Kalifornia sem kerülheti el Japán sorsát?

A kelet-ázsiai ország mellett a high-tech másik fellegvárának számító amerikai államban a tudósok már évek óta vizionálják egy pusztító, a híres-hírhedt Szent András-törésvonalnál kipattanó természeti csapás rémét.

A Csendes-óceán térségében Kalifornia partjait viszonylag hamar elérték a múlt pénteki, Japán északkeleti részét megrázó földrengés okozta cunami hullámai. A Los Angeles Times című újság szerint a szökőár számos  kikötőt és több tucatnyi hajót is megrongált, és legalább 50 millió dolláros kárt okozott. Az Egyesült Államok legnépesebb államának lakói az elmúlt sok évnyi tapasztalat birtokában természetesen fel vannak készülve a természet ilyen és ehhez hasonló "erőfitogtatásaira", az azonban csak kevesekben látszik tudatosulni, hogy egy szinte elkerülhetetlen és még a japáninál is pusztítóbb földrengésre van kilátás a közeljövőben.
"A kérdés nem az, hogy lesz-e, hanem az, hogy mikor következik be egy olyan erős földmozgás, amely tartósan megváltoztatja a régió lakóinak életét és megélhetését" - olvasható az amerikai földtani intézet (USGS) egyik  2008-as tanulmányában, mely szerint a Szent András-törésvonalon egy 7,8-as magnitúdójú (azaz a Japánban tapasztaltnál harmincszorta kisebb erejű) földrengés 2 ezer halottat és 200 milliárd dolláros kárt hagyna maga után.
A 2008-ban közzétett prognózisok szerint három évtizeden belül 99 százalékos valószínűséggel mozdul meg a föld a Richter-skála szerinti 6,7-es erősséggel Kalifornia déli részének környékén, illetve 46 százalék az esély arra, hogy 7,5-es vagy afölötti magnitúdójú rengés történjen ugyanitt. Egy 8-as erősségű földrengés esélye csak 4 százalék, kivéve Észak-Kaliforniát, ahol 10 százalékos.
A földrengés ereje tehát várhatóan elmarad a Japánban tapasztalttól. Hogy a pusztítás mégis mérhetetlen lesz, annak oka elsősorban a nem kellően földrengésálló épületekben keresendő.
A San Francisco-i Épületellenőrzési Osztály megbízásából készült, minap közzétett jelentés szerint, ha San Franciscóban megismétlődne az 1906-ban történt - az Egyesült Államok történetében a legpusztítóbbak közé sorolt - 7,9-es erősségű földmozgás, akkor az 900 életet követelne, ezreket sebesítene meg, 3 ezer lakóházat rombolna le, valamint a város 160 ezer épületéből legalább 27 ezret tenne lakhatatlanná a biztonsági kockázatok miatt. A tanulmány egyik készítője, Thomas Tobin mérnök szerint a déli sivatagos területek felől fújó forró szél ráadásul tovább szítaná a természeti csapás nyomán keletkező tüzeket, és súlyosbítaná a katasztrófát. Tobin külön felhívta a figyelmet a "gyilkos", vagyis egy földrengés hatására kártyavárként összeomló épületek sorára, többek között a San Franciscóban 1980 előtt, betonacél felhasználása nélkül épült felhőkarcolókra, a téglaépületekre, illetve azokra a néhány emeletes, megfelelő tartószerkezettel nem rendelkező lakóházakra, melyek aljában garázs vagy nyitott parkoló található. A mérnök úgy számolja, hogy az utóbbiak esetében, például egy ötlakásos társasháznál, hozzávetőleg 10-20 ezer dollárba kerülne lakásonként az épület földrengésbiztossá tétele, de ezt a terhet a tulajdonosok nem szívesen vállalják, a helyi városvezetés pedig általában nem töri magát azon, hogy hatékony anyagi ösztönzőkkel sarkallja a lakókat az életmentő befektetésekre.
Pesszimistább szakértők a jövőbe tekintve olyan kaliforniai városok képét festik le, ahol a szigorú biztonsági előírások betartásával épült, modern felhőkarcolók egy erős földmozgást átvészelve szabályos kőtörmelék-szőnyeg felett tornyosulnak majd.   
Ettől függetlenül Kalifornia büszkén hangoztatja, hogy mennyire élen jár a földrengés elleni védekezésben, jóllehet a március 11-én Japánban történtek kissé megrémisztették. Matthew Hornbach, a Texasi Egyetem Geofizikai Intézetének kutatási munkatársa a japán eseményeket követően bevallotta: sokkolta a csendes-óceáni térséget érintő katasztrófa mértéke. "Nem találni még egy olyan felkészült nemzetet, mint a japánok, és az, ami most történik velük, azt gondolom, az Egyesült Államok számára komoly figyelmeztető jel" - mutatott rá Hornbach.
"A japánok a biztonságos építészeti módszereket tekintve ráadásul mindig a kaliforniaiak előtt járnak: inkább lebontanak egy nem földrengésállónak vélt épületet, és újat húznak fel a helyén, így jóval kevesebb elavult épületet találni ott, mint Kaliforniában" - hangsúlyozta Dana Buntrock, a kaliforniai Berkeley Egyetem egyik építész tanára.
Frank Vernon, a Kaliforniai Egyetemhez tartozó Scripps Oceanográfiai Intézet geofizikus professzora úgy látja, a legfontosabb tanulsága a Japánban történteknek az, hogy "eszünkbe juttatta: az Egyesült Államok, illetve Észak-Amerika partjainál is van egy olyan övezet, mint a kelet-ázsiai országnál", így könnyen megismétlődhet Kalifornia közelében is egy hasonló katasztrófa. Dana Buntrock szerint a legnagyobb probléma éppen az, hogy Kaliforniában "mindenki arra spekulál, hogy egy ilyen eset nem fog bekövetkezni".