Athén későn küldte új reformprogramját

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

A lapzártánk után véget ért rendkívüli csúcs oka, hogy az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank által Görögországnak nyújtott támogatási csomag június 30-án lejár, s ugyanezen a napon esedékessé válik egy 1,6 milliárd eurós görög törlesztési kötelezettség az IMF felé. Ez utóbbit Athén nem tudná teljesíteni, így az államcsődöt csak akkor kerülheti el, ha a hitelezői trojka folyósítaná neki a mentőcsomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét. Ez utóbbira a trojka csak akkor hajlandó, ha a görög kormány vállalja, hogy hiteles és fenntartható gazdasági szerkezeti reformot valósít meg, és fokozatosan kivezeti a bőkezű kiegészítéseket a nyugdíjrendszeréből, valamint egységesebbé teszi és emeli az áfarendszerét. Megállapodás hiányában az ország fizetésképtelenné válhat, ami megkérdőjelezné eurózóna-tagságának – sőt, talán EU-tagságának is – a fenntarthatóságát. Athén 2010 óta mintegy 320 milliárd euró értékben kapott mentőcsomagokat.

Görögország hitelezői megkapták az athéni kormány legutóbbi megállapodási javaslatait az államcsőddel fenyegető görög adósságválság ügyében (Alekszisz Ciprasz miniszterelnök vasárnap tett új javaslatot a törlesztési válság megoldására), és az előterjesztés jó tárgyalási alapot jelent – közölte a tanácskozás előtt Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök kabinetfőnöke. Martin Selmayr annyit fűzött hozzá: „nehéz szülés” volt az új görög javaslatcsomag formába öntése. Brüsszeli tisztségviselők is úgy nyilatkoztak, Görögország az utolsó pillanatban ésszerű javaslatokat terjesztett elő. Azonban óvatosságra int Angela Merkel német kancellár, aki szerint nem valószínű, hogy az euróövezeti csúcsértekezleten hivatalos döntés születik a görög segélycsomag ügyében. Merkel szerint Athén még mindig adós azokkal a szükséges reformokkal, amelyek a második segélyprogram lezárásának előfeltételét jelentik. Görögország számára példaként említette Spanyolországot, Portugáliát és Írországot, emlékeztetve: a három ország az uniós pénzügyi segítség nyomán ismét saját lábára állt. Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke, holland pénzügyminiszter arról beszélt a szakminiszterek tegnapi ülése előtt, hogy a legújabb görög javaslat nagyon későn érkezett, ezért egyelőre lehetetlen végleges értékelést adni róla. A megállapodás feltétele, hogy a javaslatokat mindhárom hitelező intézmény, az euróövezet, az IMF és az Európai Központi Bank is elfogadja. Az egyik vezető londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics tegnapi helyzetértékelésében kiemelte: a görög adósságállomány 50%-os leírására is szükség lehet ahhoz, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért görög államadósság-ráta kezelhető méretűre csökkenjen. Ám nem biztos, hogy egy ilyen mértékű adósságleírás összeegyeztethető lenne Görögország euróövezeti tagságának további fenntartásával.