Az újak jól használták ki az uniós forrásokat

Brüsszel. Az Európai Unió új tagországai a várakozásokhoz képest jobban használták ki az uniós forrásokat – derül ki az Economist Intelligence Unit (EIU) legújabb vizsgálatából. A forrásoknak az unióba való belépéstől számított igénybevételét vizsgáló EIU szerint az új tagországok gyorsabban és szakszerűbben választották ki a megfelelő fejlesztési projekteket, mint a szintén forrásokra jogosult Dél-Olaszország vagy Görögország egyes térségei.

Ausztriának két évbe tellett, amíg a Brüsszelből érkező források felhasználását lendületbe hozta, Spanyolországban, Portugáliában ez a folyamat csaknem nyolc évig tartott, Lengyelországnak viszont sikerült a 2004-re rendelkezésre álló teljes pénzalapot igénybe vennie. Görögországnak 1993 és 1999 között a támogatásra szánt brüsszeli pénzek 45 százalékát sikerült csak felhasználnia, a megfelelő projektek kiválasztásának nehézségei miatt.

A tíz új EU-tagország közül Észtország az uniós fejlesztési pénzek leghatékonyabb felhasználója: 2006-ig összesen 829 millió eurót (a GDP 3,5 százaléka) használ fel. Az EIU tanulmánya szerint a projektekről adott széles körű tájékoztatás révén sikerült sok jó fejlesztési tervet kiválasztani. Érdekes, hogy a kilencek közül a leggazdagabb Szlovénia bizonyult a leggyengébb forrásfelhasználónak. A regionális hatóságokat nem vonták be a projektek kiválasztásába, emiatt a folyamat lassú volt. Összességében 2006-ig Szlovénia 783 millió euróhoz jut Brüsszelből, ami a GDP 1 százaléka.

A projektkiválasztás regionális infrastruktúrájának hiánya gondot okozott Szlovákiában is, amely 2,1 milliárd eurót (a GDP 2,5 százalékát) fordíthatja fejlesztésre brüszszeli forrásokból. Lengyelország esetében számítottak a szakértők a forrásfelhasználás legnagyobb gondjaira, ezzel szemben az EIU szerint „elég hatékonyak” voltak e tekintetben a lengyelek. Az ország 2006-ig 15 milliárd euróhoz (a GDP 2,8 százaléka) jut. Kulcskérdés, hogy a kiválasztott projektek az EU-szakértők értékelésének megfelelően valósulnak-e meg. Magyarország (3,7 milliárd euró; a GDP 1,7 százaléka) és Csehország ( 3,1 milliárd euró; a GDP 1,3 százaléka) egészében véve jól használta ki a lehetőségeket.

A szakértők azt is jelezték, hogy az új tagországoknak előreláthatólag sokkal rövidebb felzárkózási idő áll majd a rendelkezésükre, mint annak idején a régi tagországoknak, ĺrországnak, Görögországnak, Spanyolországnak. Ez utóbbiak több (hétéves) pénzügyi perióduson át részesedtek az EU strukturális és kohéziós alapjaiból, míg az új tagországok 2013-tól már várhatóan változó rendszerben juthatnak a támogatásokhoz. Az EU-nak akkor már – a Balkán szegényebb országainak, esetleg Törökországnak a csatlakozásával – más fejlesztési súlypontjai lesznek.