Együtt lobbiznak a visegrádiak

A visegrádi országok lakásügyben illetékes vezetői, valamint Románia és Bulgária megfigyelői a múlt héten két napon át Budapesten egyeztették álláspontjukat a 2007–2013-as időszakra vonatkozó kohéziós politikáról, a strukturális pénzkeret szabadabb felhasználásáról. A „lakásügyi miniszterek” konferenciája arra koncentrált, hogy a lakáskérdés minél teljesebb körűen jelenjen meg a most formálódó uniós jogszabályokban. A legfontosabb feladatok között határozták meg annak elérését, hogy a lakástámogatások jelenjenek meg az unió struktúrapolitikájában (Strukturális és Kohéziós Alapok). Előtérbe szeretnék helyezni annak vizsgálatát, hogy az energiahatékonysági direktíva miként hat a helyi lakáspiacra, s számos olyan konkrét problémát is közösen kívánnak felvetni Brüsszelben, amely nehezíti a strukturális támogatások lakáscélú felhasználását.

Ez utóbbi kérdésben azért kell összefogni, mert alapvető vélemény- és érdekkülönbség mutatkozik a régi és az újonnan csatlakozott tagországok között. A tagállamok egy része saját belügyeibe való beavatkozásnak értékelné, ha az unió szabályozni kívánná a kérdést. Indoklásuk szerint a lakásberuházások nem tekinthetők produktív beruházásoknak. Vagyis: nem generálnak további beruházást, így nem segítik elő a kohéziós politika céljainak megvalósulását, vagyis a régiók versenyképességének növelését. Sőt a lakásszektor jelentős forrásigénye miatt kimerítené a regionális politika pénzkeretét is – állítják.

Az újonnan csatlakozott országokban viszont a lakásszektorba való beruházásnak nagyon komoly struktúrapolitikai szerepe van, hiszen ezekben az országokban a lakótelepek a városi lakásállomány 20–40 százalékát adják, ezért elöregedésük a közeljövőben tömeges társadalmi problémát okozhat. Nem elhanyagolható érv az sem, a lakótelepek az energiahatékonyság révén hozzájárulnak a fenntartható fejlődés uniós dimenziójához, hiszen tömegközlekedéssel és távfűtéssel ellátott, kompakt városrészekről van szó.

Az új EU-tagok fellépésének köszönhetően a Strukturális és Kohéziós Alapok rendelettervezetében – története során először – megjelenik a lakásberuházások támogathatóságának lehetősége, azonban ez a lehetőség a szakértők szerint egyelőre meglehetősen szűkre szabott. Az energiahatékonyságot eredményező lakóépület-felújítások korlátozott mértékű támogatásának lehetőségével az Európai Parlament is egyetértett. A V4-ek és a csatlakozó országok miniszterei azonban ennél többet szeretnének. Nem értenek egyet az Európai Parlament korlátozó álláspontjával, miszerint az EU-támogatás kizárólag az energiahatékonyság javításához vehető igénybe. A meghatározás bármilyen további megszorítása ráadásul kizárna néhányat az igazán problémás területek közül (például a romákat érintő kifejezetten problematikus lakáshelyzet a nagy lakótelepeken, vagy a belvárosi negyedek problémái, ahol nem az energiahatékonyság a fő gond).

A mostani budapesti találkozó azért volt különösen fontos, mert októberben szakértői szinten lezárul a strukturális és a kohéziós alapokról szóló rendelet vitája.

A V4-ek Budapesten hangsúlyozták, el szeretnék érni, hogy a lakásberuházásokat az EU közvetlenül támogassa. Eddig erre még nem volt példa, hiszen a támogatások olyan célokra összpontosítottak, mint a közműépítés, a kis-és középvállalatok eszközvásárlása, a hulladéklerakók kiépítése, informatikai hálózatok létrehozása, útépítés, közterület-felújítás, képzési és átképzési programok megvalósítása. (eurohirek.hu)