Brit kormányforrás: "Cameron nem mondott ilyesmit"

A német hetilap forrásai szerint a konzervatív párti brit miniszterelnök a keddi EU-csúcson azt mondta Angela Merkel német kancellárnak, hogy Juncker megválasztása "olyan mértékben destabilizálná" a brit kormányt, hogy előre kellene hozni a brit EU-tagság sorsáról már korábban megígért népszavazást. Cameron állítólag hozzátette azt is, hogy "az 1980-as évekből itt maradt" emberekkel nem lehet megoldani a következő öt év problémáit.    A BBC azonban vasárnap név nélkül idézett egy magas rangú brit kormányilletékest, aki kijelentette: a Spiegel által írtak "nem emlékeztetnek" az EU-találkozón elhangzottakra, és a brit miniszterelnök "egyébként sem mondana ilyesmit".    David Cameron tavaly jelentette be, hogy ha a Konzervatív Párt kormányon marad a 2015 májusában esedékes parlamenti választásokon, Nagy-Britanniában 2017-ig népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét az Európai Bizottsággal. A brit választók ennek eredménye alapján döntenének arról, hogy az unión belül vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.    A London által tervezett tárgyalások egyik központi eleme az Európai Unión belüli munkaerőmozgás jelentős szigorításának igénye.    Az azonban eddig sem volt titok, hogy a brit kormány nem tartja alkalmas jelöltnek az Európai Bizottság élére a Londonban túlzottan "föderalistának" tekintett Junckert. A Financial Times minap közölt értesülése szerint Cameron nemrégiben, kabinettagjai körében "teljesen elfogadhatatlannak" nevezte a luxemburgi politikus jelölését a bizottság elnöki tisztségére, és telefonos kampánnyal próbálja több uniós társállam vezetőjét rávenni Juncker megválasztásának megakadályozására.    Londoni stratégiai elemzők legutóbbi értékelése szerint e jelentős ellenállás miatt valószínűtlen, hogy Juncker elnyerheti az Európai Bizottság elnöki tisztségét.    Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport szakértőinek minapi tanulmánya szerint a lehetséges kiút a vitából az, hogy Juncker nem az Európai Bizottság, hanem Herman Van Rompuy utódjaként az Európai Tanács elnöke lesz.    Az Eurasia elemzői Junckernél valószínűbb jelöltnek tartják az Európai Bizottság elnöki posztjára Christine Lagarde-ot, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatóját, Enda Kenny ír kormányfőt, Pascal Lamy korábbi EU-biztost, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) volt vezetőjét, vagy Donald Tusk lengyel miniszterelnököt.