Joe Biden az iraki válság ellen

Joe Biden amerikai alelnök Bagdadban iraki vezetőkkel tárgyalt szombaton, hogy megpróbálja elhárítani a fenyegető belpolitikai válságot, amelyet az váltott ki, hogy a központi választási bizottság kizárt a márciusi választásokból több száz, a korábbi állampárthoz kötődő jelöltet. Núri al-Máliki miniszterelnök hűvösen reagált Biden közbenjárására.

Mivel a szóban forgó Baasz Pártnak főleg szunnita tagjai voltak, Washington attól tart, hogy a szunniták az ellenük irányuló támadásnak tekintik a kizárásokat, és tömegesen távol maradnak majd a szavazóurnáktól. Márpedig az amerikai vezetés meg akarja akadályozni, hogy az Irakban kisebbségben lévő szunniták ismét - mint 2005-ben is - úgy érezzék: a többségi síiták kiszorítják őket a politikai életből. A szunniták akkor kiábrándultságukban nagy számban csatlakoztak a koalíciós erők elleni fegyveres lázadáshoz. Az Egyesült Államoknak pedig három éven át tartó küzdelmébe, több milliárd dollárjába és több száz katonája elvesztésébe került, hogy úgy-ahogy összebékítse egymással a két muzulmán felekezet tagjait.

A szunniták annak ellenére is neheztelnek az egykori  Baasz Párthoz köthető 511 jelölt kizárása miatt, hogy a választási bizottság állítja: a kizártak között ugyanannyi síita van, mint szunnita. Igaz, a síita jelöltek kizárólag nem vallási listákon akarnak indulni.

Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, Tony Blinken kijelentette Bagdadban, hogy Washington nem a választások eredménye miatt aggódik, hanem a jelöltek kizárásának mikéntje miatt. "Ha az a látszat keletkezik, hogy a jelöltkizárás módja nem átlátható, nem pártatlan és nem hiteles, akkor bizonytalanság fogja körüllengeni a választásokat. Különösen az utóbbi hónapok tapasztalatai alapján azonban azt mondom, az irakiak egyre inkább képesek politikai vita keretében elsimítani nézeteltéréseiket" - mondta.

A washingtoni Fehér Ház leszögezte, hogy Biden azért utazott Bagdadba, hogy "tanácsot adjon". Tette ezt nyilvánvalóan azért, nehogy a szuverenitás kérdésében érzékeny iraki vezetők zokon vegyék küldetését.

Núri al-Máliki miniszterelnök hűvösen reagált Biden érveire. "A törvényt az alkotmánynak megfelelően alkalmazták, az összes választási listára egyformán" - idézte a kormányfő szavait a miniszterelnöki sajtóosztály közleménye.

Biden az iraki elnökkel, Dzsalal Talabanival tartott tárgyalásai után közölte, hogy az Egyesült Államok meg fogja fellebbezni azt a bírósági döntést, amely elutasította a Blackwater amerikai biztonsági cég öt tagja  elleni emberölés címén az amerikai igazságügyi minisztérium által benyújtott vádindítványt.  A cég szerződéses alkalmazottai amerikai diplomaták védelmében 2007-ben tüzet nyitottak egy zsúfolt bagdadi kereszteződésben. A lövöldözésben tizenhét ember meghalt, köztük nők és gyerekek. Az incidens fellobbantotta az Amerika-ellenes érzelmeket Irakban.

Decemberben egy amerikai bíróság úgy döntött, hogy az amerikai igazságügyi tárca félreértelmezte a bizonyítékokat, és megsértette a biztonsági őrök alkotmányos jogait. Az elutasítás sok irakit felháborított, akik szerint ez is azt jelzi, hogy az amerikaiak a törvényen felül helyezik magukat.

Közben az amerikai tengerészgyalogság iraki kontingense ünnepélyes keretek között átadta szombaton az amerikai szárazföldi hadseregnek a legnagyobb iraki tartomány, a főleg szunniták lakta Anbár feletti ellenőrzést, és ezzel a tengerészgyalogos haderőnem befejezte egész iraki misszióját. Az iraki háború leghevesebb csatái közül soknak a színhelye ebben a tartományban volt. Mostantól fogva felgyorsul az amerikai erők kivonása az arab országból. A legnagyobb számban a választások után indulnak haza a katonák.