Budapesten is bemutatták Csáky legújabb kötetét

A felvidéki magyar politikai életben több mint két évtizede jelen lévő, 1998 és 2006 között Szlovákia miniszterelnök-helyetteseként is tevékenykedő Csáky Pál Csend és lélek kötetével először múlt csütörtökön, a pozsonyi bemutatón ismerkedhetett meg az olvasóközönség.     A külügyi államtitkár lírai és szociográfiai szemléletűként írta le a felvidéki magyarság helyzetéről szóló kötetet, felidézve egy korábbi Csáky-könyv, a Hullámvasút 2010 tavaszi budapesti bemutatóját, az akkori szlovákiai politikai választásokat és következményeit, amikor a Magyar Koalíció Pártja (a mai Magyar Közösség Pártja) nem jutott be a szlovákiai törvényhozásba.      "Nem éppen jókedvű a felvidéki magyarság, és ez már 2010 óta tart" - mondta Németh Zsolt, hozzátéve, hogy a felvidéki magyar politikai életet jellemző, családokat is "kettévágó" megosztottság "mélyen benne van a felvidéki magyar politikában".     Az államtitkár szerint Csáky Pál kereszténydemokrata politikusként nem politikai ellenfelei támadásával foglalkozik, hanem  "a jó példa felmutatásával igyekszik a lelket erősíteni és a választ megtalálni" a magyar közösséggel kapcsolatos kérdésekre.     Csáky Pál írásairól, közírói magatartásáról azt mondta: nem akar egy olyan generáció része lenni, amely "szó nélkül feltartja a kezét, megadja magát a kornak, és eltűnik".     A Kárpát-medence négy nagyobb magyar közössége, a kárpátaljai, az erdélyi, a délvidéki és a felvidéki közül mintha lelkileg a felvidéki állna a legrosszabbul - mondta, hozzátéve, hogy "ez ellen kell mondani, tenni, élni". Hangsúlyozta, hogy az autonómia a magyar közösség társadalmi megmaradásának garanciája. Mivel a szlovák politika elutasítja az autonómia szót, helyette az "önkormányzati formák" fogalmát használják.