Elismeri a pápa, hogy hibázott a Williamson-ügybe

- írta szerdai számában az Il Foglio című olasz lap.

A Vatikán egyik hibája az volt, hogy alábecsülte az internet jelentőségét. A világháló segítségével időben tudomást szerezhettek volna Williamson nézeteiről, amelyek nyilvánosságra kerülése így nem esett volna egybe a részleges rehabilitációval - áll az Il Foglio beszámolójában, amelyet a Szentszék nem kommentált. Az olasz lap szerint a pápai levélben az áll, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani az internetre.

A másik hiba az volt, hogy "nem magyarázták meg kellő alapossággal" a kiközösítés feloldásának okait, és azt, hogy pontosan mit is jelent az intézkedés - írta a milánói napilap. A Szent X. Piusz Testvériséghez tartozó négy püspök részleges rehabilitációja egyáltalán nem jelenti az antiszemitizmussal vádolt szervezet elismerését. Ehhez arra lenne szükség, hogy a testvériség elfogadja a II. Vatikáni Zsinat valamennyi határozatát.

A kiközösítés feloldása sokkal inkább a római katolikus egyház egységének érdekében tett lépés: az egyházfőnek, "Szent Péter utódjának" az a dolga, hogy "megjelenítse a világban Istent, és elvezesse hozzá az embereket". Ebből pedig az következik, hogy az "egyre istentelenebb" mai világban "a hívők egysége" a legfontosabb - fejtegeti a püspöki karnak címzett, kézzel írt levelében XVI. Benedek az Il Foglio szerint.

"Néha olyan érzése támad az embernek, mintha társadalmunknak szüksége lenne legalább egy csoportra, amelyet gyűlölhet, és ha valaki közeledni próbál ehhez a csoporthoz, akkor ő is elveszíti a jogát arra, hogy toleranciával, türelemmel viszonyuljon hozzá a társadalom" - zárja levelét az egyházfő "némi keserűséggel" - áll az olasz napilap beszámolójában.

A Vatikán január 24-én jelentette be, hogy XVI. Benedek pápa feloldott a kiközösítés alól négy püspököt, köztük Richard Williamsont, akit a néhai Marcel Lefebvre érsek, a Piusz testvériség alapítója szentelt fel 1988-ban. Ezzel egyidejűleg kiderült, hogy Williamson, a testvériség brit születésű tagja néhány nappal korábban egy svéd televízióban kifejtette: szerinte "nem voltak gázkamrák", és azokkal a "revizionistákkal" ért egyet, akik azt állítják, hogy "200 ezer-300 ezer zsidó pusztult el a náci koncentrációs táborokban, de egyikük sem gázkamrában". A Williamson-interjú és a pápa intézkedése világszerte komoly felzúdulást okozott.