A legfelsőbb bíróság dönti el, megbízható-e kormányalakítással a korrupciós vádiratok után Netanjahu

Hatvanhét, a biztonság és a kultúra területén dolgozó helyi értelmiségi petíciót nyújtott be a legfelsőbb bírósághoz, amelyben az ellen tiltakoztak, hogy egy, vádiratok nyomán gyanúsítottnak minősülő képviselő (Netanjahu) kaphasson kormányalakítási megbízást, miután a helyi törvények szerint le kell mondania hivataláról annak a miniszternek, aki ellen vádiratot nyújtott be az ügyészség, és a terhére rótt bűncselekmény eltiltással jár a közügyektől.

A bírósághoz benyújtott petíció nyomán már december 31-én összeül a  legfelsőbb bíróság, hogy döntést hozzon erről. Irael legmagasabb jogi grémiuma ebben a kérdésben a különösen jelentős ügyeknél szokásos kibővített, háromtagú bírói karral fog dönteni.

A bíróság felkérésére Aviháj Mandelblitt főügyésznek legkésőbb ülésük előtt negyvennyolc órával be kell nyújtania szakvéleményét. Mandelblitt az ynet szerint várhatóan arra az álláspontra fog helyezkedni, hogy nincs jogi kizáró oka az esetleges kormányalakításnak, de jelentős jogi nehézségek akadályozzák a felkérést.

Mandelblitt azért gondolja, hogy Netanjahu mindezek ellenére kormányt alakíthat, mert egyrészt az izraeli alaptörvény minden jogi kérdésben külön foglalkozik a miniszterelnök személyével, és a már megalakított kabinet esetén szemben a miniszterekkel hivatalában maradhat egészen a  végleges ítélet meghozataláig, másrészt  mindenkinek alkotmányos joga van a választásra és megválasztásra.

Ezenkívül Mandelblitt azt szeretné, ha Netanjahu kormányalakítási lehetőségéről az ország lakosai és nem jogszakértők döntenének. Novemberben Mandelblit úgy határozott, hogy Netanjahu tovább vezetheti az átmeneti kormányt az ellene elkészített vádiratok ellenére.

"Demokráciában a nép, és nem más dönti el, hogy ki vezeti. Ellenkező esetben ez már nem demokrácia"- írta Benjámin Netanjahu Tweeter fiókjában a legfelsőbb bíróság összehívásának hírére.  

Az államügyész a múlt hónapban három vádirat benyújtását jelentette be a jobboldali Likud párt élén álló Benjámin Netanjahu ellen hivatali hatalommal visszaélés, csalás és korrupció megalapozott gyanúja miatt.

Az izraeli parlament, a kneszet december 11-én feloszlatta magát, és új előrehozott parlamenti választásokat írt ki 2020. március 2-ra, miután a szeptemberi, idén már második választás politikai patthelyzetet eredményezett, melyben sem a jobboldal élén álló Netanjahu, sem az ellenzék, a baloldali és centrista, valamint az arab pártok élén álló Beni Ganz sem tudott kormányt alakítani.