<p>Mítosznak nevezte Radovan Karadzic, a boszniai szerbek háborús bűnökkel vádolt egykori politikai vezetője kedden a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt a srebrenicai mészárlást.</p>
Karadzic: csak mítosz a srebrenicai mészárlás
Karadzic azt állította hétfőn folytatódott pere második tárgyalási napján, hogy túlzók a boszniai muzulmánok 1995. júliusi, Srebrenica környéki tömeges legyilkolásáról, a halálos áldozatokról szóló hírek. Szerinte 2-3 ezerre tehető az áldozatok száma, és az azóta tömegsírokból kihantolt többi holttestet máshonnan vitték oda.
Elmondta, hogy a boszniai muzulmán fegyveres csoportok támadásokat intéztek a szerbek ellen - többek között rálőttek egy szerb esküvő részvevőire és robbantást hajtottak végre egy szerb templomnál -, a boszniai szerbek csak erre reagálva léptek föl Srebrenicában és környékén, illetve a szarajevói ostromnál. "Ha nem reagálunk, felfalnak minket" - mondta.
A Srebrenica körüli kelet-boszniai muzulmán enklávéban 1995 júliusában több mint 8 ezer boszniai muzulmán fiút és férfit gyilkoltak le szerb szabadcsapatok. A szökésben lévő Ratko Mladic mellett Karadzicot tartják a mészárlás fő felelősének.
Karadzic - aki ártatlannak vallja magát az ellene felhozott vádakban, köztük a népirtás vádjában - Szarajevó 44 hónapon át tartó, vagy tízezer civil halálával járó ostromáról kijelentette, a muszlimok saját embereiket lőtték, hogy előidézzék a nyugati fegyveres beavatkozást, mindenekelőtt azt, hogy a NATO hadba lépjen az ő oldalukon.
A hágai Nemzetközi Törvényszék ismét elnapolta Karadzic perét. A következő tárgyalást június 17-re tűzte ki, megvárva, hogy az illetékes fórum döntsön a vádlott panaszáról, miszerint nem biztosítottak elég időt neki arra, hogy felkészüljön a tanúk kihallgatására.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.