Hollandia is döntött az alkotmányról

Isten segedelmével. Egy templomban létesített szavazófülkében voksol egy holland férfi az EU-alkotmányról tartott tegnapi népszavazáson. Reuters-fotóBrüsszel/Párizs. Mintegy 31 százalékos volt már a részvételi arány Hollandiában tegnap délután az Európai Unió alkotmányos szerződéséről tartott népszavazáson, és meghaladta azt a küszöböt, amelyet a parlamenti pártok feltételül tűztek ki ahhoz, hogy a referendum kimenetelével megegyező véleményt mondjanak a dokumentumról a végleges ratifikációkor. A voksolás lapzártánk után ért véget. Az ugyancsak az alkotmányról tartott vasárnapi franciaországi népszavazás elutasító eredménye után a legtöbben arra számítanak, hogy Hollandia lakossága is elveti a szerződést, bár az exit poll felmérést készítők szerint meglepően magas volt az igenek aránya a választóhelyiségből kilépő megkérdezettek körében. Itt azonban nem ügydöntő, csak konzultatív jellegű voksolásról van szó, amely tanácsot ad a törvényhozásnak. A nagy pártok viszont lényegében megígérték, hogy 30 százaléknál magasabb részvételnél nem támogatnak a szavazással ellentétes értelmű döntést. A 31 százalékos arány 10 százalékkal volt magasabb, mint a tavaly nyári európai parlamenti választásokon ugyanekkor. Az EP-voksoláson 39,1 százalék lett a végső részvételi arány.

Chirac kollégáitfigyelmezteti

Az európai alkotmányt elutasító franciaországi népszavazás következményeinek alapos elemzésére szólította fel európai uniós kollégáit Jacques Chirac francia elnök. Elegendő időt kell szakítani annak alapos elemzésére, milyen hatással lesz az unióra a franciaországi referendum negatív eredménye. Már az Európai Unió tanácsának június 16-17-i brüszszeli ülésén el kell kezdeni ezt az elemzést – írta a francia államfő európai uniós kollégáinak küldött levelében. Chirac aláhúzta, hogy a referendum eredménye nem veszélyezteti Franciaország elkötelezettségét az európai integráció iránt.

Luxemburg is elbukik?

Az Európai Unión belüli együttműködést leginkább támogató Luxemburgban is kezd jócskán teret nyerni az EU alkotmányos szerződését elutasítók tábora, és egy esetleges „nem” a július közepi népszavazáson magával ránthatná a fontos uniós posztokra esélyesnek tartott Jean-Claude Juncker miniszterelnököt – jelentette a Financial Times. Az uniós ügyek leghívebb támogatójának tartott nagyhercegségben a legutóbbi időkig elképzelhetetlen lett volna, hogy a lakosság ne fogadja el az integrációt erősítő, a 25 ország együttműködését gördülékenyebbé tevő alkotmányt. Még a legfrissebb felmérések szerint is a támogatók tábora a nagyobb, de arányuk egy hónap alatt 59-ről 46 százalékra esett, míg az elutasítást tervezők köre 23-ról 36 százalékra nőtt. A jelenségben minden bizonnyal nagy szerepe van az alkotmány elleni franciaországi és hollandiai érveknek.