A katalán helyzet bonyolultabb a skótnál

A katalán parlament júliusban szembeszállt a spanyol alkotmánybíróság decemberi döntésével, és elfogadta a tartomány Spanyolországtól történő egyoldalú elszakadásáról szóló előterjesztést. Az alkotmánybíróság a spanyol konzervatív Néppárt kezdeményezésére még tavaly decemberben alkotmányellenesnek nyilvánította a katalán parlament által elfogadott, az önálló Katalónia létrehozását kezdeményező határozatot. Nem kizárt, hogy a spanyol kormány újra az alkotmánybírósághoz fordul. „Spanyolországban a spanyol jog nem teszi lehetővé az egyoldalú függetlenséget” – mondta lapunknak dr. Tóth Norbert nemzetközi jogász és kisebbségkutató. A függetlenedésre csak abban az esetben kerülhetne sor, ha Madrid és Barcelona békés úton megegyezne az önálló katalán állam létrehozásáról. „Egyoldalúan viszont nem tud jogszerűen elszakadni, mivel a nemzetközi jog jelenlegi szabályai alapján Katalónia lakossága nem rendelkezik a külső önrendelkezéshez való joggal” – tette hozzá a szakértő.

A leggazdagabb régió

A Spanyolország északkeleti részén fekvő tartomány az ország egyik leggazdagabb régiója. Az elszakadáspártiak egyik leggyakoribb érve az, hogy a tartomány nettó befizető, azaz több pénzt fizet a spanyol államkasszába, mint amennyit visszakap a közösből, valamint az ország GDP-jének a 20 százalékát a 8 milliós lakossággal rendelkező tartomány adja. Spanyolország közigazgatási rendszere többrétegű. Az ország az 1978-as alkotmány elfogadása óta tizenhét azonos jogkörökkel rendelkező önálló autonóm közösségből, azon belül pedig további provinciákból áll. Az autonóm közösségek létrehozására elsősorban azért volt szükség, mert a Franco-diktatúra megdöntése után rendezni kellett a több nemzetiség alkotta ország helyzetét.

Népszerű szeparatisták

A katalánok függetlenedési szándéka a 19. században gyökerezik. A regionalizmus hagyományai egészen a középkorig vezethetők vissza, azonban azt a négy évtizeden át tartó Franco-diktatúra visszaszorította. Az elmúlt években a függetlenedést támogatók tábora gyarapodott, amihez hozzájárult, hogy 2006-ban az Autonóm Statútum néhány pontját elvetette az alkotmánybíróság. A katalánok elsősorban azt sérelmezték, hogy a Statútum preambulumában szereplő „katalán nemzet” fogalmát és az önálló igazságszolgáltatás intézményét elsöpörte egy 2010-es alkotmánybírósági határozat. Ez tovább erősítette a katalán szeparatista pártok népszerűségét.

Megosztott katalánok

Dr. Tóth Norbert szerint a katalán társadalom az önállósodás kérdésében egyértelműen megosztott. „Az elszakadást inkább a »vidéki« katalánok támogatják, míg a főváros, Barcelona és annak közvetlen környezete inkább maradáspárti. Vélelmezhetően a katalóniai spanyolok zöme Barcelonában él. Érdekes emellett, hogy Katalóniában a katalán többség mellett kisebbségek is élnek. »Kisebbségi sorban« élnek a katalóniai spanyolok, a katalóniai romák és az ún. Arán-völgyiek, akik szintén támogatják Katalónia függetlenségét” – tette hozzá a szakértő. 2009-ben a tartományban informális „népszavazást” tartottak, amely során a katalánok 95 százaléka az elszakadás mellett adta le szavazatát, azonban a szimbolikus referendumon lakosság mindössze 30 százaléka vett részt.

Instabil belpolitika

A katalán belpolitikai helyzet mindemellett instabil: a katalán parlament szeptember 28-án bizalmi szavazást tart Carles Puigdemont katalán elnök személyéről. A katalán parlamentnek ugyanis nem sikerült elfogadnia a 2016-os költségvetési javaslatot. Azt sem az ellenzékben lévő pártok, sem a Népi Egység nevű párt nem támogatta, amely a kormányon lévő Együtt az Igenért koalíció szövetségesének számít. Mindkét meghatározó erő elszakadáspárti politikát képvisel, azonban a gazdaságot, a társadalmat és szociálpolitikát érintő kérdések kapcsán nincs egyetértés közöttük. A szakértő szerint nem kizárt, hogy hamarosan új választások lesznek a tartományban.

Nem szavazhatnak

A jelenlegi spanyol alkotmány szerint az autonóm közösségek nem tarthatnak népszavazást, az alaptörvény csak országos népszavazást enged. Az Egyesült Királyságban a brit kormány korábban gesztus-értékűen lehetővé tette a skótok számára azt, hogy népszavazással döntsenek Skócia jövőjéről, ellenben a spanyol kormány részéről nincs ilyen kezdeményezés. Ennek a szakértő szerint az egyik fő oka az lehet, hogy míg Katalónia gazdaságilag Spanyolország egyik legfejlettebb térsége, elsősorban az ipar szempontjából, addig Skóciára nézve ez nem igaz az Egyesült Királyságon belül.

Az EU-ban maradnának

Az Európai Unió politikájával elégedetlen euroszkeptikus pártok a brexit után szerte Európában jelezték szándékukat az EU-s tagságról szóló népszavazás kezdeményezéséről. Katalónia helyzete azonban egészen más: Spanyolország nem, az Európai Unió igen. Abban az esetben, ha a katalánok létrehoznák önálló államukat az EU-n belül, egy eddig még nem tapasztalt helyzet állna elő. Míg a katalán tartomány, Spanyolország részeként tagja az Európai Uniónak, az esetleges függetlenedés után lehetséges, hogy Katalóniának újra kellene kérnie a felvételt a közösségbe. Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkelyének értelmében bármely európai állam kérheti a felvételt az EU-ba, azonban az Európai Tanácsban az állam- és kormányfők egyhangúlag döntenek a tagjelölti státusz meghatározásáról. Spanyolország szavazása Katalónia ügyében kérdéses lehet. A szakértő szerint más európai államok is elleneznék Katalónia felvételét, például Franciaország Korzika miatt, illetve Belgium a flamand–vallon ellentét miatt, továbbá Szlovákia és Románia egyetértése is kérdéses lenne. „Ha az elszakadás békétlen vagy egyoldalú lenne, a függetlenné váló Katalónia valószínűleg nem nyerne felvételt az EU-ba” – tette hozzá a szakértő.

A tartomány jövőjét kétségkívül meghatározza majd a szeptemberben tartandó katalán bizalmi szavazás és a spanyol központi kormányzás politikájának az irányvonala.

A status quo fenntartása érdekében égető szükség van a katalánok és a spanyol központi kormány számára is elfogadható kompromisszumos megoldásra, máskülönben a szeparatista mozgalmak tovább erősödhetnek nemcsak Katalóniában, hanem Baszkföldön, Andalúziában és a többi autonóm tartományban is.

Németh Viktória