A változás szelét hozta az elmúlt év Indiában

Tavasszal, a világtörténelem eddigi legnagyobb, öt héten át tartó parlamenti választásán a kenyerét kezdetben teaárusként kereső Narendra Modi vezette Bháratija Dzsanata Párt (BJP, Indiai Néppárt) és szövetségesei kényelmes többséget, 282 mandátumot szereztek az 543 tagú törvényhozásban, történetének legsúlyosabb vereségét mérve az addig irányító Indiai Nemzeti Kongresszusra (INK).

A népe számára jobb időket ígérő, az infrastruktúra fejlesztését zászlajára tűző, valamint az infláció és a korrupció ellen hadat üzenő Modi beiktatása másnapján, Újdelhiben az ősi rivális Pakisztán miniszterelnökét fogadta, aki történelmi alkalomnak nevezte látogatását a két ország kapcsolatainak rendezése szempontjából. Az indiai vezető a hazája ellen Pakisztánból szervezett terrortámadások megakadályozására kérte Navaz Sarifot, aki országában júniusban hadjáratot indított a szélsőségesek ellen, és bár adódtak sikerek e téren, azokat a tálib felkelők decemberben egy pesavari katonai iskola elleni, közel másfélszáz ember halálát okozó támadással torolták meg. A tragédia hírére Modi elsők között ítélte el a szélsőségesek brutalitását.

A terrorizmustól való félelemre a szomszéd lázadóin túl okot ad Újdelhinek az is, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet szeptemberben bejelentette új szárnyának megalakulását az indiai szubkontinensen.

A vegetáriánus és naponta jógázó Modi által megjelölt feladatok közül a szélsőségesek elleni küzdelemnél többet nyom a latban a roskadozó infrastruktúra fejlesztése és a munkahelyteremtés, méghozzá ígérete szerint évi 10 millió állás létrehozása. Az ambiciózus célok elérése végett az indiai kormányfő csúcsra járatta idén a diplomácia gépezetét. Első jelentős külföldi útja Japánba vezetett, ahol a szintén nacionalista és nemrég újraválasztott Abe Sindzó kormányfővel a kínai erőfitogtatás árnyékában a katonai kapcsolatok megerősítéséről és az Indiába irányuló japán befektetések megduplázásáról állapodtak meg. A tervek szerint Tokió a következő öt évben 33 milliárd dollárt fektet be a világ második legnépesebb országában, továbbá félmilliárd dollárt nyújt az infrastruktúra fejlesztésére. Kína sem maradt le az ország fejlődése szempontjából fontos partnerek listájáról, és még szintén szeptemberben, Hszi Csin-ping személyében 8 év után először tett látogatást Indiában kínai államfő. Bár a tárgyalásokat határincidens árnyékolta be (több száz kínai katona hatolt be rövid időre a vitatott hovatartozású Arunácsal Prades indiai szövetségi állam területére), Peking a gazdasági kooperáció javítása részeként 20 milliárd dolláros befektetést irányzott elő Indiában ipari parkok létesítésére és infrastruktúrafejlesztésre.

Gazdasági, továbbá terrorellenes együttműködésről tárgyalt Modi még szeptemberben a washingtoni Fehér Házban is, ahol Barack Obama amerikai elnök látta őt vendégül. A vizit azért is bírt különösen nagy jelentőséggel, mert az indiai vezető vízumkérelmét az Egyesült Államok egy évtizede még elutasította, mert az akkor Gudzsarát állam főminisztereként szolgáló Modit hibáztatta a térségben 2002-ben kitört, több mint ezer muszlim életét követelő zavargásokért még az után is, hogy az indiai igazságszolgáltatás ejtette a politikus ellen emelt vádakat.

A diplomácia terén Vlagyimir Putyin orosz elnök decemberi újdelhi látogatása tette fel a pontot az i-re, ennek keretében több milliárd dollár értékben 25 megállapodást írtak alá a felek katonai technológiáról, kereskedelemről, földgázról és atomenergiáról. Utóbbival kapcsolatban Moszkva vállalta, hogy hosszú távon húsz újabb atomreaktort épít a dél-ázsiai államban.

India 2014-ben nemcsak a külkapcsolatok építésében bizonyult aktívnak, hanem az élet más területein is. Megváltozott például az ország közigazgatási felosztása: délen Telengana néven megalakult India 29. szövetségi állama. Az év másik nagy szenzációja, hogy szeptember 24-én Mars körüli pályára állt egy indiai űrszonda, amivel Újdelhi betört a vörös bolygót kutató országok elitklubjába, s az első olyan állammá vált, amelynek elsőre sikerült végrehajtania egy marsi űrmissziót.

Az űrből nézve nem látszik, hogy India a világ egyik legpiszkosabb országa, Modi azonban elhatározta: meg akarja változtatni ezt a negatív képet hazájáról. Októberben kezébe seprűt véve indította el öt évre szóló nagytakarítási kampányát, amelynek célja a közterületek mellett az ország legszentebb folyójának, a Gangesznak a megtisztítása. A kezdeményezéshez kapcsolódik nagyszabású nyilvánosillemhely-építési terve is. Utóbbi arra hivatott, hogy szűnjön meg teljesen a szabad ég alatti vécézés, amely a közel 1,3 milliárdos lakosság majdnem felét érinti, ráadásul a védtelen nők számára még kockázatos is a potenciális nemi erőszaktevők miatt.

Bár Modi az utóbbi évek csoportos nemi erőszakcselekményei nyomán a gyengébb nem tagjainak fokozott védelme mellett emelt szót, továbbra is rendre előfordulnak ilyen esetek. A legutóbbi incidens decemberben történt: az amerikai Uber utazásmegosztó szolgáltatás egyik sofőrje megerőszakolta utasát, aminek nyomán betiltottak minden internetes taxis vállalatot Indiában. Szintén nők estek áldozatul az ország vitatott családtervezési programja részeként végrehajtott sterilizációs műtéteknek: novemberben Csattiszgahr államban legalább 15-en haltak bele a beavatkozásba. A történtekért a pár óra leforgása alatt több mint 80 operációt elvégző sebész mellett a műtötteknek felírt szennyezett antibiotikumot tették felelőssé.