Bush váratlan hangnemváltása

Bújócska Merkellel a Meseberg kastély parkjábanSITA/AP-felvételHozzátette azonban: az Irakkal kapcsolatos elhallgatott sztorik egyike az, hogy az USA nagyon is vizsgálta a diplomáciai lehetőségeket, és diplomáciai módszerekkel akarta megoldani az iraki fegyverzet feltárásának és leszerelésének ügyét. A The Times kommentárja szerint Bush hangnemváltásának legfeltűnőbb eleme az, ahogy a legszorítóbb nemzetközi ügyekről beszél.

Németországban – ahová kedden délután érkezett, és ahonnan tegnap délután már tovább is utazott Rómába – Bush nem zárta ki az iráni válsággal kapcsolatos katonai megoldást sem, de a diplomácia elsődlegességét hangsúlyozta. A német kancellárral folytatott tárgyalásokat követő sajtóértekezleten, a Berlin közelében fekvő Meseberg kastélyban Bush hangoztatta: Teherán csakis akkor kerülhet ki a nemzetközi elszigeteltségből, ha felhagy az urándúsítással. Az amerikai állásponttal ellentétben An?gela Merkel kizárólag a diplomáciai megoldás mellett foglalt állást. Nem tartotta kizártnak ugyanakkor, hogy Teheránnal szemben további nemzetközi szankciókra lesz szükség. A kancellár asszony értékelése szerint a tárgyalások, illetve az Iránra gyakorolt diplomáciai nyomás korábban is eredményhez vezetett. Hozzátette, az új szankciók esetleges életbe léptetése előtt előbb a korábban elhatározottakat kell következetesen érvényesíteni.

A lehetséges új szankciókkal kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy azokat szükség esetén a BT-ben – Oroszország és Kína támogatásával – kell elfogadni. Azok ugyanis csak akkor lehetnek valóban hatékonyak, ha minél szélesebb körű támogatást élveznek. Merkel csupán lehetőségként vetette fel, hogy az EU – egyebek között a bankszektor területén – külön Irán elleni szankciókat foganatosítana.

Hírügynökségi jelentések szerint Bush felszólította Merkelt, Németország vessen véget az Iránnal folytatott kereskedelemnek.

Afganisztánnal kapcsolatban Bush és Merkel a nyilatkozatok szerint elásta a csatabárdot. Bush ezúttal egyáltalán nem említette a német szerepvállalás növelésével kapcsolatos korábbi követeléseket, ezzel szemben háláját fejezte ki az afganisztáni demokrácia szilárdításához, valamint az újjáépítéshez nyújtott német hozzájárulásért. Teljes volt az egyetértés a Közel-Kelettel kapcsolatban, s mind az amerikai elnök, mind német vendéglátója a további béketárgyalások, illetve az önálló palesztin állam megteremtése mellett emelt szót. Irakkal kapcsolatban Bush kiállt a háború megindítására vonatkozó – s Németországban is bírálatokat kiváltó – korábbi döntése mellett, hozzátéve, hogy a helyzet stabilizálásához szükség van az amerikai katonai jelenlétre.

A mesebergi megbeszéléseken német sürgetésre szó volt a klímaváltozás elleni harcról, s ezzel összefüggésben a fejlett ipari országokat és Oroszországot tömörítő G8-csoport közelgő, Japánban tartandó csúcstalálkozójáról. A konkrét környezetvédelmi kötelezettségvállalásokat mindeddig elutasító amerikai elnök a csúcstalálkozóra a hosszabb távú célok tekintetében engedményeket ígért.

Az elmúlt időszakban nem mindig felhőtlen német–amerikai kapcsolatok mérlegét megvonva Merkel a búcsúzó Bush előtt baráti, közvetlen és konstruktív viszonyról beszélt, kiemelve, hogy ez magában foglalta a nézeteltérések őszinte megvitatásának lehetőségét is. (MTI, SITA, ú)