Ismét a viták középpontjában a brit választási rendszer

A first-past-the-post (FPTP) néven ismert rendszer fő jellegzetessége, hogy egy választókörzetből egyedül a relatív többséget előre jelölt jut be a londoni alsóházba, annak ellenére is, hogy adott esetben az ellene leadott voksok száma meghaladja a rá adott szavazatokét. A többi jelöltre adott voksok elvesznek, kedvezményezettjeik nem kerülnek rá semmilyen listára, mert lista nincs, így közös lista sem, amely biztosíthatná, hogy alkalmi pártszövetségek a rájuk adott voksokat egy kalapba gyűjtve bejuttassák jelöltjeiket a törvényhozás választott alsó kamarájába.

A parlamenti stabilitást biztosítani hivatott rendszer gyenge pontjait leginkább az szemlélteti, hogy a legnagyobb EU-ellenes brit politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) bár a szavazatok 12,6 százalékával, nagyjából 3,8 millió vokssal harmadik lett a csütörtöki választáson, csak egyetlen képviselői helyhez jutott a 650 fős parlamenti alsóházban. Ugyancsak egy mandátumot szereztek a Zöldek, noha a pártra jóval kevesebben, mindössze 1,15 millióan szavaztak.

A rendszer legnagyobb nyertese a Skót Nemzeti Párt (SNP), amely országos szinten csak 4,8 százalékot ért el a rá leadott 1,45 millió szavazattal, Skóciában viszont a voksok több mint 50 százalékát megszerezte, és ezzel 56 képviselői helyhez jutott. A Skócia függetlenségére törekvő SNP a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkező politikai erővé vált az alsóházban.

"Ez a választás rávilágít a brit politikai rendszer alaptermészetére, amely szerint a leadott szavazatok száma nem feltétlenül arányos a képviselői helyekével" - mondta Nick Anstead, a nagy tekintélyű londoni egyetem, a London School of Economics (LSE) professzora.

A The Economist című brit hetilap azt írta, hogy "a szavazatok és az alsóházi mandátumok száma közötti kapcsolat jelenleg csaknem véletlenszerű, a választási rendszer nyilvánvalóan kudarcot vallott."

"Úgy gondolom, hogy elérkezett az ideje a politikai rendszer valódi, radikális megreformálásának" - hangoztatta Nigel Farage, miután az eredmények nyilvánosságra hozatala után lemondott az UKIP vezetői tisztségéről.

Választási szakértők szerint ez a rendszer elvileg megakadályozza, hogy szélsőséges kispártok jelentős szerephez jussanak a brit politikában, viszont lehetővé teszi, hogy a győztes párt az országosan leadott szavazatok abszolút számának kisebbségét megszerezve is hatalmas többségű alsóházi frakcióval alakíthasson egypárti kormányt. A lóverseny világából kölcsönzött kifejezés illusztrálja, hogy az győz, akinek "orra" a többiekénél előbb (first) jut túl (past) a célt jelző oszlopon (the post). A többiek kiesnek a választási versenyből, amely egyetlen fordulóval véget is ér.

A Liberális Demokraták kezdeményezésére 2011-ben népszavazást írtak ki a választási rendszer arányossá tételéről, az érvényes voksot leadó választók 69 százaléka azonban elutasította a reformot, és csak 31 százalék támogatta.