Kitörne az unió az ördögi körből

ÖSSZEFOGLALÓ

A németek azt szerették volna elérni, hogy a bankfelügyelet felállítását ne siessék el, és inkább koncentráljanak annak hatékonyságára és minőségére, miközben a franciák – a déli tagállamok szószólójaként – a mechanizmus minél gyorsabb felállítása mellett kardoskodtak. Végül megszületett a kompromisszum: január 1-jéig elkészül az eurózóna közös bankfelügyeletének jogi keretrendszere, a gyakorlati megvalósításon pedig 2013 folyamán kezdenek dolgozni. A hírt Herman Van Rompuy, az Európai Tanács és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke jelentette be hajnalban. Van Rompuy az eurózóna közös bankfelügyeletének felállítását a gazdasági és monetáris unió (EMU) sürgős elemének nevezte.

Barroso szerint a közös bankfelügyelet és végső soron a bankunió a remények szerint azt az ördögi kört töri majd meg, hogy a tagállamoknak kölcsönt kell felvenniük bankjaik feltőkésítésére, a bankok helyzete viszont tovább romlik, mert ezáltal a tulajdonukban lévő államkötvények az országok eladósodása miatt veszítenek értékükből. Megerősítette, az EKB-nak kulcsszerepe lesz a közös bankfelügyeletben, és ha kell, az EKB az eurózóna bármelyik bankjánál beavatkozik. A közös bankfelügyeletbe „amennyire csak jogilag lehetséges, az eurózónán kívüli országokat is bevonjuk, az egységes piac szabályait pedig tiszteletben tartjuk” – tette hozzá. A csúcsértekezlet tegnap délutáni lezárása után a német kancellár asszony nem túl optimistán azt mondta, számottevő egyensúlytalanságok maradtak az eurózónában. Angela Merkel Görögországról azt mondta, Athénnak jó kilátásai vannak az eurózónában, ha végrehajtja a vállalt reformokat, ugyanakkor van még mit tennie annak érdekében, hogy megfeleljen kötelezettségeinek Viszont hozzátette: Görögország adósságválságának megoldásában sürgető az időtényező.

Francois Hollande francia elnök a tanácskozást követően gyors döntést szorgalmazott a Görögországnak szánt 230 milliárd eurós mentőcsomag következő, 31,5 milliárd eurós részletének kifizetéséről. A francia szocialista politikus bejelentette, hamarosan hivatalos látogatásra Athénba utazik, szerinte a görögök hatalmas erőfeszítéseket tettek az államháztartásuk rendbetételére.

Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök azt hangsúlyozta, a görög államadósság problémája középtávon, politikai úton megoldható, az ország így nem kényszerül majd az eurózóna elhagyására. Reményét fejezte ki, hogy a trojka (az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank) pozitívan értékeli a görög gazdasági kiigazító csomagot, és az ország hozzájuthat a mentőcsomag következő részletéhez. Megismételte, hogy a 31,5 milliárdos részlet híján Görögország tartalékai november végén kimerülnek, és Athén fizetésképtelenné válik.

Szamarasz bízik abban, hogy a bankfelügyelet létrejöttével az Európai Stabilitási Mechanizmus feltőkésíti a görög bankszektort. Ez nagyjából 50 milliárd euróval csökkentené a Görögországot fojtogató államadósság mértékét.

Angela Merkel kitért a spanyol bankszektor problémáinak az eurózóna mentőalapjából való, közvetlen feltőkésítéssel történő megoldására is. Úgy nyilatkozott: mivel a spanyol bankszektor gondjait már pontosan azonosították, a feltőkésítési programról pedig már megszületett a megállapodás, azt nem lehet visszamenőleg megváltoztatni. „Nem lesz visszadátumozott közvetlen feltőkésítés. Csak a jövőben keletkező kockázatok kezelésére lehet majd a közvetlen feltőkésítést alkalmazni, mert úgy gondolom, hogy mire erre lehetőség nyílik, a spanyol bankokkal már nem lesz gond, legalábbis ebben bízom.” (MTI, TASR, ú)