalmi nyugtalanságot is szül. A néppárti képviselő leszögezte: nem szabad elfelejteni, hogy a vita nem háború.Gál Kinga fideszes EP-képviselő rámutatott, hogy nemcsak gazdasági, hanem értékválság is van, újra és újra meg kell erősítenünk, hogy kiállunk az értékeink mellett. A múlttal való szembenézés és megbékélés, valamint a különböző történelemértelmezések összebékítésének témájában Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy Magyarország a XX. században két totalitárius diktatúrának is áldozatul esett. A történész szerint nem csak a kivégzettek, az elhurcoltak, a meggyilkoltak voltak a totalitárius diktatúra áldozatai, hanem a kevés kivételezetten, a hatalmi elit tagjain kívül az egész társadalom, amelyet megfosztottak a választás, a gondolkodás és a lelkiismeret szabadságától. "Ha a közös, európai nemzeti emlékezet nem működik, s nincs szellemi egység, akkor nem leszünk képesek megérteni egymást" - húzta alá. A kelet-közép-európai népek megbékélésének témájában Kollai István történész a "Meghasadt múlt" projektet ismertette, amelynek célja a magyar és a szlovák nép konfliktusának feltárása, és ezáltal a megbékélés előmozdítása. Rámutatott, hogy a magyarok a XIX. század óta egyedül érzik magukat környezetükben, a szlovákokat vagy pánszlávnak vagy tótnak tekintették az első világháború előtt. A magyarok benyomása a XX. században szerinte az volt, hogy a sors nem kedvez nekik, kialakult a "Trianon-folklór", ugyanakkor a magyarok általánosságban keveset tudnak a szlovákokról, történelmük mérföldköveiről vagy nagy személyiségeiről. Štefan Hríb szlovák újságíró azt mondta, a trianoni döntés nem volt sem bölcs, sem igazságos, valamint, hogy Szlovákiában és Magyarországon továbbra is homlokegyenest ellentétes az első bécsi döntés vagy például a Benes-dekrétumok megítélése. "Nem bánom kimondani, hogy a trianoni szerződés igazságtalan volt a magyarokkal szemben" - jelentette ki Hríb, aki úgy ítélte meg, hogy a korábbi konfliktusok után, az euróválság közepette béke van a két ország között. Az újságíró szerint nem kell várni a politikusokra. Úgy vélte, változtatni kell a történelemtanítás módszerein Szlovákiában, mert a tankönyvekből kulcsfontosságú dolgok hiányoznak a közös múltról, és már fiatal korban a magyarok ellen hangolják a szlovák diákokat. "Ha a németeknek és a franciáknak sikerült, akkor mi is meg tudjuk csinálni. Kis lépésekkel kell kezdeni: legyenek közös filmek, könyvek, közös jégkorongliga, közös légierő, miért is ne?" - vetette fel a tartós megbékélésének lehetséges módjait a szlovák publicista. Surján László  kitért az Európai Uniónak ítélt Nobel-békedíjra is, s felidézte, hogy az indoklásban a többi között az szerepel, hogy az EU sok etnikai konfliktus rendezéséhez hozzájárult. Surján László szerint nem sok, csak pár etnikai konfliktus rendeződött, mert a feszültségek nagy része nem is etnikai eredetű. "Első a diagnózis, mert helyes diagnózis nélkül félrekezeljük a beteget, ami életveszélyes" - mutatott rá az eredeti szakmáját tekintve orvosdoktor Surján László. "A szőnyeg alá söpört dolgok idővel csontvázakká válnak a szekrényben" - mondta. Rámutatott, hogy Szlovákiában többnyire nincs feszültség ott, ahol a szlovákok és a magyarok együtt, egymás mellett élnek, vagyis a szlovák-magyar bizalomhiány forrása sem etnikai, hanem politikai jellegű.