Európai Bizottság: a balti országok csatlakoztak az európai uniós kontinentális villamosenergia-rendszerhez

Az orosz és fehérorosz elektromos áramtól való függetlenedés előkészítése során fokozatosan bontották le a három balti országot korábban Oroszországgal és Fehéroroszországgal összekötő távvezetékeket, közben kiépítették az uniós hálózathoz kapcsolódó csatlakozásokat, köztük a Balti-tengerben lefektetett víz alatti kábeleket.

Szombaton lekapcsolták a még megmaradt távvezetékeket is. A balti villamosenergia-rendszer a LitPol Link nevű lengyel-litván csatlakozáson keresztül állt át az európai elektromos hálózatra (CESA). Az átállás 1,6 milliárd euróba került, amit zömében az EU finanszírozott.

A brüsszeli közlemény szerint a három balti ország villamosenergia-hálózata sikeresen integrálódott az EU belső energiapiacába azáltal, hogy első körben Lengyelországon keresztül csatlakoztak az európai uniós hálózathoz. A balti országok energiarendszereinek szinkronizálása nemcsak az egész unió ellátásbiztonságához járul hozzá, hanem a megújuló energia integrálását is támogatja, ami – mint írták – lehetővé teszi olcsóbb energia biztosítását.

Az Európai Bizottság arról tájékoztatott, hogy a három balti állam volt az utolsó az EU-tagállamok között, amelyeknek villamosenergia-hálózatai teljes mértékben az orosz és a fehérorosz rendszeren belül működtek. Ebben a villamosenergia-frekvenciát Oroszország központilag szabályozta, „így kiszolgáltatottá téve őket Oroszországnak” – fogalmaztak. A balti országok mostantól teljes ellenőrzést szereztek saját elektromos hálózataik felett, és erősítik a Balti-tenger keleti régiójának és az EU egészének energiabiztonságát – tették hozzá.

Az uniós végrehajtó testület egy másik közleményben Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki Vilniusban vasárnap, a balti országok elektromos hálózatainak uniós csatlakozása kapcsán tartott rendezvényen azt mondta: Észtország, Lettország, Litvánia és az Európai Unió „ma történelmet írt”.

Az Oroszországgal és Fehéroroszországgal összekötő villamosvezetékek lebontása a szabadságot jelenti, a fenyegetésektől, a zsarolástól való megszabadulást – jelentette ki.

Közölte, a balti országok már korábban figyelmeztetettek, hogy az Oroszországtól vásárolt olcsó gáznak „rejtett ára” van, mégpedig a függőség ára. Most egy új korszak kezdődik – húzta alá.

A Balti-tenger fenekén nemrégiben megsérül távközlési kábelekkel kapcsolatban von der Leyen hangsúlyozta: Európának és a NATO-nak most minden eddiginél jobban együtt kell működnie a biztonság szavatolására. A létfontosságú hálózati infrastruktúrák biztosítása érdekében első számú a megelőzés, valamint új kábelek lefektetése, majd a kábelek körüli gyanús tevékenységek leleplezése, a gyors reagálás és a szükséges javítás mihamarabbi elvégzése, illetve az elrettentés, amely szerint minden ilyen tevékenység következményekkel jár – húzta alá.

„Az infrastruktúra védelmén túl itt az ideje, sőt legfőbb ideje saját kezünkbe venni biztonságunkat és védelmünket” – fogalmazott Von der Leyen, majd hozzátette: Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország ma erre mutat példát.

Kiemelte: a NATO továbbra is az európai védelem alapja. De – mint hangsúlyozta – a modern hadviselés új technológiát és koordinációt igényel, ahol az európai együttműködés elengedhetetlen. Szavai szerint Európa „régi szövetségese, az Egyesült Államok új irányt tűzött ki. Ezzel kapcsolatban közölte: Európa felkészült egy erőteljes, de konstruktív párbeszédre Washingtonnal”.

Hangsúlyozta továbbá: az „új valóságban” Ukrajnának nagyobb szüksége van az uniós támogatásra, mint valaha. Az uniós és a G7-partnerek által biztosított támogatás lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy arra összpontosítson, ami a legfontosabb: a haza védelmére – tette hozzá beszédében az uniós bizottság elnöke.