A kétnyelvűség gáncsolásával dicsekedett a marosvásárhelyi rendőrfőnök

Amint a Krónika napilap keddi számában közölte, a rendezvényre a magyar nyelvű sajtó nem kapott meghívást, de a rendőrparancsnok hazafias szellemű beszédéről készült videofelvétel nyilvánosságra került az interneten.

Valentin Bretfelean kijelentette, sikerült a törvényt alkalmaznia Marosvásárhelyen, és erre biztatja a többi székelyföldi megyében élőket is. "Hét pert nyertem meg a híres Kincses Előd ügyvéd ellen a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében. Nem engedem meg soha, hogy Paul Chinezut elmagyarosítsák, s azt írják fel az utcanévtáblára, hogy Kinizsi Pál. (.) Álljunk ellen a nyomásnak és az elnemzetietlenítésnek. Ne feledjük, mit mondott Tudor Vladimirescu (19. századi havasalföldi forradalmár): a haza a népé, és nem a kizsákmányolóké" - idézte a rendőrfőnököt a Krónika, megemlítvén, hogy vastapssal jutalmazták a szónokot a teremben ülők.

A lap által megkérdezett Kincses Előd ügyvéd cáfolta, hogy a rendőrfőnök hét pert nyert volna meg a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében. Hozzátette: a legfontosabbat elveszítette. Az ügyvéd arra emlékeztetett, hogy a bíróság elrendelte a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésén tetten ért önkéntes nevére kiállított bírságot. "A döntésében a bíróság kimondta, hogy a kétnyelvű táblák nem minősülnek reklámtábláknak" - idézte a Krónika Kincses Elődöt.

A 43 százalékban magyarok által lakott Marosvásárhelyen 14 éve küzd eredménytelenül a magyarság azért, hogy magyarul is kiírják az utcák neveit. A román közigazgatási törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást, amelyeken egy kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot. A törvény nem rendelkezik külön az utcanevekről is.

Románia azonban 2008-ban olyan formában ratifikálta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja. A charta szakértői a legutóbbi, 2012-ben készített Románia-jelentésben kitértek arra, hogy a helyneveken nemcsak a településnevek értendőek. Konkrét példaként említették, hogy nem elégséges az utcák román megnevezése után odaírni a magyar utca szót, az utca nevét is ki kell írni a kisebbség nyelvén.