A "valaha volt legundokabb" vitában csapott össze Clinton és Trump

A vita előtt másfél órával a republikánus jelölt, Donald Trump meglepetésszerű sajtóértekezletet tartott, amelyen négy nő társaságában jelent meg. Hárman közülük azt állították, hogy Bill Clinton volt elnök szexuálisan zaklatta őket, a negyedik pedig elmondta, hogy 12 éves korában megerőszakolták, és az erőszaktevő ügyvédje Hillary Clinton volt, aki a tárgyaláson a szemébe nevetett. "Lehet, hogy Donald Trump csúf dolgokat mondott nőkről, de Bill Clinton megerőszakolt, Hillary Clinton pedig megfenyegetett engem" - jelentette ki egyikük, Juanita Broaddrick. A négy nő közül három ott volt az elnökjelölti vitán is.

Trump rács mögé küldené ellenfelét

Érkezésekor a két elnökjelölt nem fogott kezet egymással, és a 90 perces vitában egyikük sem spórolt a személyeskedő támadásokkal. Kölcsönösen lehazugozták egymást, Trump szerint vetélytársa "szíve tele van gyűlölettel", mert a republikánus szavazókat "szánalmasaknak" nevezte, mire Clinton leszögezte: neki Trumppal van vitája, nem a támogatóival. Egy ponton leszögezte, hogy Trump kampánya éppen szétrobbanóban van, republikánus ellenfele pedig "ördögnek" nevezte őt.

Trump a vita elején bocsánatot kért a nőkről tizenöt éve mondott - pénteken nyilvánosságra került - szavaiért. Clinton azonban nem hagyta annyiban, azt vágta oda, hogy ezek a mondatok nagyon is pontosan kifejezik, kicsoda is valójában Donald Trump. Kisebb vita bontakozott ki, hogy kinek és miért is kellene bocsánatot kérnie. Trump szerint Clintonnak volna oka rá, mégpedig a több mint 30 ezer eltűnt elektronikus leveléért, amelyet külügyminisztersége idején a magánszerveréről küldött, illetve oda kapott. Trump azt ígérte, ha ő lesz az elnök, vizsgálatot indíttat az e-mailek ügyben, és közölte: ha ő irányítaná az országot, Clinton már börtönben lenne.

Clinton: Trump csak a hozzá hasonló gazdagokat segítené

A két elnökjelölt az amerikaiak számára két fontos kérdésben, az egészségbiztosítási törvény és az adópolitika ügyében is kifejtette álláspontját.

Clinton nem tagadta, hogy az egészségbiztosítást mindenkire kiterjesztő, úgynevezett Obamacare törvényen van mit javítani, de azt mondta, hiba volna ezért elsöpörni az egészet, és mindent elölről kezdeni. Trump viszont az egész törvényt katasztrofálisnak mondta, és a visszavonását ígérte, arra hivatkozva, hogy túl drága és jövőre már finanszírozhatatlan lesz. 

Az adóügyekről szólva Clinton megismételte, hogy a középosztályt erősítő adópolitikát folytatna. Trump adójavaslatai csak a hozzá hasonló gazdagokat segítenék - tette hozzá.

Az amerikai társadalmi kérdéseket jelentősen befolyásoló legfelső bírósági kinevezésekről a vita vége felé esett szó.

A szövetségi legfelső bíróság az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét tölti be, a főbírák kinevezése politikai viták tárgya. Antonin Scalia, konzervatív főbíró tavaszi halála óta még nem neveztek ki új főbírót.

Hillary Clinton leszögezte: Obama elnök jelöltje, Merrick Garland kiváló bíró. Álláspontja szerint a szövetségi legfelső bíróság rossz irányba halad, és ő azt szeretné, ha az új főbíró az abortuszt és a melegek jogait is támogatná. Donald Trump úgy fogalmazott: ő Scalia köreiből, vagyis konzervatív bírók közül jelölne új főbírót.

Trump iszlamofóbiája is szóba került

Az Egyesült Államokban fontos belpolitikai kérdés a bevándorlás, kivált az illegális bevándorlás ügye. Ez így, közvetlenül nem merült fel, de az egyik vendég felvetette az iszlamofóbia kérdését, amire Clinton és Trump is kifejtette már ismert álláspontját. Clinton emlékeztetett arra, hogy muszlim közösségek már Lincoln elnöksége idején is éltek Amerikában, és jelezte, nem ért egyet Trump korábbi kijelentésével, amely szerint fel kellene függeszteni a muszlim vallásúak befogadását. Ez nem volt bölcs javaslat és veszélyes is, állította Clinton, mert ellentétes az amerikai társadalom értékrendjével, másrészt gyarapítaná az iszlám vallás nevében fellépő terroristák szimpatizánsainak táborát. 

Donald Trump viszont kitartott amellett, hogy az Egyesült Államokba ellenőrizetlenül érkeznek bevándorlók, Szíriából is. "Fogalmunk sincs, kik jönnek Szíriából" - hangoztatta, és ismét az erőteljes határellenőrzést szorgalmazta. A republikánus elnökjelölt nehezményezte, hogy szerinte Clinton a nyitott határok híve és amnesztiával "kezelné" az illegális bevándorlást.

"Nem vagyok az oroszok embere"

A második elnökjelölti vitán is megkerülhetetlen volt Oroszország vélt szerepe és befolyásolási kísérlete az amerikai választási folyamatban, valamint Moszkva szerepvállalása a szíriai konfliktusban.

Hillary Clinton ismét azt mondta, hogy a róla szóló kínos információk kiszivárogtatása mögött Moszkva áll, amely nem őt szeretné a Fehér Házban látni. Trump pedig ismét leszögezte, hogy nem tudja, ki áll a kiszivárogtatások hátterében, lehet, hogy Moszkva, lehet, hogy nem, de leszögezte: ő nem az oroszok embere.

TÖRTÉNELMI TÉVÉVITÁBAN CSAPOTT ÖSSZE CLINTON ÉS TRUMP

Mindazonáltal, amikor a szíriai helyzetről, annak esetleges megoldásáról esett szó, Trump azt mondta: nem kedveli Aszad szíriai elnököt, de Moszkvával és Teheránnal együtt mégiscsak eredményesen harcol az Iszlám Állam terrorszervezete ellen. Ez pedig azért lehetséges, mert Amerika gyönge - tette hozzá. Amikor azonban a műsorvezető a Szíriával kapcsolatos stratégiájáról kérdezte, Trump nem válaszolt, annyit mondott, hogy katonai tanácsadóival rendszeresen megvitatja ezt a kérdést. Hillary Clinton pedig közölte: nem küldene amerikai szárazföldi csapatokat Szíriába, helyette megfontolná a kurdok felfegyverzését.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"250002","attributes":{"alt":"","author":"TASR/AP-felvétel","class":"media-image","style":"width: 600px; height: 396px;","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]

A "valaha volt legundokabb" vita

Az első értékelések szerint a közelgő amerikai elnökválasztás vezető jelöltjei között tartott vasárnapi vita szokatlanul keserű és személyeskedő volt. 

Az első televíziós kommentárok szerint egyik elnökjelölt sem tudott áttörő eredményt elérni. A republikánus Donald Trump ugyan összefogottabb volt, mint az első elnökjelölti vitán, megszilárdíthatta híveinek táborát, de nem biztos, hogy visszaszerezte elvesztett előnyét, ugyanakkor a demokrata párti Hillary Clintonnak is voltak kínos pillanatai.

A legfontosabb amerikai lapok gyorskommentárban értékelték a Trump-Clinton párharcot. A Politico a "valaha volt legundokabb" vitának minősítette a vasárnap esti kilencven percet. A The New York Times azt emelte ki, hogy a két elnökjelölt egymás ellen hangoztatott vádaskodásai különlegesen ízléstelenek voltak, s a lap szerint mindkét jelölt láthatóan kényelmetlenül érezte magát, nyugtalan volt. A The Washington Post hasonlóképpen a vita alacsony színvonalára utalt. Úgy vélte továbbá, hogy Clinton nem követett el nagy hibákat, s ezzel nem tette lehetővé Trumpnak, hogy ismét megerősödjön a Fehér Házért folyó versenyben. A The Washington Post - amely szintén nyíltan Hillary Clintont támogatja az elnökválasztási versengésben - azt is vélelmezi, hogy az elnökjelölti vita győztese a demokrata párti elnökjelölt volt.

A The Wall Street Journal nem "hirdetett" győztest vagy vesztest, hanem leszögezte: Trump "ismét megvetette a lábát". A lap a személyeskedő támadások intenzitását sokkolónak nevezve megállapította, hogy Donald Trump a vita kezdeti szakasza után "magához tért", viszont a politika részleteinek feltárásában és érzékeltetésében ismét Hillary Clinton remekelt. 

Rudy Giuliani, New York volt polgármestere és jelenleg Trump egyik legszorosabb szövetségese a Fox televízióban "megfáradtnak" nevezte Hillary Clintont, Charles Krauthammer, a The Washington Post konzervatív publicistája pedig, szintén a Fox televízióban, azt hangsúlyozta, hogy Trump "megmentette a kampányát". 

Howard Kurtz médiaszakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a két műsorvezető észrevehetően agresszívabb volt Donald Trumppal, mint Hillary Clintonnal.