Egy dunaszerdahelyi magyar, aki nem akar hazajönni Japánból

A Japánban lakó szlovákiaiak nagy része veszélyben érzi magát, és a hazautazás mellett döntött. Te maradsz?
A hazautazás lehetőségét jelenleg nem mérlegelem komolyan. Egyrészt azért nem, mert a most még potenciális életveszéllyel fenyegető észak-keleti Honsú résztől messze lakom, Kjúsú sziget Fukuoka városában. Noha közvetlenül a tenger mellett van a szállásom, ezen a területen úgy a földrengés, mint a pusztító cunamihullám előfordulása minimális. Szerintem nagyobb esélye van, hogy egy autó üssön el, amint naponta a munkahelyemre biciklizek és vissza. A fukusimai atomerőmű helyzete pedig kritikus ugyan, Kjúsút azonban egyelőre nem veszélyezteti.

Elég elkötelezettnek tűnsz. Mi köt Japánhoz?
Az idekerülésem nem kevés fáradozás, befektetett energia, több éves várakozás és szerencse árán sikerült. Komoly személyes és szakmai okaim is vannak, hogy ne siessek a hazatéréssel, amíg a közvetlen veszély  nem fenyeget. Doktoranduszi tanulmányokkal egybekötött kutatói munkát folytatok, és a barátnőm is ide valósi.

Menyire uralkodott el a lakosságon a pánik?
Tokiótól délre nem beszélhetünk pánikról. Viszont az emberek tartanak a sugárfertőzött élelmiszertől és zöldségtől, gabonától, ami a katasztrófasújtott vidékről származik.

Az átlagemberek hétköznapjait mennyire formálta át az atombaleset veszélye?
Fukuokában nem tapasztaltam változást, de a tőlem ötszáz kilométerrel északabbra levő Ószakában például hiánycikké kezd válni az elemlámpa, a szárazelemek, és a hordozható gázkályha (Japánban ez igen elterjedt).

Folyik valamilyen hivatalos felkészülés egy esetleges atomrobbanásra?
Egyelőre semmilyen erre vonatkozó információt nem tett közzé a japán kormány.

A földrengések elég gyakoriak japánban. Ehhez a helyiek állítólag eléggé hozzászoktak. Mennyire sikerül ez egy külföldinek?
Az ember, amíg nem él át nagyobb földrengést vagy nem fenyegeti őt közvetlenül, nem tud rá jól felkészülni szerintem. Igazából én is csak a napokban készítettem el az ivóvízből, tartós élelmiszerből, édességből stb. álló „túlélőcsomagomat”. Ez arra szolgál, hogy ha beüt a balszerencse és az ember a lakásán ragad, vagy pont ellenkezőleg, azt gyorsan elhagyni kényszerül, akkor legalább két vagy három napig húzza ki valahol. Aki már átélt pusztító erejű földrengést, mint a mostani március 11-i vagy az 1995-ös Nagy Hansin földrengés, az mindig félni fog.

Mik a terveid? Hazautazol, ha esetleg súlyosbodna a helyzet?
Egyelőre nem feltételezem, hogy annyira elfajulna a helyzet, hogy az komolyan veszélyeztesse az ittlétemet. Viszont ha már bizonyítottan és előre kiszámíthatóan várható lesz a veszély, én is menni kényszerülök majd.