Klaus: politikai döntést hozott a szenátus, nem a felségárulásról szól

 

"Nem akarok olajat önteni a tűzre, nem akarok erős szavakat használni, de meggyőződésem, hogy ebben az ügyben nem a felségárulásról van szó. Ez egy kísérlet politikai lejáratásomra" - jelentette ki Klaus keddi prágai sajtóértekezletén, amikor bemutatta a tavalyi, utolsó elnöki éve beszédeinek, előadásainak, cikkeinek kötetben most megjelent gyűjteményét.    A köztársasági elnök azt mondta, szomorú, hová süllyedt a cseh politika középső vonala. Szavai szerint a szenátus alkotmánybírósági beadványa "kicsúcsosodása a cseh politika ezen mélyrepülésének".    "Meggyőződésem, hogy az ügyben nem az én cselekedeteimről van szó. Azt hiszem, a legszomorúbb az, hogy ezt nagy valószínűséggel a szenátorok is tudják" - zárta eszmefuttatását a cseh köztársasági elnök.     A cseh parlament felsőháza hétfőn felségárulással - államfő által elkövetett hazaárulással - vádolta meg Václav Klaust. Ennek kivizsgálására beadvánnyal fordult az alkotmánybírósághoz, amelyet kedden délben Brünnben (Brno) át is adtak a testületnek.    A döntés oka, hogy a szenátus nem ért egyet azzal a rendkívül széles körű közkegyelemmel, amelyet az államfő újévkor gyakorolt. A felsőház továbbá helyteleníti, hogy Klaus a mai napig nem írta alá a lisszaboni szerződés kiegészítését az európai mentőövről, vagy nem volt hajlandó időben kinevezni új alkotmánybírákat, amivel veszélyezteti a testület működését.    A hatályos törvények szerint felségárulásnak az számít, ha a köztársasági elnök az ország szuverenitása, területi épsége, valamint demokratikus rendje ellenében cselekszik.    A Cseh Köztársaság történetében ez az első eset, hogy az államfőt hivatalosan felségárulással vádolják. Az eljárást nem állítják le akkor sem, ha a köztársasági elnök távozik tisztségéből, akár lemondás, megbízatásának lejárta vagy bármilyen más okból.    Václav Klaus második államfői mandátuma március 7-én, csütörtökön lejár. Miután a beadványt kedden adták át az alkotmánybíróságnak, gyakorlatilag kizárt, hogy a testület döntése még Klaus mandátuma idején megszülessen. (Megfigyelők szerint a döntés március végén születhet meg.) Ha a testület elítélné Klaust, amiben nagyon sokan kételkednek, akkor a volt elnök elveszítené államfői nyugdíját és járadékát. A cseh államfők nyugdíjként havi 50 ezer koronát kapnak, míg további 50 ezer koronát egy iroda fenntartására.