Humanitárius helyzet alakult ki a Donyec-medencében

Több mint 6400-an haltak meg a 2014 áprilisa óta vívott harcokban az ENSZ adatai szerint, és legkevesebb 15 ezren sebesültek meg. Ezeket a számokat nem hivatalos jelentések többszörösükre becsülik.

Legkevesebb 2 millióan hagyták el otthonukat, és 800 ezren menekültek a környező országokba. Hivatalosan mintegy 660 ezren tartózkodnak Oroszországban és 81 ezren Fehéroroszországban. Mások a kijevi hatalom által ellenőrzött területeken találtak menedéket. A két megye összlakossága még 6,5 millió fő volt 2013-ban.

Az EBESZ megfigyelői idén májusban arról jelentettek, hogy a kijevi hatalom által felállított ellenőrző pontok a harci övezetek körül jelentősen korlátozzák az emberek mozgásszabadságát. Mivel a körbezárt térséget csak engedéllyel lehet elhagyni, a civil lakosságnak korlátozott lehetőségei vannak arra, hogy kijussanak a konfliktusövezetből. Az ukrajnai Helsinki Bizottság szóvivője, Nyikolaj Kozirev elmondta: a pusztító harcokban sokan elvesztették otthonukat és egyéb ingóságaikat, akiknek mégis épségben maradt a tulajdonuk, nem rendelkezhetnek azzal szabadon.

Kozirev a legnagyobb "humanitárius veszteségnek" azt nevezte, hogy a Kijev által nem ellenőrzött területeken összeomlott a jogrendszer. A luhanszki szakadár vezetők májusban hadiállapotot vezettek be a népköztársaság területén, ennek keretében korlátozhatók az állampolgárok szabadságjogai.

Az önállósulást az oktatás is megsínylette a térségben. A BBC helyi tudósítója arról számolt be, hogy az iskolák nincsenek nyitva, szünetel az oktatás. Mindemellett a szakadár területeken az illetékesek új tanterven dolgoznak, az Ukrajna történelmével kapcsolatos tananyagot kivennék, s helyébe a két népköztársaság történelme és földrajza kerülne. Emellett a színházak, kórházak és tudományos intézmények vagy átalakultak az új hatalom elvárásainak megfelelően, vagy bezártak. 

Ami viszont nemcsak a Donyec-medence lakosságára, hanem az egész országra hatással van, az a függetlenedés és a harcok okozta gazdasági veszteségek. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök korábban azt mondta, hogy Ukrajna gazdaságát 20 százalékos veszteség érte a kelet-ukrajnai megyék elszakadásával, szerinte ez a fő oka a hazai össztermék nagy mértékű csökkenésének.

A Donyeck és Luhanszk megyei vállalatok nagy része vagy bezárt, vagy minimális teljesítménnyel működik. Az ukrán gazdasági minisztérium adatai szerint az ottani jelentősebb vállalatok többsége nem üzemel, s ez alapján a tárca arra következtetett, hogy a munkahelyek 50-80 százaléka megszűnt.

Olekszandr Kihtyenko, Donyeck megye ukrán ellenőrzésű részének vezetője rámutatott, hogy a Donyeck és a szomszédos megyék közötti gazdasági kapcsolatok igen szorosak, s emiatt a vállalatok elszigetelődése csak súlyosbíthat a válsághelyzeten. Kihtyenko korábban kijelentette, hogy szükség van a szakadár területen működő Donyeck megyei vállalatokkal való együttműködésre. A politikust e kijelentése után azzal vádolták meg, hogy a "terroristákkal" való együttműködésre buzdít.

Kijev tavaly novemberben elrendelte a hadműveleti térségben található gyárak, üzemek, szervezetek, intézmények bezárását. Ennek következtében azonban Ukrajnának nem maradt jó minőségű antracit szenet kitermelő bányája. A korábbi 95 ukrajnai szénbányából 35 maradt a kijevi hatalom irányítása alatt, ezek viszont csak gyengébb minőségű szenet adnak. Volodimir Demcsisin energetikai miniszter kénytelen volt beismerni, hogy az ukrán állam szenet vásárol a szakadárok által ellenőrzött területekről, mert nem tudták az energiaellátást másképpen biztosítani.

Alekszandr Zaharcsenko, a Donyecki Népköztársaság vezetője pedig közölte, hogy a területeiken kitermelt szenet eladják valutáért. Azt, hogy kinek, nem közölte, az EBESZ megfigyelői ugyanakkor arról számoltak be, hogy megnőtt az Oroszországba szenet szállító teherautók száma.

A szakadár területeken négy pénznem van forgalomban: az ukrán hrivnyán kívül az orosz rubelt, az amerikai dollárt és az eurót is használják. Sokan, a többi között a donyecki operaszínház művészei ennek ellenére humanitárius segélyekben vagy élelmiszerjegyekben kapják fizetésüket - írta a BBC.

Volodimir Szigyenko ukrán gazdasági szakértő figyelmeztetett, hogy a Donyec-medence gazdasági problémái, ha nem oldják meg azokat, más országokra is fenyegetést jelenthetnek. "Ha nem kap a terület jelentős pénzügyi támogatást, akkor a bűnözés, az ellenőrizeten migráció, a kábítószer-kereskedelem és a csempészet melegágyává válhat" - mondta.