Az EP állásfoglalásban ítélte el az emberi jogok megsértését Kazahsztánban

Kazahsztánban az üzemanyag árának meredek emelkedése miatt robbant ki kormányellenes tüntetéshullám január elején, a megmozdulások sokak halálával járó erőszakba torkollott.

Az EP 589 szavazattal, 35 ellenszavazat és 47 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásában felszólította a kazah kormányt, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, továbbá azonnal engedje szabadon az önkényesen fogva tartott tüntetőket és aktivistákat.

Az EP-képviselők elítélték Kaszim-Zsomart Tokajev elnök szerintük uszító retorikáját, különösen azt, hogy az elnök a tüntetőket „terroristának” nevezte. Az EP arra szólította fel a kazah hatóságokat, hogy tartózkodjanak attól, hogy a terrorizmus „kifejezés túlságosan tág értelmezése alapján” emeljenek vádat bárki ellen, és tegyenek különbséget a békés tüntetők és azok között, akik erőszakot alkalmaztak, és ezzel a nemzetközi normák szerint bűncselekményeket követtek el.

Az uniós parlament „megfelelő nemzetközi vizsgálatot” vár a kazah nép ellen elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, és arra szólította fel a kazah kormányt, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt hozzon létre állandó munkacsoportot annak felderítésére, hogy a zavargások külföldi beavatkozás vagy belső hatalmi harcok eredményei-e, és kezelje azok kiváltó okát.

Az EP csütörtökön további két, emberi jogokkal foglalkozó állásfoglalást fogadott el. A hongkongi helyzettel foglalkozóban a 2022-es pekingi téli olimpia diplomáciai és politikai bojkottjára szólítottak fel, a Szudánnal kapcsolatos jelentésben pedig a polgári kormányzásról szóló tárgyalásokat sürgettek.