Donald Tusk lengyel miniszterelnök új csapata

"A válságban csak az erős játékosok maradnak talpon" - érvelt egy sporthasonlattal Tusk, az egykori igazolt labdarúgó. Hangsúlyozta: az új kormány összehasonlíthatatlanul nagyobb kihívás előtt áll, mint elődje.

Felmerül a kérdés, lehet-e új kormányról beszélni egyáltalán, ha annak csaknem fele nem változott, s több kulcsminisztérium - a gazdasági, pénzügyi, külügyi, nemzetvédelmi tárca - gazdája ugyanaz maradt. Másfelől képes lesz-e erős országot építeni az a kormány, amelyben az új tagok többsége viszonylag kevés tapasztalattal rendelkező fiatal ember. A Gazeta Wyborcza "a szép negyvenesek kormányának" nevezte a kabinetet. Maga a miniszterelnök is említette, hogy Lengyelország történetének legfiatalabb kormányát vezeti. Ez egyrészt azt jelenti - írta a lengyel lap -, hogy Tusk súlyt helyez az imázsra, másrészt azt jelzi, hogy 1989 óta még egyetlen lengyel kormányfőnek sem volt ekkora hatalma. Igaz, talán egyiknek sem kellett ilyen nehéz időkben kormányoznia, mint éppen neki.

A kabinet összetétele még Tusk pártja, a Polgári Platform (PO) képviselőit is meglepte. Az infrastrukturális minisztériumot (most másképp nevezik) egy politológus, választási kampányszakértő, Slawomir Nowak irányítja. Jaroslaw Gowin filozófiatörténész vezeti az igazságügyi tárcát, a szép fiatal sportminiszternő, Joanna Mucha korábban egészségügyi területen dolgozott  - kinevezésével Tusk a 2012-es labdarúgó Eb lengyel arcát akarja megjeleníteni -, Marcin Korolec környezetvédelmi miniszter inkább gazdasági szakember, és a mindössze 30 éves Wladyslaw Kosiniak-Kamysz munkaügyi miniszteri kinevezése is meglehetősen bátor döntésnek tűnik. A Baloldali Demokratikus Szövetségből (SLD) nemrég a PO-ba átigazolt Bartosz Arlukowicz feltehetően politikai alku eredményeként kapta meg az egészségügyi miniszteri széket. Folytatnia kell a szejm elnökévé avanzsált Ewa Kopacz által elindított egészségügyi reformot, amely ellen SLD-képviselőként még hevesen küzdött.

Tusk "lökhárító kormánynak" nevezte kabinetjét, és azt is mondta, hogy egyetlen minisztere sincs bebiztosítva négy évre: aki nem felel meg, búcsúzhat posztjától. Kijelentette, hogy a szakértői kormány fikció, a szakértők arra valók, hogy tanácsaikkal segítsék a kormányt.
Az ellenzék viszont úgy látja, hogy politikai kinevezettek kerültek a miniszteri székekbe, s a kiválasztásnál sokszor PR- és marketing szempontok döntöttek, miközben a nehéz időkben tapasztalt szakemberekre lenne szükség.
Megfigyelők szerint az új kormányban nincsenek erős, autonóm személyiségek. Az egyetlen politikus, aki Tuskkal azonos "súlycsoportban" van - a szejm eddigi elnöke, Grzegorz Schetyna - nem került be a kormányba. Őt a miniszterelnök "partvonalra tette", valószínűleg azért, mert - mint Tusk korábban maga mondta - "a párton belüli ellenzék vezetőjének szerepére aspirált". 

Tuskon kívül a kormányban igazán erős egyéniségnek szakértők szerint csak a kisebbik koalíciós partner, a Lengyel Parasztpárt (PSL) elnöke, Waldemar Pawlak miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter mondható. A koalíciós partnerek viszonya azonban másmilyennek ígérkezik, mint eddig. Tusk a szejmben kimondatlanul számít az SLD és Palikot Mozgalmának támogatására, ezért igyekszik lazítani a vezető kormánypárt és a parasztpárt kötelékén. Ez lehet a magyarázata, hogy nem akar formális koalíciós szerződést kötni. Álláspontja szerint a régi szerződés elegendő, s nincs szükség annak kiegészítésére sem.

Máris kitapintható bizonyos feszültség a koalíciós partnerek között. A tervezett reformok között van a kötelező egészségbiztosítás és a többi vállalkozóra érvényes jövedelemadó bevezetése a mezőgazdasági termelők számára és önálló társadalombiztosítási hivataluk (KRUS) fokozatos megszüntetése, a gazdák átirányítása az egységes tb-rendszerbe. A PSL ezt ellenzi. A 2007-es koalíciós szerződésben még az állt, hogy fenn kell tartani a KRUS-t. Nem tudni, hogy ezeket a miniszterelnöki expozéban bejelentett, sok szempontból körvonalazatlan mezőgazdasági reformokat a koalíciós partnerek milyen mértékben egyeztették egymással, egyáltalán történt-e bármilyen egyeztetés.

Méltatlankodik a katolikus egyház is amiatt, hogy Tusk közölte: a kormány a papok és szerzetesek nyugdíj-privilégiumainak elvételét tervezi, ha szükséges, a Szentszék és Lengyelország közötti konkordátum módosításával. Józef Kloch püspökkari szóvivő szerint ez félreértés: az egyházi személyek 1989 óta az általános tb-rendszerben vannak, csak egy kisebb részük tb-járulékát fizetik az állam által dotált Egyházi Alapból. Ennek megszüntetéséről az egyház kész tárgyalni, ehhez viszont nincs szükség a konkordátum módosítására - mondta.

A nem létező egyházi nyugdíj-privilégiumok felemlítésével Tusk alighanem az antiklerikális Palikot Mozgalma felé akart gesztust gyakorolni, miután a szejm üléstermében lévő feszület ügyében - Palikot ennek eltávolítását követeli - már a mozgalom ellenében foglalt állást.

Lengyelországban három évig nem tartanak semmilyen választást. A kormányzó erők és a társadalom nagyobb része is tudatában van annak, hogy a reformok elodázhatatlanok, elmaradásuk olyan helyzetbe hozhatja az országot, amilyenbe már több európai uniós ország került. Ha sikerül a reformokat keresztülvinnie és a válságot elkerülnie, Tusk történelmi tettet vihet végbe.