Észak-Írországba érkezett az amerikai elnök

Biden elnöki repülőgépe, az Air Force One kedd éjjel szállt le Belfast nemzetközi repülőterén. Az amerikai elnököt Rishi Sunak brit miniszterelnök fogadta.

A történelmi horderejű nagypénteki megállapodást, amely három évtizedes vérontás után fokozatosan véget vetett a gyakran súlyos merényletekbe, összecsapásokba torkolló észak-írországi szektariánus villongásoknak, 1998. április 10-én írta alá Tony Blair akkori brit miniszterelnök és Bertie Ahern ír kormányfő.

Az Egyesült Államoknak annak idején rendkívül aktív, közvetlen és meghatározó diplomáciai szerepe volt a megállapodás kidolgozásában és elfogadtatásában.

Bill Clinton akkori amerikai elnök az egyezséghez vezető tárgyalások idejére állandó különmegbízottat is delegált George Mtchell, a washingtoni szenátus többségi demokrata frakciójának volt vezetője személyében, akit a brit és az ír kormány a nagypénteki egyezményhez vezető tárgyalássorozat elnökévé nevezett ki.

Azóta hagyománnyá vált, hogy az Egyesült Államokat állandó különmegbízott képviseli Észak-Írországban, jóllehet a poszt ma már elsősorban a gazdasági kapcsolatok előmozdítását célozza.

A jelenlegi amerikai különmegbízott Joe Kennedy, az 1968-ban meggyilkolt Robert Kennedy volt igazságügy-miniszter és szenátor unokája – az 1963-ban szintén merénylet áldozatául esett John F. Kennedy egykori amerikai elnök unokaöccse –, akit Joe Biden tavaly nevezett ki erre a tisztségre.

Észak-Írország az utóbbi évtizedekben folyamatosan az amerikai külpolitika figyelmének középpontjában állt. Ezt jelezte, hogy az amerikai elnökök közül Bill Clinton háromszor, George W. Bush kétszer, Barack Obama egyszer tett hivatalos látogatást itt.  

Joe Biden jelenlegi amerikai elnök kedd este kezdődött látogatását beárnyékolja, hogy tavaly február óta nem működik a britellenes katolikus és a koronahű protestáns pártok alkotta felekezetközi belfasti önkormányzat. Ennek elsődleges oka az, hogy a legnagyobb protestáns erő, a radikálisan EU-szkeptikus Demokratikus Unionista Párt (DUP) nem fogadja el a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után Észak-Írország különleges státusára kidolgozott, nemrégiben jelentősen módosított különmegállapodást, amelynek célja az, hogy Írországba – vagyis az Európai Unió egységes belső piacára – ne kerülhessen át ellenőrizetlen termék, főleg élelmiszer és gyógyszer Észak-Írország területéről.

E cél érdekében a Nagy-Britanniából Észak-Írországba irányuló kereskedelmet kell eseti ellenőrzésnek alávetni, de a DUP álláspontja szerint ez a megoldás kikezdi Észak-Írország alkotmányos helyzetét az Egyesült Királyságon belül.

A hosszú ideje megoldatlan patthelyzet amerikai rosszallásának legmarkánsabb diplomáciai jeleként Biden nem fogadta el az észak-írországi törvényhozás, a Stormont elnöke, Alex Maskey meghívását arra, hogy tartson beszédet a belfasti parlamentben.

Biden ugyanakkor a héten felszólal az Ír Köztársaság parlamentjében, és Dublinban találkozik Michael Higgins ír államfővel is.

John Kennedy, Ronald Reagan és Bill Clinton után Biden lesz a negyedik amerikai elnök, aki beszédet mond a dublini törvényhozásban.

Biden észak-írországi látogatását hatalmas biztonsági előkészületek kísérik, annál is inkább, mivel a hatóságok nem régiben súlyos fokozatra – a második legmagasabb szintre – emelték az észak-írországi terrorfenyegetettségi készültséget, olyan hírszerzési értesülések miatt, amelyek szerint ismét aktivizálódnak a radikális britellenes félkatonai szervezetek.

A súlyos fenyegetettségi szint a hivatalos meghatározás alapján azt jelzi, hogy a brit elhárítás megítélése szerint nagy a valószínűsége terrortámadás elkövetésének vagy megkísérlésének Észak-Írországban.