Bevándorlást megnehezítő jogszabály Németországban

A német törvényhozás által szeptemberben jóváhagyott törvény általában véve javít az országba érkező menedékkérők helyzetén, ugyanakkor azáltal, hogy úgynevezett biztonságos származási országnak minősíti Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát, megnehezíti az innen való bevándorlást. Ennek révén ugyanis az eddiginél jóval gyorsabban elbírálható az ezekből az országokból érkező menedékkérők ügye, ami a gyakorlatban elsősorban azt jelenti majd, hogy gyorsabban visszatoloncolják a három államból érkező menedékkérők tízezreit, akinek soraiban jelentős arányban vannak a szinti és roma közösség tagjai.

A nemzetközi jog szerint azok számítanak biztonságos származási országnak, ahol a hatalom nem teszi ki üldöztetésnek, kínzásnak vagy embertelen és megalázó bánásmódnak az állampolgárokat vagy azok egy csoportját. Berlin szerint az érintett államokban ugyan hátrányos megkülönböztetés éri a szinti és roma közösség tagjait, de ez nem jelenti azt, hogy az Európai Unió menekültügyi szabályai alapján nem biztonságos országok.

"Ha eleget tettünk humanitárius felelősségünknek a valóban védelemre szorulók felé, egyúttal gondoskodnunk kell arról is, hogy a védelemre nem szorulók a lehető legrövidebb ideig tartózkodjanak Németországban" - mondta Tomas de Maziére belügyminiszter a törvénnyel kapcsolatban csütörtökön.

Tavaly 127 023 menedékkérelmet regisztráltak Németországban, ami 14 éve a legmagasabb szám és 64 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest. Ez egyúttal azt jelenti, hogy az EU-ba érkező menedékkérők 27 százalékát Németországnak kell ellátnia, ami messze a legnagyobb részarány.

A menedékjogért folyamodók körében kiemelkedően magas a Szerbiából, Bosznia-Hercegovinából és Macedóniából érkezők aránya. A származási ország szerinti rangsort Szerbia vezeti éves szinten 40 százalékos emelkedést jelentő 18 001 kérelemmel, és a másik két ország is az első tíz között szerepel.

Az elutasított kérelmek aránya viszont e három ország körében meghaladja a 99 százalékot, vagyis a Nyugat-Balkán EU-n kívüli régiójából érkezők közül szinte senki nem kap menedékjogot Németországban. Az új szabály tovább rontja a kérelmek kedvező elbírálásának esélyét.

A reform egy másik fontos eleme a menedékkérők helyben lakási kötelezettségének lazítása. Eddig a menedékkérő az ügyének elbírálásáig köteles volt ott tartózkodni, ahol a hatóságok elhelyezték, az új szabály szerint viszont három hónap után szabadon mozoghat az országban. Lazítottak a munkavállalás feltételein is, a reform értelmében már csak az első három hónapban tilos munkát vállalni, és csak az első 15 hónapban érvényes az a szabály, hogy menedékkérő kizárólag akkor kaphat meg egy munkát, ha nincs német vagy uniós állampolgár jelentkező.