<p>Erős megállapodás megkötésére szólította fel a világ országait Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a világszervezet 21. klímakonferenciájának második szakaszát megnyitó beszédében. </p>
Erős megállapodást sürgetett az ENSZ-főtitkár
Le Bourget |
A Párizs környéki Le Bourget város kiállítócsarnokában hétfőn vette kezdetét a konkrét döntésekre jogosult környezetvédelmi, vagy energetikai vagy külügyminiszterek tanácskozása, amelyen a hét végéig végleges formába kellene önteni a globális klímavédelmi egyezmény szakértők által előkészített szövegét.
"Klímakatasztrófa közelít felénk" - mutatott rá Ban Ki Mun, aki erős és általános érvényű megállapodást szorgalmazott annak érdekében, hogy korlátozzák a Földet fenyegető globális felmelegedés mértékét és könyezetbarát energiaforrásokra állítsák át a gazdaságot.
A főtitkár leszögezte, hogy a konferencián elfogadandó döntések évszázadokon át éreztetik majd hatásukat, ezért felszólította a részt vevő 195 országot, hogy ne hátráljon meg a kemény alternatívák előtt.
"A világ többet vár Önöktől, mint félintézkedéseket" - fogalmazott a dél-koreai politikus, aki szerint arra van szükség, hogy már 2020-tól kezdve ötévenként vizsgálják felül az államok a felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére önként vállalt kötelezettségeiket és igazítsák ki a tudományos adatokkal összhangban.
Egyúttal hangsúlyozta: a magánszektornak egyértelműen jelezni kell, hogy a környezetbarát technológiákra való átállás, a légkört szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése elkerülhetetlen. A fejlett országoknak vezető szerepet kell játszaniuk ebben a folyamatban, és biztosítaniuk kell a fejlődőknek korábban megígért évi 100 milliárd dolláros pénzügyi támogatást.
Az állam-, illetve kormányfők felszólalásaival egy hete megkezdődött értekezleten eddig a szakértőké volt a főszerep, de gyakorlatilag minden nyitott kérdés eldöntése a miniszterekre maradt, kezdve attól, hogy hány fokban határozzák meg a globális felmelegedés még elfogadható mértékét vagy miként osszák meg a terheket a fejlődő és a fejlett országok között.
A december 11-ig tartó tanácskozás célja, hogy a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremtene a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltaná fel.
Általánosan elfogadott nézet szerint a Föld légkörének felmelegedését legfeljebb két Celsius-fokban kell maximálni az iparosodás előtti mértékhez képest, ha a világ el akarja kerülni az ökológiai katasztrófát. A kis szigetországok, amelyeket a tengervízszint emelkedése miatt, máris mindenkinél erősebben sújt a klímaváltozás, két Celsius-fok helyett 1,5 fokot szorgalmaz.
A párizsi klímakonferenciához igazítva hétfőn 36 ország a geotermikus energia felhasználását támogató szövetséget alapított, hogy összehangolják ennek a megújuló energiaforrásnak a hő- és elektromosenergia-termelésben való részesedésének növelését célzó tevékenységüket.
"Klímakatasztrófa közelít felénk" - mutatott rá Ban Ki Mun, aki erős és általános érvényű megállapodást szorgalmazott annak érdekében, hogy korlátozzák a Földet fenyegető globális felmelegedés mértékét és könyezetbarát energiaforrásokra állítsák át a gazdaságot.
A főtitkár leszögezte, hogy a konferencián elfogadandó döntések évszázadokon át éreztetik majd hatásukat, ezért felszólította a részt vevő 195 országot, hogy ne hátráljon meg a kemény alternatívák előtt.
"A világ többet vár Önöktől, mint félintézkedéseket" - fogalmazott a dél-koreai politikus, aki szerint arra van szükség, hogy már 2020-tól kezdve ötévenként vizsgálják felül az államok a felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére önként vállalt kötelezettségeiket és igazítsák ki a tudományos adatokkal összhangban.
Egyúttal hangsúlyozta: a magánszektornak egyértelműen jelezni kell, hogy a környezetbarát technológiákra való átállás, a légkört szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése elkerülhetetlen. A fejlett országoknak vezető szerepet kell játszaniuk ebben a folyamatban, és biztosítaniuk kell a fejlődőknek korábban megígért évi 100 milliárd dolláros pénzügyi támogatást.
Az állam-, illetve kormányfők felszólalásaival egy hete megkezdődött értekezleten eddig a szakértőké volt a főszerep, de gyakorlatilag minden nyitott kérdés eldöntése a miniszterekre maradt, kezdve attól, hogy hány fokban határozzák meg a globális felmelegedés még elfogadható mértékét vagy miként osszák meg a terheket a fejlődő és a fejlett országok között.
A december 11-ig tartó tanácskozás célja, hogy a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremtene a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltaná fel.
Általánosan elfogadott nézet szerint a Föld légkörének felmelegedését legfeljebb két Celsius-fokban kell maximálni az iparosodás előtti mértékhez képest, ha a világ el akarja kerülni az ökológiai katasztrófát. A kis szigetországok, amelyeket a tengervízszint emelkedése miatt, máris mindenkinél erősebben sújt a klímaváltozás, két Celsius-fok helyett 1,5 fokot szorgalmaz.
A párizsi klímakonferenciához igazítva hétfőn 36 ország a geotermikus energia felhasználását támogató szövetséget alapított, hogy összehangolják ennek a megújuló energiaforrásnak a hő- és elektromosenergia-termelésben való részesedésének növelését célzó tevékenységüket.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.